Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-10 / 6. szám

február 10.

SZATMÁRI GAZDA

6-ik otáai

tétünkét: Kende Zsignuond cs. és tár. kamarás nagybirtokos, Pethő György a Vécsey uradalom1 jószágigazgatója és Garzó Imre Károlyi uradalmi tiszttartó képviselte (egyl. titkár és több felkért gazda akadályozva volt a megjelenésiben). Az értekezleten Zoltán Sándor a szabolcsi gazd. egyl. alelnöke elnökölt A G. E. O. Sz. és O. M. G. E. képviseletében Szilassy Zoltán orsz. képviselő és Fabricius Endre titkár jelentek meg, míg a mi. tár. dohány jövedéki központot báró Natorp Tivadar pénzügy- főtanácsos képviselte. Elnöki rövid megnyitó után Szilassy Zoltán tartalmas beszédben indokolta a G. E. O. Sz. intencióját, ami az értekezletek szervezésére ösztönözte, melyektől a dohánytermelés terén tapasztalt tarthatatlan állapotoknak gyökeres orvoslását reményű Szilassy felszólalása után, Kállay András volt szabolcsi főispán mint előadó nagy készültséget tanúsító s mindenre kiterjedő részletességgel ismertette a dohánytermelő gazdák válságos helyzetét, statistikai adatokkal bizonyítva be a jelenben a dohánytermesztés jövedelmezőtlen voltát s ajánlotta elfogadásra az aradi értekezlet határozatát. Hosszabb vita után az értekezlet a következő határozatot hozta:

1) A dohány öt osztályba sorozta Ksék:

Válogatott szivar levelek ára

150

K

I. oszt.

100

K

II. oszt.

80

K

III. oszt.

50

K

IV. oszt.

30

K

2) Fuvarpótlék emeltessék kmként 5 fillérre.

3) A dohány termelési hokipénz (4 K) töröltessék el.

4) A dohány jég elleni biztosítása állami beavatkozással rendezgessék.

5) A termelők prémium-ban részesittesísenek.

6) Végül a dohánykertészeknek mód nyujtassék az okszerű dohánytermelés elsajátítására és ösztönzésül, a jobb minőség után jutalomban részesittessenek.

A dohány jövedéket képviselő br. Natorp vég ül megígérte, hagy a gazdák méltányos kéréseinek a maga részéről leendő igazságos támogatását és illetékes felsőbb helyre pártoló felterjesztését. Mire az értekezlet lelkes hangulatban véget ért.

lljabb ebzárlat Szaímár-Németiben. Folyó hó 3.-án Szatmár-Németiben újabb ebveszettség állapíttatott meg és fezért Szatimár-Németi város bel- és külterületein levő ,összes ebekre március 15-ig újabb 40 napi ebzár rendeltetett el. Az ebek éjjel-nappal otthon tartandók megkötve, az utcán pedig csak biztosan záró szájkosárral ellátva pórázon vezetendők. A szájkosár nélkül az utcán szabadon talált ebek kímélet nélkül kiirtatnak.

A cselédtartó gazda és a kórházi ápolási költségek. A közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a cselédtartó gazda, gazdasági cselédé baleseti betegségéből felmerült ápolási költségeket a kórháznak nemcsak 30 napra terjedöleg, hanem a cseléd teljes felgyógyulásáig köteles fizetni. A kifizetett összeg megtérítését azonban,

ha a baleset nem az ő hibájából következett be és a gazdasági cselédsegélypénztárral szemben törvényszabta kötelességeinek eleget tett, ettől a pénztártól követek | heti. Az utóbbi jogviszonyokból feimierülő jogviták eldöntésére a rendes bíróság bír hatáskörre].

Ha „FORH!N“-naí permetez,-szőr

Kevesebb a gond,-szór Kevesebb a munka,

r-szor Kevesebb,

atnunkabér?

m

mert a „FORHIN“ a sokszorta megjavított BORDÓI KEVERÉK kész állapotban!

Nagyon erősen tapad a nedves levélre is! Bármily harmatnál permetezhet vele. Semmi üledéke nincs! Számtalan elismerő nyilatkozat! Kérjen ingyen és bénnentve leírást a

FORHIN-gy^tól Budapest, VI., Váci-ut93

Gáí Jenő mérnöki irodáját Szatmároi Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon szám: 189. * i

Az Istáltótrágga «kéregetéséről. A mezőre kihordott trágyát minden körülmények között célszerűbb azonnal elteregetni, mint kupacokba rakni. A kupacokba rakott trágya oldható anyagait a légköri csapadék nagy részben kilúgozza és a földbe mossa. Ezeken a helyeken azután az úgynevezett buja foltok keletkeznek, mert a kupac területe nyeii a trágya legértékesebb anyagait. A kilúgozott, majnem értéktelenné vált kupac szalmája azután nagyon csekély tápértékét és humusZképzó anyagot szolgáltat azon területnek, melyen később tereget- tetik szét. A trágyázás céija pedig nem lehet az, hogy a tábla «ryes pontjait lássuk el gazdagon tápanyagokkal, hanem hogy az egosz táblát lehetőleg egyenletesen. —

| Igazija gyan, hogy az elteregetett trágya sem’ ment a kii lugozástól, de igy legalább elérjük azt, hogy az egész | tábla egy fonna mennyiségben és minőségben nyeri a trágya oldható tápanyagát. Az előbb említett buja foltok pedig eléggé bizonyítják a talaj tápszerkötő képességét, j mert e buja foltok több évig is eltartanak és pedig a j termés minőségének rovására. A trágya nitrogéntartalmú anyagai mosatnak leginkább a földre, ezek a buja foltokon a növényt dusabb fejlődésre serkentik, a gabona ezen helyeken tulsürü is lesz, a levegőt és világosságot a további fejlődés e két lényeges tényezőjét önmaga zárja el magától, érése késik, a gabona szála vékony marad, erőteljes kalászt nevelni képtelen s csak