Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-05 / 40. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA 3) Báró Blomberg Gyula Garas, !ov. tulajdonos. IV. Hölgyek dá|a: Vadász verseng. I. dij 200 korona. II. dij 100 korona, III. dij 50 Corona, IV. dij 50 korona emléktárgyakban ■ kiadva. 1) Galgöczy Sándor Majom parádé lov. tulajd. 2) B. Kováts Miklós Betyár, Iov. Pintér István főhadnagy. 3) Galgóezy István Lola, lov. tulajd'. 4) Dr. Nagy György Cica, lov. Percei hadnagy. V. Homoródi akadályverseny. I. dij 1000 korona, II. dij 400 korona, III. dij 250 (korona, IV. dij 150 korona. 1) Molnár Lajos Thaya, lov.. Knap. 2) Dömer Géza Veszély, lov. Perczel. 3) Veisz Ignác Fortunátus, lov. tulajdonos. VI, Gátverseny. I. dij 800, II. dij 300, 111. dij 200, IV dij 100 korona. 1) Kállay Szabolcs Rolli lov. Knapp. 2) Haidéger Gyula Dunure, lov. Ppök hadnagy. 3) Perczel Dénes Hadfi lov. Pintér István. VII, Eladó sikverseny. I. dij 700, II. d!)200; III. dij 100 korona. 1 ^Kállay Szabolcs Sikló, lov. Knapp. 2) Gencsy Károly Vigasz, lov. tulajd’. 3) Vodiáner Béla Répa, lov. Pintér István. Tenyész állatot tartó gazdáinkhoz. Az utóbbi időben vármegyénk területére is gazdáink nagyoob mennyiségben hoztak be értékes tenyész- marhát, igy a gazdák érdekében állónak véljük az országos törzskönyvelő bizotságnak egyesületünkhöz intézett átiratát kivonatosan közölni A földművelésügyi kormány nagymérvű támogatásával rendezett importok által számos gazda jut értékes tenyészmarhák birtokába. Bizonyos azonban, hogy a földművelésügyi miniszter áldozatkészsége csak fél eredményre fog vezetni, hz ezen importált tenyészanyag szakszerű tovább- tenyésztéséről nem történik gondoskodás. Nem szenved kétséget hogy az okszerű tenyésztés alapja a törzs könyvezés, még pedig elsősorban a házi, vagy magán- törzskönyv pontos vezetése és a tenyésztők öszessége érdekében az Országos Törzskönyv. Sajnosán tapasztaljuk, hogy az újabban importált állatok tulajdonosai nem mutatnak a törzskönyvezés is ránt oiy érdeklődést, mint amilyent az ő saját, jól felfogott érdekükben tanusitaniok kellene ; legalább erre engen következtetnünk az a körülmény, hogy sem az Országos Törzskönyvelő Bizottság által kiadott mintaszerű magántörzskönyvi nyomtatványokat nem veszik kiterjedtebben igénybe, sem pedig az Országos Törzskönyvbe nem jelentik be tisztavérü állományukat. Ennek rászbeni oka valószínűleg abban is rejlikj hogy az Országos Törzskönyvelő Bizottság magántörzskönyvi nyomtatványairól nincs tudomásuk és hogy az Orsz. Törzskönyv lényegét, ennek szabályzatát, a bejeoktóber 5. jentés módozatait, a törzskönyvi díjak nagyságát, vagyis inkább csekélységét, nem ismerik. Ez indít bennünket arra, hogy azzal a kéréssel fordulunk az egyesülethez, hogy a tenyésztők figyelmét a magántörzskönyvek fontosságára minden alkalommal felhívni s továbbá őket az Országos Törzskönyvbe való bejelentésre serkenteni méltóztassék. A magániörzskönyvi rovatlapok ivének ára 15 fillér, könyvbe kötésüket önköltségen számítjuk. Az Országos Törzskönyv bejelentési iveit és szabályait készséggel ingyen kütdjük meg a bejelenteni szándékozóknak. Részletes felvilágosítással az érdeklődőnknek egyej süleíünk titkári hivatala (Szatmár Deák tér 2) szolgálI í ! Hogy lehet fokozni a tavaszi kalászosok termésátlagait. A tavaszi kalászosok termésátlagai hazánkban egyáltalában nem kielégítők, úgy annyira, hogy termesztésük sok helyt ki sem fizeti magát, olyan csekély terméseket ad. E gyönge termésnek oka az, hogy ha- I zánkban május vége felé többnyire szárazság áll be, a 1 midőn tavaszi kalászosaink még nem fejlődtek anynyi- ra, hogy a szárazság rájuk hatással ne volna. Továbbá hogy a tavaszi kalászosokat különösen pedig a za- ! bot rendszerint olyan földbe vetik, amely istálló trágyát régen kapott, s mely tehát tápláló anyagokban szegény. Ezeken a hibákon kell tehát javítani, hogy a tavasziaknál is nagyobb termés átlagokat érhessünk el. A javítás első sorban is abban áll, hogy minden ! tavaszi kalászos alá okvetlenül fel kell szántani a talajt, mert az a talaj, a mely télen át felszántva van, sokkal több vizet fogad be mint az, a mely télen át fel- szántatlanul marad. Ha pedig a talajban sok a viz, | akkor a növény a szárazsáput jobban bírja el. Tavaszi- : ak alá tehát ősszel kell a talajt szántani és boronálni, | hogy felülete mennél inkább elaprózódjék. Tavasszal 1 nem szabad szántani, mert a tavaszi szántás nagyon ! elősegíti a talajban lévő viz elpárolgását, s igy a talaj i kiszáradását. Ha van a gazdának tárcsás boronája, akkor azzal járassa meg a talajt tavasszal, s azután vessen, ha nincs tárcsás boronája, akkor használjon rugós boronát, extirpátort, vagy ezeknek hiányában hosszú fogú boronát, s járassa ezekkel keresztül-kasul talaját semhogy ekével menjen neki. A másik oka a gyenge termésnek az, hogy a talajban a növényzet nem talál elegendő tápláló anyagot, mert az istálló trágyától nagyon távol esik az a tábla, a melybe tavaszi lett vetvve, s újból megtrágyázni istálló trágyával nem lehet mert nincs, hanem igenis meg lehet trágyázni műtrágyával, szuperfoszfáttal, a mely
