Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-28 / 39. szám

los körök támogatását megszerezze. A kamara elnöki) tanácsa örömmel vette tudomásul az elnök előterjeszté-V sét és nycrr’ a bcnoroent a kiállítás rendezésének leg-i alább főbb pontokban va'ó megvitatásába. Abbén ál-; lapodtak meg hogy a kiállítás épületeit oly módon ésj oly helyen létesítik hogy azokat a kiállítás bezártával) ne kelljen lebontani, hanem árucsarn okoknak használhassák továbbra.

Ä községi legelő adómenlessége. A közigazgatási) bíróság legutóbb az állattenyésztő községekre nézve rendkiviül jelentős ítéletet hozott. Kimondta, hogy ha a község abból a célból bérel legelőt, hogy a köz-í ség marhatenyésztését előmozdítsa s evégett a bérbe-j vett legelők a lakosság állatinak legeltetésére ladjá átj a lakosoktól pedig csak annyi kgelőbirt szed be, a-] mennyi a legefő haszonbérének kifizetésére sz-üksé-í ges, tehtá nem nyerészkedik a bérleten, kereseti adót) fizetni nem tartozik. Eddig a földbérletek, tekintetnél-1 kül a bérlőre s a célra, amelyre a kibérlés történt^ III. osztályú kereseti fadÖ «alá estek. ' /

Uji gazdasági lap, «Magyar Kalász« cimén Hont-é Szobon Lacsnyi Ferenc tanító gazdasági-, terrnészeti-J szövetkezeti-, állatvédelmi ismereteket terjesztő és a| magyar.ipart pártoló képes gyermeklapot indított rnegj A lap előfizetési iára jegész évre 3 korona.' • ;

A szélvihar elleni csapás. A közigazgatósági bt-l róság a napokban egy konkrét esetben elvi jelentőségű határozatot hozott, kimondván, hogy a szélvihar által okozott károk éle csapásnak minősitendők ? az ily címen kárt szenvedők igénnyel bírnak arraj hogy adóelengedést kérhessenek. Az eddigi gyakorlat-* ban az adóéienyedésre az igényjogosultságot aszerint bírálták el. hogy az elemi csapás mily területre terjedt és nem léüéi taxatíve felsorolva az időjárás kár-i tételei, a pénzügyi hatóságok a szélviharok következtében szenvedett és adó elengedésért bejelentett kártételek tudomásulvételét rendszerint elutasittatik. j

Simmenthali tenyészbikák árverése Babonán, A( bábolnai ménesbirtok igazgatósága f. évi október höl

10-én, délután 1<§ 1/2' órakor 22 drb. tuberkulinra nemi reagált simmenthali tenyészbikát fog elárverezni. Az| árverésre kerülő tenyészállatok kora 16 -20 hónap.' Az árverési feltételek a következők: 1. Az ár ígéret’ legalacsonyabb tétele fiz korona. 2. A vételár után e- sedékes bélyegi’leték vevőt terheli. 3. Vevő mindenj megvett tenyészállat után 1000 kor. vételáron aló! 4Í kor., 1000 kor. vételáron felük pedig minden megkez-, détt 500 kor. után 1 kor., darabpénzt fizet. ö. A mé-{ nesbirtok igazgatósága az eladott tenyészállatok után) a vevőnek kedvezményes számítási igazolványt szol-( gáltat ki. Kívánatra a tenyészállat szállításához, vevőji költségére kísérőt rendel. 5. A megvett állat az árverés után, a vevő veszélyére, tíz napig díjmentesen a| taénesbirtokoln hagyható. A tiz nap letelte után a

kiszolgáltatott takarmány értékét vevő az uradhiommákj megtéríteni tartozik. 6. Minden megvett tenyészállatról vevő törzskönyvi kivonatot s a leoutö'^V tubarkulin-l kezelés eredményét feltüntető kimutatást Jkap; ezen \ú-! mutatásból vevő meggyőződést szerezhet arról, hogy( az eladásra kerülő állat gűmökorra (tuberkolózis) nem( reagált. Ezért semmiféle későbbi tuberkulin-reakcióért' vagy gümőkoros (gyÖngykör stb.) megbetegedésért al ménesbirtok igazgatósága szavatosságot egyáltalán nem( vállal. 7. Vevők kéretnek, hogy a megvett tenyészál-f latok elszállítására vonatkozó adatokat az á-veréshez, kirendelt tisztviselő részéről rendelkezésükre adandó ür~f lapok felhasználásával írásban megadni szíveskedjenek.! Ennek hiányában az igazgatóság a helyes szállításért felelősséget nem vállal.

Tengeri után búza. Nálunk a nagy alföldön áM talárosán bevet; szokás tengeri után búzát vetni. Ennekl az eljcrá nak meg vannak a mta|gá hátrányai, de két-J ségon kívül a magö előnyei is. Hátránya az eljárásnak,/ hogy a tengeri oly an-(későn kerül le a talajról, hogy!

nem igen marad idő azt jól megművelni. Az ilyen falai tehát sokszor göröngyös marad, a miinek láz á nagy hátlánya, hogy a búza könyen kifagy belőle,! s e göröngyök pacára későn, legtöbbször csak októ-( bér végén vethetünk Ez eljárás említett hátrányát el-< kerülendő, lehetőleg korai kukorica fajtákat vessünk^ de ha későit vetettünk volna is, inkább vessük a bu-/ zát egy-két nappal későbben, de munkáljuk el a föl-' det apróra, mert a búza termés jó sikerültének ez azt első feltétele. Tehát inkább hengerezzük, boronáljuk( a talajt egy-két nappal tovább, s minden esetre csiak( apróra elmüvelt talajba vessük ta búzát. A tengeri utáni búza vetésének előnye is van. Előnye mindenek! előtt, hogy a búza többnyire nitrogén dús talajba ke-í rül, mert ritka gazdaság van az országban, mely net istái’» trágyázná tengeri alá talaját, sőt a legtöbbl mélyen is szánt a tengeri (alá s igy az utána következő búzának vastag termő réteg áll rendelkezésére. Miután azonban az ilyen talaj többnyire nitrogén dós, dei mindig foszfor szegéjny, a tengeri után következő büzal termését lényegesen fokozhatjuk az á’tal, ha a ttalájí foszfor tartalmát is gazdagítjuk, vagyis Ha vetés előtt) U/2 q szuperfoszfátot szó unk ki. Előnye továbbá el vetési módnak, hogy gyommentes talajba vetjük búzánkat, feltéve, hogy a kukorica helyesen, jól kapál-- tatait és r. kapálás által a gyom kiirbatott. Nem1 kell tehát v,isszarifemuk tiltó', hogy a kukorica után búzát vessünk csupán arra kell fősulyt vetni, hogy aí talaj apróra elmüveltcssék, hogy annfck foszfor hiánya! kát. holdanként kiszórandó 150 kg. sziipérfoszfáttal! pótoltassák.