Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-19 / 42. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 19. A nyomasztó gazdasági viszonyokra terelem rabé- szélg^tíest, elmondja a község atyja — mert éppen Bor'inyik György érdemes espere feflelkész volt kit felkeresem, — hogy a Túr ez évben 14-szer öntött ki, a szép reményekre jogosító termést tönkre lette az árvíz, peäig a község jelegekeny része a közelmúltban ké! ízben is a tűz martalék® lett, még reményűk sincs a gazdáknak, hogy megmaradt terményeiket betakaríthassák, takarmányuk, melyből szép termést remélhettek, ott rothad kint a mezőn, az anya szénára is rájött a Túr iszapos vize s hátha azt sikerült is betakarítanunk, annyjr® Iszapos, hogy azt j a marha nem eszi meg. a cséplést nlig tudták meg- i kezdeni tekintettel a hosszantartó nedves, időjárásra a tengeri nem tud beérni, a burgonya, répa pedig szintén a hosszantartó nedvesség miatt résében már ! elrojtSiadt s amit esetleg sikerülni fog betakarítani az sem lesz tartós. Azzal fejezte be: nem tudom mit hoz a (tiél, de hogy inseges évnek nézünk elibe, az annyival is inkább valószínű, mivel az őszi verteshez még hozzá sem lehelteit fogni, pedig ez a vidék tisztán és kizárólag a mezőgazdaságból él. Mit érünk e'z aránytag jó termény árakkal, ha nem lesz mit el«dni, smost is a mi kis gyümölcstermésünk van lehetetlen értékesíteni, mert a köröttünk levő utak üres szekérrel is járhatlanok. Nézzük meg most Aranyosmegyes, "Apa, Udvari termékeny határait. Egy domboldalon a giazda szán- ifiani próbál, négy ökör meg sem tud mozdulni az ekével, a sík területeken pedig szügyig merül le az ökör A sarju részint levágatlan, részint rendekben rothad, a maglóhere rudasokban rotihtad el, a legtöbb ru- ÍJas tete:e mintha zöld bársonnyal volna beborítja, keresem e láftványosság okát s arra a szomorú tapasztalatra jutok, hogy ez ia zöld bársony a már kicsirázott lóhere mag. E vidéken a hordással rendben vannak, de á cséplés még ezután jön, őszi vetés egy talpalatnyi sincs, tengeri, répa szakasztott olyán mint a Turmenftéri. Menjünk tovább nézzünk be agyurm’-stermelo Nagy- j bányára és vidékére. A nyá .uar-akkor amikor a gazda a termésre nosisn számíthat, igen j szép szilva, alma és helyen Kent körte termést láttám, j Megkezdődött ömleni augusztnsban az eső, a szilva [ kihasadozott, az almlh nagyrészt elrothadvá lehullott, I a körte nem különben! Ma Nagybányán alig lehet j almát kapni, a mi van is, s emmi esetre sem lesz tar- í^ós .Tengeri, burgonya, répa mint az előbb felsorolt vidékeken. Térjünk be Nagybányáról a nagysomkuti járás területiére. Ez a vidék sen mondható rendes körülmények között a természet mostoha gyermekének. Van erdeje, kitűnő kaszálója, legelője, s Jó termő földje, ezenkívül a gyümölcs és a konyhakerti veteményefc termelését is kultivália szerény igényű, eléggé munkás lakossága. Meg is tud élni a maga1" becsületéből szerényen .Mit létünk most, az egész vonalon nyomorúságot. Egy vezető egyén,'fel az úgynevezett Kővárvidéknek ősi lakója s a ki igy ismeri a népet, tudja “annak bajait oda nyilatkozott, hogy e járásban oly nyomasztók már ma a viszonyok, hogy az ínségnek, decemberben, legkésőbb újévre (szép egy boldog uj év) feltétlenül fel kell lépnie. , Meh«(tnénk még tovább, meglátogathatjuk a sorsból amúgy is gyengén felruházott avasa járást, de Ieme- íhiejfiünk a csengeri, nagykárolyi járásokba is, mindenüt: a gazda kétségbe ejtő helyzetéről győződhetünk meg. Fokozza a szomorú kilátásokat a jövőre nézve az a körülmény, hogy vármegyénkbe eltekintve az aránylag kisterjedelmű homokos vidéktől — őszi vetés még nincs, pedig már október második felében vagyunk s az ekét még mindig nem lehet az átázott talajba ereszteni. Térjünk most át a piacra. A szarvasmarha árá elég jó! áll, de mit ér, ha a rósz utak miatt nem lehet vásárra hajtani, mit ér ha a kereskedelem a csaknem egy éve tartó nyomasztó pénzviszonyök miatt teljesen pang, mit ér a iö ár, ha nincs pénz. A sertésárak részint az uralgó sertésvész és rósz tengeri tiérmés kilátások miatt 150 sőt 200 o/o-kal estek, a baromfinak szinten alacsony az ára. A tej, tojás stb. élelmi cikkek árai magassan állanak ugyan, de ennek oká fesztén és kizárólag a iárhatlan utakban keresendő. Ily körülmények között nem tudjuk eléggé helyeselni, ha Tninden vezetésre, 'irányításra hivatott tényező i n q-Ts 1 előkészületet, hogy átél, legkésőbb %vtJ ílteasszal beá'Iö ínség ne találjon készületlenül bennünket, E helyen is elismeréssel kell nyilatkoznunk Soly- mossy István földbirtokosnak, egyesületünk tagjának Szafifmárvármegye ez idei őszi közgyűlésén tett azon Sürgönyeim: BYAT. Biitfaln Albert Nagyban szállít Számos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet,' derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb niíl- utca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: B lutri Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
