Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
SZATMÁRI QAZDA 6-ik ©Ida február 24. német gazda jól tudja, azt, hogy az istállótráigyában adjon abból bármennyit is földjének, nem ad vissza talajának annyi foszfort, mint a mennyit onnét a növények elvontak, következésképen főleg foszfor tartalmú műtrágyákat alkalmaz, amelyeknek használata Németországban minden fogalmat meghaladólag emelkedik év- röl-évre. Hazánkban is a megélhetési viszonyok minden irányban olyan drágák, hogy a gazdának mindén j tudását és szorgalmát egyesiteni kell abból a célból, ! hogy nagyobb termés átlagokat érjen el, különbennem í tud megküzdeni a folyton dráguló élet viszonyokkal, amelyek előbb-utóbb elsöprik. Többet kell termelni, nagyobb termés átlagokat kell elérni s ez csak úgy lehetséges, ha talajunk tápláló anyagát egyensúlyban tartjuk, ha az istálló trágyából hiányzó foszfor mennyiséget í műtrágyák alakjában adjuk meg talajunknak. A ludtojások kelesztése. A ludtojásokat mestersé- j gesen nem igen kelesztjük ki, csákis természetes utón. Az olyan keltőgépnek, melybe ludtojásokat lehet elhelyezni, nagyobbnak vagyis legalább keltőürjének kellene még egyszer olyan magasnak lenni, mint annak, melyet tyuk- és kacsatojások keltésére használunk. Iiyen gépeket a gyakorlatban látni nem igen lehet. Kacsa és [ ludtojásokat egy és ugyanazon gépben is lehetne kelesz- teni, mig lúd- és tyúktojásokat együtt keleszteni lehetetlen. Mert a ludtojások több víztartalmat páro’ognak ki, minta tyúktojások és ezeket tovább tartó ideig kellene szellőztetni. A tyúktojásokat a keltés 19-ik napjáig mindennap meg kell forgatni, mig a ludtojásokat a 24-ik napig kell forgatni. A ludtojásokat legjobb !u- dakkal, kacsákkal és pulykákkal keltetni. Ha a pulykát keltésre erőszakoljuk, minden időben használható kotlának. Ä borjuk itatása. Sokat lehet a fölött vitatkozni, hogy a szoptatás vagy itatás célszerűbb-e? A szoptatásnak az az előnye, hogy természetes. A boiju teljesen kiszopja anyját és tőgygyuladások be nem következnek A gulyásoknak kényelmesebb, nagy munkától kímélve meg őket. Hátránya az, hogy nem egyforma és a tehén tejelési képességétől függ. Ha sok a tej, akkor a borjú túl kövér lesz. Elválasztás után lesoványodik és szénapotrohát kap. Ha korán választjuk el, akkor a borjú szűk mellű lesz. Az elválasztás úgy a borjúin, mint tehénre nézve kellemetlen. Az itatás előnye az, hogy a tejelőképesség fokozható, mert a jó fejő erősebben dolgozza meg a csecseket, mint a borjú. Az itatandó mennyiség hatalmunkban áll és annyi időre tei jeszthetjük ki, amennyire akarjuk. De hátránya az, hogy sok dolgot ád és rendkívüli pontosságot és tisztaságot követe! meg, amit ha elmulasztunk, akkor nagy ! károsodásak tnesszük ki magunkat. Számoljon kiki vi- ; szonyaival és a szerint rendezkedjék be. Annyit még hozzátehetünk, hogy az itatás utján tejsurrogatumokat u. n. zabdara-levesre és lefölözött tejre foghatjuk a borjukat, ami tejeladásra vagy vajtermelésre berendezett gazdaságoknál kikerülhetetlenné teszi a szoptatásnak részben mellőzését. Gál Jenő mérnöki irodáját Szatmároi Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon szám: 189. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: csenged Vetés; fehérgyarmati Kömörő t. Nagyar; mátészalkai Papos, Szamosszeg p. szinérváraljai Apa. t Veszettség: csenged Szamostatárfalva; mátészalkai Mátészalka, Vitka; nagybányai Lápesbánya; nagykárolyi Szaniszló; szatmárnémetii Dobrácsapáti, Szamos- lippó Rülikór; avasi Avaslekence ló. Kányaháza lói csengeri Porcsalma ló; nagysomkuti Nagybozinta ló; szatmárnémetii Qarbolc ló. Szárazberek 2 u. ló. Sertésvész : avasi Terep 2 u.; Csengeri Rozsály; ni., Szamossáiyi t., Vetés; fehérgyarmati Nagyszekeres, Nábrád; mátészalkai Hodász 3 u., Kántorjánosi, Nyirderzs nagykárolyi Érendréd t., nagysomkuti Dánfalva, Kővárhosszufalu, Magyarberkesz 4 u,Sertésorbánc : erdődi Oéres t., fehérgyarmati Jánk nagykárolyi Domahida. Felelős szerkesztő: Világnagy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Kmdorfer koré. Főmunkatárs: Böszörményi East dr. Ékszer és ezüstnemü vásárlásnál fordu Íjunk bizalommal Magyarország legnagyobb ékszerüzletéhez a Lfifkovits Arthur és Társa céghez Debreczenben. Eladó Földessy Oszkár mikolai gazdaságában ripá- ria portaüs két éves gyökeres szőlővessző ezrenként húsz koronáért, Herrenhäusi Királymálna tövek százankint négy koronáért, Sarpless epertövek százankint egy koronáért, aranyfíiz métermázsánkint öt korona, aranyfüz dugvány ezre három koronáért.
