Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-22 / 12. szám
V. évfolyam. Szatmár, 1913. március 22. 12. szám. SZATMÁRI GAZDA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre.....................• . . 6 korona. Fél évre...............................3 „ Negyed évre ..........................1-50 „ A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Laptnlajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartlia Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethö György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Interurbán-telefon 217. sz. Állattenyésztésünk fejlődése. Svájc, Középeurópának ez a kicsiny országa nem csak arról ismeretes, hogy a közszabadságnak ez országban annyi intézményes biztosítéka van, amennyi sehol a világon, hanem arról is, hogy a szabadság éltető sugaraitól táplálva ebben az országban hihetetlen nagy lendületre tudott jutni a közgazdasági életnek jóformán minden ága. Arról, hogy Svájcnak milyen virágzó az ipara és kereskedelme, fölösleges beszélnünk, hiszen a svájci árucikkek eljutottak, sőt mi több, közkedveltségnek örvendenek a világ minden zugában. Az a dolog a- zonban, hogy Svájcnak mezőgazdasága is a virágzásnak oly magas fokán áll, már bennünket is közelebbről érdekel, hiszen a magyar mezőgazdaság egy igen fontos ága, állattenyésztésünk fellendülésének a korszaka onnan kezdődik, hogy nagy mennyiségben kezdtünk behozni állataink vérfelfrissitése, átnemesitése céljából Svájcból kitűnő tenyészállatokat. Pedig hát Svájc a mezőgazdaság szempontjából sokkal mostohább helyzetben lévő ország, mint Magyarország, gazdáinak céltudatos szorgalma, a rendelkezésükre álló hatalmas anyagi erőforrások olyan eredményeket idéztek elő az állattenyésztés fejlődése terén, hogy azt még máig is irigyelheti minden ország. Tartozunk azonban az osztóigazságnak annak a kijelentésével, hogy a magyar állattenyésztésnek a nyugoti tenyészirányra való áttérése, csak ideig-óráig tette szükségessé a külföldi tenyészállatok nagyobb tömegben való behozatalát. Hoznak ugyan be még ma is bőségesen külföldről tenyészállatokat, ámde be kell ismernünk azt, hogy a beltenyésztés ma már teljesen lépést tud tartani a külső országok állattenyésztésével, lépést tad tartani Nyugattal, a- minek kézzelfogható bizonyítékát láttuk már a három év előtt rendezett nagyszabású országos tenyészállatvásáron, de még inkább az Országos Magyar Gazdasági Egyesület idei tenyészállatvásárán. Ezen a két .vásáron egy-két kuriózumképpen bemutatott f importált állatot leszámítva, túlnyomó nagyrészben belföldi tenyésztésű szarvasmarha, juh és sertés került bemutatóra. Aki f Küszner Albert és Társa m ÄG AHBAZSKH AZA. Mindennemű bankszerü üzletet a legelőnyösebben bonyolít le — — Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékoapirokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegy^j-s,htokban való rész.vételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletíizetesre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertátt jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. március hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk inai száma 10 oldal.
