Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-31 / 35. szám

SZATMÁRI GAZDA augusztus 31. 6-ik oldal Különfélék. Ói szagos állatvásárok vármegyénkben. Szeptem­ber 5-én Jankón; 9-én Avasfelsőfaluban; 16-án Nagy­károlyban, Sárközön; 17-én Szatmár-Németiben; 19-én Erdődön, Királydarócon; 20-án Csengeren; 23-án Fe­hérgyarmaton; 30-án Felsőbányán és Mátészalkán. Országos sörárpa vásár Miskolcon. Közöltök gaz­dáinkkal, hogy augusztus 25-én a bbrsodmegyei társ­egyesület szokásos évi sörárpa vásárát tartja. A vásárt kitűzött napon az egyesület elnöke Miklós Ödön nyi­totta meg. A vásárra 250 vagon árpát hoztak, hogy csak ily keveest, annak oka, hogy a gíazdák árpater­mésüket a nagy kereslet folytán már otthon eladták 'A felhozott árpa közép minőségű volt. A vásár élén­ken indult. Az árpáért 19—21 korona árt fizettek métermázsánként. Vármegyénk állategészsége. Szatmárvármegye te­rületén ez almult héten a sertésvész még mindig ter­jedőben, nagyobb mérvben uralkodik még a lépfe- ne, sertésorbánc, veszettség és rühkór. Hazánkban a sertésorbánc csökkenőben, mig a sertésvész 28 újabb községiben lépett fel .Száj- és körömfájás eddig az or­szág 7 ' megyéjében lett megállapítva köztük a szom­szédos Biharmegye érmihálufalval járásban is. Gazdák vigyázat! a vész már ismét a küszöbön van. Gazdasági tanítóképző. Szegeden figyelem­reméltóterv keresztülvitele van folyamatban. Az ottani tanitóképzőintézet 300 ezer korona költséggel uj épüle­tet kap földmivesiskolával és több holdnyi gyakoilóte­rülettel, hogy ott gazdasági szaktanítókat képezzenek. A várostól e célra ingyentelket és 4000 korona évi hozzájárulást kapnak. Az uj tanítóképző a jövő tanévre elkészül. A vasúti mellékilíetékek felemelése. A vasúti tarifák felemelésével nem ért véget az az akczió, me­lyek a vasúti szállításnak megdrágítását eredményezték, mert a tarifaemelések után most a magyar és az oszt­rák vasutak a legutóbb tartott közös vasúti értekezleten elhatározták a vasúti mellékilletékek felemelését. E ha­tározatokhoz úgy a magyar, mint az osztrák kereske­delmi kormány is, elvben hozzájárult. Az idevonatkozó javaslat már elkészült és véleményezés végett meg is küldetett az érdekelt szaktestületeknek, melyek a tervezett emelésnek kivétel nélkül ellene nyilatkoztak. Ez a kö­rülmény azonban az illetékes tényezőket nem téritette el elhatározásuktól és a két kormány már megegyezett abban, hogy a felemelt mellékilletékeket 1913 január 1-én életbe lépteti, ami természetesen a szállítóknak újabb megterhelését fogja jelenteni. Az árpakivitel. A m. kir. kereskedelmi muzeum müncheni levelezőjének hivatalos jelentése szerint a helyzet árpakivitelünkre nézve igen kedvező. Azok a gazdák, akiknek eladó készletük van, mintázott aján­lataikkal közvetlenül a muzeum levelezőjéhez fordulhat­nak. (Cime Zeckendorf E-mil München. Richard Wag- ner-Strasse 11.) A terményértékesités és a szövetkezeti moz­galom. A Magyarországi szövetkezetek szövetsége által október 24-ikére Budapestre összehívandó II. országos szövetkezeti kongresszus egyik főtárgya a falusi gazdák terményeinek szövetkezeti értékesítése és a városi pia- czok olcsóbb ellátása lesz. A nagyjelentőségű kérdés' melyet Meskó Pál, a fogyasztási szövetkezeti mozgalom tevékeny szerzője ad elő a kongresszuson és pedig a siófoki nagy gazdagyülés határozata következtében, ahol elvben tízezer gazda már állást foglalt a szövet­kezeti termény-élelmiszerértékesités mellett, az országos szövetkezeti kongresszus főleg a már kialakult fogyasz­tási szövetkezeti hálózat utján kívánja megvalósítani, mely ezidőszrint 1500—1600 falusi fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezettel rendelkezik. Miután az értékesí­tés országos szervezése a falvak nagy zömére ki fog terjedni, a kongresszus határozatának természetes kö­vetkezménye lesz, hogy a fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek alakulása országszerte fokozott erővel indul meg s azon községek is ellátják magukat ezzel a szer- vezettebamelyek ma még nem rendelkeznek szövetkezettel, de részt akarnak venni a termények szövetkezeti értékesí­tésében. Mikor van a csillagfürtmag elvetésének ideje. A homoki gazdaság egyik legkitűnőbb zöldtrágya nö­vénye a csillagfürt. A homoki földek csekély termőké­pességének ugyanis az az egyik oka, hogy a talajban nincsen elegendő humusz, s nincsen elegendő nitrogén, ennek következtében a növények rosszul fejlődnek benne, kicsiny terméseket adnak, mert a homokot el­mozdítja gyökereitől a legkisebb szél is, humusz hiánya miatt, s igy könyen kiszárad, könyen kifagy de meg nem is fejlődik jól, mert a homok talajban rendkívül kevés a nitrogén, ezen legfontosabb növényi tápláló anyag. Segíthetünk e bajon istálló trágyázással is, csak­hogy erre a célra nagyon sok istálló trágya volna szükség, többre, mint a mennyivel a homoki gazda rendelkezik. A homoki gazda rendszerint nagyon kevés istálló trágyával rendelkezik nemcsak azért mert a homok talajok termése nagyon bizonytalan, igen rossz, s igy a homoki gazdának rendszerint kevés a takar­mánya. Éppen azért, mert nincsen elegendő istálló trá. gyája a homoki gazdának, kell hogy hozzányúljon a zöldtrágyázáshoz, a mely kitünően helyettesíti az istál­ló trágyát, a melyet olcsón lehet előállítani, s a melyek használata pl. Németország homok vidékeinek általáno­san el van terjedve. A zöldtrágya növények ugyanis gazdagítják a talajt humuszban és gazdagítják azt nit­rogénban is, mert képesítve vannak a levegőből nitro­gént lekötni azon gumócskák segélyével a melyek gyö­kereiken láthatók. Ebből a célból kellene tehát min-

Next

/
Thumbnails
Contents