Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-15 / 11. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA március 15. Ki merné ugyanis állítani, hogy a külpolitikai feszültség megszűnt volna? Sőt ellenkezőleg, most amidőn az osztozkodásra és a monarchia igen fontos gazdasági és politikai érdekei érvényesítésére kerül a sor, akkor állunk a legnagyobb veszedelem előtt. Amíg a Bal- kánháboru következményei aktaszerüleg le nem záratnak, ujunk kell, hogy a fegyver ravaszán, szemünk pedig a Balkánon legyen. S hogy állunk a belpolitikában ! Képzelhető-e, hogy a mai parlamenttel alapvető vám- politikai kérdéseket nyugodtan s tárgyilagosan megvitatni lehessen. Nem az eddiginél is nagyobb bomlást idézne fel politikai, sőt társadalmi életünkben is a vámpolitikai kérdések e- gész tömegének a felvetése ? ! Vagy talán gazdasági jólétünk oly biztató, hogy ily nagy gazdasági megrázkódtatásokkal járó tárgyalásokba, mint a kiegyezés megújítása és a kereskedelmi szerződések revíziója, nyugodt lélekkel belemehetünk ? Már az 1899 évi XXX.-ik törvénycikkben sikerült azt az elvet lefektetni, amely az Ausztriával és egyébb külfölddel fennálló vámpolitikai viszonyunknak egyidejű lejárattal való rendezését állapítja meg. Ezt az elvet a gyakorlatban is megvalósítottuk és számtalanszor rámutattunk ennek a fontosságára, mert Ausztriával szemben csakis akkor tudunk erélyesen fellépni a vámszövetség megújításakor, ha abban a helyzetben vagyunk, hogy gazdasági é- letünk jövő berendezése tekintetében teljesen szabadon határozhatunk. Ez pedig csak abban az esetben lehetséges, ha ott a vámszerződéssel egyidejűleg az összes kereskedelmi szerződések lejárnak. Elhisszük, hogy ez a helyzet Ausztriának fölötte kényelmetlen. S hogy ez kényszerhelyzetet teremt ránézve, ámde ha Ausztriát ebből a kényszerhelyzetből kiszabadítjuk, akkor mi esünk belé, mert egyszer s mindenkorra lehetetlenné válik, hogy gazdasági életünket önnál- ló alapon rendezhessük be, vagy, hogy ezzel mint fegyverrel fenyegetésképp élhessünk. A helyzet ugyanis az, hogy majd a vámszövetséget kell meghosszabbítani, a még le nem járt kereskedelmi szerződések miatt, majd pedig a kereskedelmi szerződéseket a még le nem járt vámszövetség miatt. Ebből a kényszerhelyzetből tehát nem kérünk többé. Egy valóságos vámpolitikai káoszt teremtene a Wekerie-féle tervezetnek megvalósitása, eltekintve attól, hogy az a mai kül- és belpolitikai helyzet mellett amugyis megoldhatatlan kérdés, de föltétlenül megbontaná azt a harmóniát, amely ma vámpolitikai viszonyaink összességén átvonul s amely vámpolitika megállapításában éppen a Wekerle kormánynak oroszlánrésze volt. Ma megfeielelő védelmet élvez az ipar, úgyszintén a mezőgazdaság s rendezett vámpolitikai viszonyban élünk a Nyugattal épp úgy, mint a Kelettel. Nincs szükség tehát arra, hogy egész vámpolitikai rendszerünket egyoldalulag, a többi nyugati államtól függetlenül revízió alá vegyük. Éppen ez okból a bekövetkező napok allatt a gazdaközönség legyen nagyon is résen. A zabos bükköny. A mezőgazdasági gyakorlat régi tapasztalata szerint a zabosbükküny a búza legkitűnőbb előveteménye nemcsak azért, mert mint pillangós virágú növény tápláló anyagokkal gazdagítja a talajt, hanem azért is, mert a talaj felső rétegét, azt, a melyből a búza gyökerei táplálkoznak, nem érinti, mert a zabosbükköny mélyreható gyökerei segítségével a talaj azon mélyeb rétégéiből hoz fel tápláló anyagot, a hová a búza gyökerei már kevésbé érnek le. Miután a bükköny légenyt gyűjtő növény, istálló trágyát kevésbé igényel. Minthogy pedig istálló trágyából különösen a mi állattenyésztési viszonyaink között soha sincsen elég, az olyan gazda a ki zabos bükköny után vet búzát, helyesebben teszi ha nem a zabosbükkönyt, hanem kapásnövényeit látja el istállótrágyával. A zabosbükköny foszfortartalmu műtrágyát kapjon^nem is a maga, hanem az utána következő búza számára. A sokféle megejtett kísérleteknél megfigyelték, hogy a zabosbükköny előtt alkalmazott szuperfoszfát az ez után következő búzánál nagyobb terméseredményeket mutat fel, Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet Sürgönyeim: BYAT. Bihfaivy filbert központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műutca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
