Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-05 / 40. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 5.

hoz. Az erre irányuló törekvéseket a teljes erejével támogatja. Nem nyújt támaszt azonban olyian "reménységeknek, hogy a húsárak lényegesen alábbszállnak, mert figyelembe kell venni, hogy a termelési költségek saz igények a minőséget illetőleg ©rmyira növekedtek, hogy az értékesítésnél lehetetlenség sokkal kisebb árt kérni a termelőknek Bővebben nyilatkozott még a Tátra fürdőhelyeinek fejlesztéséről, melyre nézve elődjének politikáját követi s hazánk eme gyönyörű vidékét minél szebbé és kulturálisabbá kivan ja tenni. A miniszter nyilatkozatait a gazdbtársádalom bizonyára megnyugvással veszi, mert azok összhangban vaimfck 'a1 közvélemény óhajával s az agrárius törekvésekkel.

Egy minta fogyasztási {szövetkezet. A »Hangya« hivatalos lapjának, a Gazdaszövetségnek legutóbbi számában olvassuk az alábbi hirt, mely kell, hogy mindazokban, kik szociális téren müködhek, jól eső érzést keltsen, de lássuk a hirt:

»A tyukodíak szövetkezete. A szatmármegyei Hangya fiókok közül a legkiválóbbak egyike a tyukodf fogyasztási szövetkezet, amely 1907-ben nyílt meg. — Uray Lajos és Mikö Mátyás néptanítók önzetlen munkájának lehet köszönni, hogy az aránylag kis eszközökkel dolgozó szövetkezet a mintaszerű szövetkezetek közé küzdötte fel magát. A szövetkezet tartalékalapja ma 1995 korona. Van ezenfelül 1200 korona veszteség fedezeti alapja és 2000 koronás építkezési alapja. Tártozása semmi sincs, sőt a Hangyánál túlfizetésben van és 1512 korona kamatozó takarékbetétje is v|en. Az ügyvezetése és könyvelése kifogástalan, amely utóbbi főleg Mikö Mátyás tanítónak az érdeme.«

Vármegyénk ál'ategészsége. Szatinárvármegye területén sertésvész, sertésorbánc és a lépfene az a mely még mindig járványszerüleg dühöng, csökkenés alig ési élhető. Hazánkban a múlt héten a sertésvész és orbánc csökkenőben, fertőzve van azonban még 2787 község, 11789 udvar.

1 Füzvessző és gyógynövénytermelés. Bő jövedelmi forrásra tehetünk szert a füztermelésse! különösen most, a mikor a kosárfonó ipar mindinkább fellendül. A földmivelésügyi kormány segédkezet nyújt, ameny- nyiben minden olyan községet, mely 1—2 holdas községi nemes füztelepet áilit fel, kát. holdanként 100 koronás államsegéllyel és 50.000 darab nemes füzdugvány ingyenes adömányozásával hajlandó támogatni. Ezen támogatás elnyerése végett, a községek tartoznak kérvényeiket évenkint legkésőbb november hó 30-ig egykoronás bélyeggel felszerelve a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez beküldeni. -— A kérvényben kitüntetendő, hogy a beültetni szándékolt terület mily terjedelmű, továbbá, hogy füzfatermelésre’ alkalmas és hogy 50 cm. mélyen meg svajn forgafvát flazánk éghajlaté sok orvosi növény termesztésének h igen kedvez. Egész sora van az olyan gyógynövényeknek, a melyek nálunk kiváló minőségben megteremnek. Ma Németországból és más

országokból hozzák be tömegesen országunkba az o- lyan gyógyárukat, a miket mi itthon sokkal jobb minőségben elő tudnánk állítani. A mi mentánkat, édes áni- zsunkat, koriandromunkat, izsópunkat, rutánkat, s nálunk termett benedékfüvet általában kiváló jó minőségűnek ismerik el és akárki is szívesen megveszi, ha szép és hogyha gondosan van kezelve.

Rothad a szőlő. Vármegyénk területén a tartós esőzések miatt a szőlőkben a bogyók annyira fejlettek, hogy ha az időjárás rövid időn belül meg nem változik — amire pedig kilátás njnes—, azok megrepednek; amit tehát a peronoszpora még meghagyott, azt a rothadás veszélye fenyegeti. Nem csak a jégvert és peronoszporás fürtök érése késik, de a különben e- gészséges szőlők is nehezen érnek, úgy, hogy az itteni termés ennek folytán nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is gyenge lesz. A must iránt a kereslet igen élénk. A nagyobb termelők termésüket már eladták. Hasonló kedvezőtlen hírek érkeznek Szilágy, Tolna, Nógrád, Hont és Esztergom vármegyéből is. Ezek szerint a szőlők fejlődését és érését a folytonos esőzés és hűvös idő megakasztotta, s a rothadás e legtöbb fajnál beállt. Uj mustra és borra 45—60 K. hl.-kénti álban történnek kötések. A termés mennyisége átlagon jóval alul marad.

R közös legelő jellegének megállapítása. Felmerült eset alkalmából elvi döntésben mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy az 1894. évi XII .t.-c. 6-ik szakaszának hatálya lalá tartozó közös legelő jellegének megállapitásánál, a telekkönyvi és kataszteri adatoktól vaió eltekintés mellett, csak a hosszabb idejű közös birtoklás és használat tekinthető döntőnek.

Uj rend az állami faiskoláknál, A földmivelésügyi minisztérium legújabb rendeletével megváltoztatta az állami faiskolák terményeinek eddigi kiadási módját. Eddig a faiskolák kezelői fel voltak hatalmazva, hogy minden év december 1-ig teljes árban maguk adják ki a csemetéket a jelentkezőknek s igy alig maradt valami tavaszira azok számára, akiknek az állain kedvezményes ában óhajtott juttatni csemetéket. így egyfelől elvesztették a faiskolák (jörészben szociális feladatukat, másfelől káros versenyt okoztak a kereskedelmi faiskolatulajdonosoknak. Az uj rend szerint az állami faiskolakezelők eladási joga megszűnik. Aki nkár teljes, akár kedVezményes árban csemetét akar kapni (az állami faiskolákból, minden év julius 31-ig egykoronás bélyeggel ellátott kérvényt kötele® benyújtani a miniszterhez a faiskolakezelőség, vagy az álliaími erdő- hviatal utján. Alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, dió és berkenye I. oszt. oltványok ára 80 fillér, II. oszt. 60 fillér, kajszin, őszibarack, birs, mandula I. oszt. 60