Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-05 / 40. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 5. kon.;' tyoknak ez irányú áldozata már idáig is meghozta az eredményt, mert ma már ott állunk, hogy nemcsak azuradalomak, középbirtokosok de a kisgazdák is az intenzív gazdálkodással nem csak kezdenek megbarátkozni, de azt birtokaikon be is vezetni. Tény, hogy gazdasági eredményeink tetemesen fokozódtak, de az is tény, hogy ezzel arányban nőttek az igények is. A munkabérek, a gépek, eszközök stb árai oly horribilis módon emelkedtek, hogy az aránylag magas termény és tűrhető állatárak dacára sem képes a gazda a ‘ modem berendezkedés költségei mellett, jórészt a birtokkal örökölt adóságai után fizetési kötelezettségeinek eleget tenni, különösen pedig nem azért, mivel az egyedüli produktiv termelő: a gazda drága kölcsönöket kénytelen i- génybe venni. Innen ered, hogy a gazda betáblázott köl- csöneinek rendezésére, rossz esztendők kiadásainak pótlására újabb és újabb kölcsönöket kénytelen felvenni, a mi azután legjobb esetben örökös anyagi zavarokat okoz, de igen soí szór az árveréshez vezet. A legújabb időben a törvényhozás igyekezett egy kissé enyhíteni e bajon a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének megalakításával ; de ennek az altruista banknak ereje elenyésző csekély ahoz képest, hogy a több mint 75 százalék erejéig eladósodott földbirtok tehermentesítésénél eredményesen közremunkálni képes lenne. De különben is oly intézményekkel, melyek a földbirtok eladósodásából anyagi hasznot húznak, ezen a bajon segíteni nem lehet. itt radikálisan egyedül törvényhozási utón lehet és kell segíteni, mivel mind inkább mélyebb gyökeret kell verni annak a felfogásnak, hogy a földbirtok terheinek könnyítése nemzeti érdek s hogy a földbirtok szabadságát az ingótőke túlkapásaival szemben biztosítani az egészséges fejlődésnek egyik legfőbb feltétele. Ez a felfogás Németországban már gyakorlati eredményekre vezetett, melyek határozottan jelentékenyeknek mondhatók; hasonlóképen igyekeznek Ausztriában a földbirtok terhein könnyíteni, csak nálunk az agrár Magyar- országban hagyják magára a gazdát oly terhek alatt összeroskadni, mely terhek nagy részét a kor szelleme által felidézett szociális, kulturális s politikai viszonyok raktak a gazda vállaira. Hogy Magyarországon mily óriási a földbirtok terhe, azt a statisztika következő számokkal igazolja: 1910. évben 1507.579000 K. betáblázott teher volt Magyarország földbirtokain. De nézzünk egy másik statisztikai adatot: a végrehajtási esetek száma — természetesen csak a földbirtokra bekebelezett adósságok u- táni eseteket véve figyelembe — 1901-től, 1911-ig 111 ezerre emelkedett; a végrehajtás utján birtokost változtató birtokok száma 1906-tól 1910-ig évenként átlag 15.615, még ezzel szemben a nagy német birodalomban 1910. évben a birtokárverések száma 2134 volt, tehát körülbelül egy nyolcada annak a mely náluuk évente dobra kerül. Hát bizony ezek szomorú adatok, melyeken segíteni égető sürgősen szükséges. Jól eső megnyugvással vesszük, hogy gazdasági életünk védbástyája a Magyar Gazda- szövetség kezébe vette s memorandumban tárta fel e szomorú helyzetet s felkérte a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét az idevágó gyakorlati munka megindítására. Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerii acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben.'Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉFEK. Osborne [amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és eröhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
