Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

január 6.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal

A kecskemétiek felsegitése. Mindnyájunknak élénken eszébe van a megrendítő katasztrófa, a midőn Kecskemét szinmagyar lakó lába alatt megrendült a föld, megsemmisítve egy haladó, fejlődő alföldi város köz- és magánépületeit. Siralomházzá lett a virágzó Kecskemét rövid pár pere alatt. Az egész társadalomnak kötelessége a derék kecskemétiek felsegitése. Országos testületeink a legszélesebb körű gyűjtést indították meg, s mi is ismételten gazdáinkhoz fordulunk, adakozzanak a porig sújtott kecskemétieknek. Itt a tél, a lakás nélkül maradtak a legszomorubb jövőnek néznek elébe, éppen azért elvünk legyen: kétszer ad, ki gyorsan ad. Adományokat kérjük egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár, Deáktér 2.) küldeni, s mi továbbítjuk a kecskeméti gazdasági egyesület elnökségéhez.

Egyesületünk heremag tisztító és arankamentesitő raktárát (Szatmár, Árpádutca 19.) a már ismert feltételek mellett gazdáink igénybe vehetik. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Deák-tér 2.) intéze-ndök azonban előzetes bejelentés nélkül is a magvak a raktárhoz fuvarozhatok.

Egyike. Ä földmives lakosságnak elsősorban a pro- pogativ erejében, azaz szaporaságában nyilvánul az életereje. Európa legtöbb államában ennek a foglalkozási ágnak a szaporodási többletéből egészíti ki magát a munkásosztály, melyből ma mindig több és töbh ember találna foglalkozást világszerte. így történhetnék ez a kiegészítés Magyarországon is, de nem történik, mert a magyar parasztember egykézik, azaz beéri egy gyermekkel preventív módon, meg gyerekhajtó kuruzs- lással hárítja el a nagyobb családot, holott kétszeres kötelessége lenne az ellenkezője egyrészt, mert térnénk itt többen is, másrészt és főképen, mert a magyar Így juthatna túlsúlyba ebben az országban, melynek népfajok szerint megrajzolt térképei a sakktábla tarkaságával vetekednek.

A segítség tényezői. Magyarorsz7gon a lakosság számát helyesen csak. magyar nemzetiségűek sokszorosíthatják, ha nem akarunk visszahanyatlani a tötök uralom megtörése utáni állapotba, mikor a nép- telen vidéket idegenekkel töltötték meg. Ma pedig — csakugyan a gjári munkások nemzetközi csürhéje ö- zönlik be oda, a hol az ipar fejlődése mellett hiányzik a magyar munkás hozzá. De túlhajtott optimizmus lenne azt hinni, hogy paraszthitbizomány és bir- tokminKmum már kész csodaszerek arra, hogy a magyar parasztság szaporodjék és számszerű többlete más

foglalkozási ágakban is elhelyezkedjék. Ez csak az első bekebelezése lehetne a messzemenő és folytonos intézkedések egész sorozatának, melyre csak a törvény- hozásnak van meg a módja és hatalma. Azt a parasztságban rejlő és sok helyt elfojtott propagativ erőt csak élesztheti, ha felvilágosítást nyer a felnőlf a jelenre# gyermek pedig nevelve lesz a jövendőre való tekintettel abban az irányban, hogy sok paraszígyer- raek számára van az eke szarván kívül is foglalkozás s hogy a fajfentartás ösztöne van olyan szép, mint a földéhség. Hogy az anyagi boldogulásnak tényezője a szorgalom és türelem a munkában nem csak földmive- lésre fordiiható, sőt ha a földmives egészséges ivadéka szerző emberré nevelődik, akkor annál jobb, mennél többen vannak, mert igy lesz sok fogyasztója annak, a mii a földmives sorban megmaradó testvéreik termelnek s az összesség anyagi ereje, a nemzetvagyon, e mellett nagyobb lesz, mint kevés egykéző, de gazdag paraszt mellett.

A szalma tápértéke. A szalma természetesen sokkal gyengébb takarmány, mint a széna, inert midőn a növény magot érlel, a szárban levő táplálóanyagoknak egy része a magvakba vándorol át, a szalma tehát üresebb tartalmú. De még gyengébb azért is, mertszi- vősabb természete miatt nehezebben rágható s a beleknek, emésztőszerveknek is nagyobb munkát ad. Világos tehát, hogy egymaga a szalma még a heverő állatot sem tudja jó húsban tartani, vagyis állatainkkal táplálóbb takarmányt is kell még etetnünk.

Uj lap. A Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság m. szövetkezet „Állatbiztosítás“ cirnen havonként kétszer megjelenő szaklapot indított meg. Az állatbiztosítás terén, mely még nálunk sajnos gyermekkorát éli e lap hézagpótlónak mondható. A lap külső kiállítása és belső tartalma úgy a kiadó társaságnak mint Hajnik Pál szerkesztőnek dicsőségére válik. Előfizetési ára 1 évre 6 K., fél évre 3 K., egyes szám ára 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bpesí IX. Üllői-ut 9.

Kir diet min y. Tudomásomra jutott, hogy a város területén levő gyümölcsösökben a vértetü fellépett, ■miért is felhívom a város közönségét az 1894. évi XII .t.-c. 52. § -ában foglalt jogkövetkezmények és u- gyanezen t.-c. 95. §-ában megszabott büntetés terhe alatt arra, hogy gyümölcsöseikben mihelyt a vértetüt fellépett, annak irtását azonnal kezdjék meg s mindaddig folytassák, a mig a vértetü a fákról elpusztul. Az irtást a következőképen kell végrehajtani: Az ágakat, galyakat és fatyu hajtásokat', melyek csaknem végig vértetüvel vannak borihva, le keli vágni a törzs és a megmaradt ágakon levő sebhelyeket pedig a következő módon készített u. n. petroleum emulzióval kell bekenni, melyet akként kell készíteni, hogy egy liter vízbe föl kell aprózni 15 deka közönséges mosó szappant s azt föl kell forralni, majd két liter langyos petróleumot hozzá önteni s azt addig kavarni, mig