Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-17 / 7. szám

2-ik *M*i. SZATMÁRI GAZBA február 17. ható. Bizonyára minden téren vannak egyes ki­váló férfiak parlamentben, minisztériumban, ipar­vállalatok élén, mezőgazdaságunk körében, — kiknek alkotó ereje legyőzi a nehézségeket és kik úttörő munkát végeztek Magyarországon. Ezek azonban kivételek: a müveit középosz­tályból melyre az ország szellemi vezetése há­ramlik, hiányzik a közgazdasági érzék és köz- gazdasági ismeret. Természetesen ennek káros következménye az is, hogy hiányzik a rokon- szenv nálunk, az erkölcsi megbecsülés a köz- gazdasági alkotások iránt mert hiszen nem is­merik jelentőségüket, nem ismerik a munkát, amit a nemzeti termelés érdekében kifejtenek. Hogy ez igy van, ennek korántsem az in­telligencia hiánya az oka. Elsősorban talán tör­téneti okokra vezethető vissza; a nemzet szá­zadokon át kénytelen volt erélyét alkotmánya függetlenségének védelmére összpontosítani. Gazdasági kérdésekkel alig foglalkozott. Ez a múltban még valahogy lehetséges volt, de ma, mikor az egész világ küzdelme gazdasági téren dől el, amikor a nyugati államok egész szerve­zete, hadserege, tengerészete, külügyi képvise­lete elsősorban gazdasági céloknak szolgál, két­ségtelen, hogy nekünk is egész erőnket ide kell koncentrálni, ha teljesen elmaradni nem aka­runk. Ennek a domináló érzületnek tulajdonít­ható az a szerencsés körülmény, hogy a kü­lönböző termelési ágak egyesültek egy óhajban : egy közgazdasági egyetem kreálása iránt, és engem tiszteltek meg azzal, hogy a főrendiház­ban ez óhajnak szószólója legyek, Legyen az országnak egy tudományos intézete, ahol a gaz­dasági és szociológiai tudományok mint önálló cél müveltetnek, nem mint a jogi tudomány melléktárgyai, hanem mint öncél egv gazdasági szellemtől áthatott társadalom teremtésére és nevelésére. Mit jelentene az, ha Magyarország intelli­genciájának egy jó része több éven át a föld- mivelés, kereskedelem és ipar legmagasabb kérdéseivel foglalkoznék és az európai és világ- gazdaságot áttekintő nagy ismeretekkel lépne ki az élet porondjára. Ha megismerné azokat a vámpolitikai, közlekedésügyi, iparpolitikai, me­zőgazdasági nagy kérdéseket, melyekről ma az egyetemet végzett embernek fogalma sincs. Milyen haszon volna ez a birtokosra, a közhi­vatalnokra, a törvényhozóra, iparosra és keres­kedőre és milyen átformálása volna az egész közéletünkre! Hogy elérjük ezt a célt, melyet magunk­nak a magyar társadalom transformálását illető­leg kitűztünk, egyetemre van szükség. A kor­mány meglehet győződve arról, hogy az a költség, melyet az egyetem igényel a nemzeti ügynek adminisztrálásában, a termelés jobb vezetésében sokszorosan fog visszatérülni és egy uj, jobb jövőnek segít az alapját megvetni. Az altiszti kérdés megvilágítása gaz­dasági és katonai szempontból. Irta: Szathmáry Miklós. (Folytass.) Már unióst ezen kivül oly közös szárazföldi csapa­tokra és magasabb intézetekre is kell egy bizonyos szá­mot figyelembe venni, melyek eredetileg ugyan nem Ma­gyarországon vannak, de altiszteket innét is kapnak p. u. a vasúti és távirda ezred, lovagló intézetek, testör­mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSOIBAM. Legjobb anyagból és éltemért gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle ««•kőzetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolóker;;kes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne .‘amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabon*- tisztító- ésresetotó-rostik, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálögépek kitűnő szerkezetben és különféle iragy- sSjfbftn. Mensotők, kézi és erőfaajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló éc kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek «Wó­műve)éshez."Szölózuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Btaományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnát Szatniár, Ptee-tér,jbáró Vécsey-báz.

Next

/
Thumbnails
Contents