Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-14 / 37. szám

szeptember 14.

SZATMÁRI GADZA

Vármegyénk állategészsége. Sajnosán kell konstatálnunk, hogy Szatmármegyében a sertésvész ismét erősen terjed, sertésorbánc csökkenőben, még a lép- fene jelenléte 9 járásban konstatáltatok. A hivatalos kimutatás az ország állategészségére már kedvezőbb adatokat tartalmaz, mivel hjazánkbláh a járványos állatbetegségek csökkenőben vannak.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Szeptember 17.-én Szatmáron, Kraszuabélteken ; 19.-én Erdődön, Királydarócon; 20.-án Csengéiben; 23.-án Fehér- gyarmaton; 30.-án Felsőbányán, Mátészalkán; október 1.-én Nagyecseden; Kővárhosszufaluban; 14.-én

Nagypaládon, Szinérváralján; 15.-én Érendréden; 18-án Csengeren ; 21.-én Avasujvároson.

Időjelzés. A »Meteor« szerint szeptember hó még hátra levő napjaiban a változási naipok: 17., 18., 21., 26.-ra esnek. Ezek közül 17 hűvös esetleg viharos, 21. száraz, 26. hűvös.

Szüreti kilátások. Kedvezőtlen augusztusi és szeptemberi hideg, esős időjárás mélyen leszállította a szüreti kilátásokat s miután ez az időjárás — mint értesülünk, — országos., az idei szüret úgy minőségileg, mint mennyiségileg nagyon silány lesz, s ma már még öz esetben sincs remény, hogy a kilátások alaposan javuljanak, ha az időjárás melegebbre fordulna, mivel az elmúlt 4 hét kártétele már jóvá nem hozható. Nagyon természetesen ugyanígy állunk a csemege szőlővel is, mivel a fenti ok miatt nagyon gyengén fizet a termelőnek. Szatmárhegyen a mustot ezelőtt 10 nappal 32—36 koronával foglalózták le idegen kereskedők, ami még a mai szüreti kilátások mellett tűrhető árnak mondható.

Kukorica kiállítás 1913-ban. Említettük már lapunkban, hogy az O. M. G. E. jövő évi február havában Budapesten országos kukorica kiállítást rendez. Felhívjuk gazdáink figyelmét ismételten e kiállításon leendő részvételre. Részletes felvilágosítást ad az O. M. G. E. titkári hivatala (Budapest, IX. Üllői-ut 25. Köztelek.)

Szatmármegyére vonatkozó gazdasági tudósítói jelentés szeptember 1—10. Volt alkalmunk vármegyénkre vonatkozó gazdasági tudósítói jelentésekbe betekinteni, melyek sajnos, szomorú Iképet tüntetnek fel. A több tnúnt három hete tartó hideg, esős időjárás tönkre tette a gazda minden reményét; igen sok helyen gazdáink az időjárás miatt még a hordással sincsenek készen, ott verte keresztben az eső kalászos terméseiket. Tengeri, burgonya, szőlő, gyümölcs stb. mind pusztulóban s a vérmes remények után alig lehet számítani valamire. Itt közöljük elsősorban is a cséplési eredményeket (ka- jtasztrális holdat véve alapul): búza 6.85 q, rozs 7.28 q, árpa 5.55 q, zab ,4.80 q. Várható termés tengeriből

8-ik oldal,

6.84 q, burgonyából 37.80 q. Ezek bizony mind oly szomorú számok, melyek napnál fényesebben tanúskodnak arról a kártételről, melyet vármegyénkben az utóbbi napok kedvezőtlen időjárása okozott. Az itt fel nem sorolt termények pedig a következő klasszifikáció alá esnek: kerti veteményék 3 (közepes),, bab 2 | (jó), káposzta 1 (kitűnő) cirok 3 (közepes), kender és len 3 (közepes), dohány 2 (jó), takarmány 2 (jó),

szőlő 4 (gyenge), gyümölcs 4 (gyenge). Ez a képe vármegyénk gazdaságának szeptember 11.-én. Szomorú kép.

Dupay-féle magcsáva. E néven egy bécsi gyáros csalhatatlan szert ajánl a magyar gazdáknak az üszög leküzdésére. A használati utasítás szerint e szerrel csak be kell fecskendezni a vetőmagot, aminek előnye szerinte az, hogy a vetőmag nem dagad meg s igy bármikor vethatö és a mag csiraképessége sem szenved. Az O M G E a Köztelekben figyelmezteti a gazdákat, hogy ne menjenek lépre ennek a reklámnak, amely a többek között azt is mondja, hogy a Dupuy-csáva minden egyes vetőmagot kéreggel vesz körül, amely annyira erős, hogy nemcsak azon gombacsirákat emészti fel, melyek a szemeken vannak, hanem még azokat a penészcsirákat is, melyek a földrétegben a vetőmaggal érinkezésbe jővén, kedvező tenyészviszonyok közt tovább tenyészve üszöggé lehetnek. Más szóval, a reklám szerint még a talajban levő üszöggomba ellen is megvédi a magcsáva a termést. Miután tudvalevő dolog, hogy a talajban levő üszögspora nem a vetőmagba hatol be, hanem az abból fejlődő csirába, teljes naivságban tűnik fal annak az állitóságos kéregnek a védő hatása.

Humánus parcellázás. Kevés a föld a kisemberek kezében. A nagybirtokokat parcellázni kell, hogy így méltányos árban magyar gazdáink ne legyenek kénytelenek a vándorbotot kezükbe fogni s itt hagyni e haza földjét. Sajnos azonban, hogy a legutóbbi parcellázások mind nyerészkedésre lettek alapítva s igy nem hogy jótékony hatással lettek volna a földmivelő népre, de ellenkezőleg méregdrágán jutatták földhöz. Örömmel vettük a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége körlevéllel fordul az ország össz'es törvényhatóságaihoz és gazdasági egyesület elnökeihez, amelyben jelzi, hogy az uj intézet programmja a föld- mivelésügyi miniszter irányítása mellett és az állami célnak megfelelő terv alapján minden közvetítői haszon nélkül ingatlan földarabolásoknak és telepítéseknek lehetővé tétele és végrehajtása; kis és középbirtokok keletkezésének előmozdítása; nagyobb korlátolt forgalmú ingatlanokon a kisbérleti rendszernek és bérlőszövet-