Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-28 / 39. szám
iV. évfolyam. ‘ Szatmár, 1912. szeptember 28. 39. szám. KÖZ ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYE1 GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEl LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre ..........................6 korona. Fé l évre..........................3 „ Ne gyed évre......................1'50 „ A Sssatmármegyeí Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletmény ellenében díjmentesen kapják. Eaptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság: Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Petltő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Országos Szövetkezeti Kongresszus. A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége október hó 24-ik napjára Budaepstre hivta öszsze a második országos szövetkezeti kon- greszust. Miután. 5,000-nél több hitel és fogyasztási szövetkezet működik ma már az országban, a kongresszus tárgyalásai meglehetős széles körben tarthatnak érdeklődésre számot. Ha azonban a kongresszusi tárgyakat is figyelembe vesszük, a nagy-gyűlés érdekelheti az ország minden egyes lakóját, mert hiszen ezúttal is arról lesz szó, vajon a fogyasztó közönség nehéz helyzetén milyen eszközökkel lehetne segíteni. Különösen két tárgy szerepel a kongresszuson, amelyekkel kapcsolatos határozatok s amelyek körül folyó eszmecseréből leszűrt javaslatok kivétel nélkül mindenkit érdekelhetnek, aki a mai drágaság megszüntetését áhitozza s akit az élelmiszer piac mai helyzete nagyon is érzékenyen érint. A kongresszus egyik előadója ugyanis a városi fogyasztók ellátása és a falusi termelők szövetkezése cinién azokra a módokra kíván rámutatni, amelyekkel a mai mostoha élelmezés viszonyokon javítani lehet. Az a téves hit élt eddig ugyanis bennünk, hogy Magyarország földje mindent megterem mégpedig olcsón, a- mire szükségünk ván. A tapasztalat azonban az ellenkezőjét bizonyítja ennek, mert hiszen a drágaságot különösen nagyvárosokban sokkal inkább érezzük, mint Európa bármely országában, Világos ebből, hogy a termelők, -bár termelhetnének de még sem produkálnak annyit, amennyire szükségünk van, vagy ha produkil- ; nak is, a fogyasztó közönség bár mi okból 1 drágán jut a termelt élelmiszerekhez. Valahol 1 tehát bajnak kell lenni a kréta körül, s úgy i látszik, hogy nem is egy helyen van a baj. Találunk hibát a termelés körében is, de meg van a hiba a fogyasztóknál is. Nálunk nem csak a termelés, de a fogyasztás is szervezet- : len nagy mértékben. A magyar termélők nin- ? csenek berendezkedve sem a tömegtermelésre, | sem pedig az értékesítésre. A termelőtől csak \ igen kivételes esetekben jut el a termelt cikk közvetlenül a fogyasztóhoz. 5-6 kézen megy keresztül, aminek az első oka az, hogy a szerf “74“ Küszner Albert és Társa ® ben bonyolít le — — fftAjjT’ WS AGAHBANKHAZA. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsPS^ársulátokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltétetek mellett részietfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már f. évi október 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos meiléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.
