Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-17 / 33. szám
augusztus 17. SZATMÁRI GAZDA 5_ik ©Ida!. Irodalom. A tejgazdaság dióhéjban. Kisgazdák részére irta: Újhelyi Imre, gazd. akad. igazgató. Köztelek Olcsó Könyvtára IV. évfolyam, 3. füzet, 55 oldal, 26 ábrával. Budapest, 1912. Pátria r.-t. gazd. könyvkereskedése (Üllöi-ut 25.) Ara 50 fillér. Hosszas fejlődés után már mi is eljutottunk oda, hogy ma a tejgazdaság virágzó korszakát éljük, nemcsak a nagyobb gazdasági üzemeknek egyik fő jövedelmi tényezője a tejgazdaság, hanem már a kisgazdáknak c agy része is a tejgazdaságból szerzi jövedelmének tekintélyes részét. Mindenesetre örvendetes jelenség az, hogy a kisgazdák közül is egyre többen nemcsak tartják, hanem okszerűen tenyésztik is a teheneket és meghonosítják a jövedelmező tejgazdaságot. All ez különösen azokra a községekre nézve, amelyekben tejszövetkezetek létesültek és a tejgazdaság kifejlődésének megadták a lökést. Ezeket figyelembe véve, különösebb jelentőséget kell tulajdonitar nunk a Köztelek Olcsó Könyvtárában most megjelent füzetnek, amely a tejgazdaságok fejlődését és okszerűbbé válását elsősorban a kisgazdák körében van hivatva előmozdítani. A füzet tartalmára vonatkozólag már érdemleges tájékoztatást nyújt írójának neve is, a tejgazdaságban tanácsadásra elsősorban hivatott, mint annak lelkes munkása, aki hazai állattenyésztésünk és tejgazdaságunk ügyét óriási lépéssel vitte előbbre. A füzet alkalmazkodik a kisgzadák igényeihez, a tejgazdaságra vonatkozó tudnivalókból a legszükségesebbeket adja röviden, könnyen érthetően, a gyakorlati szempontokat szem előtt tartva. A könyv töb-‘ bek között részletesebben szól a tejről, a tejtermelést befolyásoló körülményekről, a fejésröl, a tej kezeléséről, a próbafejésekről, a tejvizsgálatról, a tej- értékesitésről, a vaj- és sajtkészitésről, a tejértéke- sitésről a szövetkezetekben. A szöveg magyarázatára és érdekesebbé tételére 26 kép szolgál. A hasznos kis könyvet nagyon ajánljuk a gazdaközönségnek, különösen a szövetkezetek vezetőinek figyelmébe, akik érdemes munkát végeznének annak terjesztésével is. Különfélék. Megbízatás. A m. kir. föidmivelésugyi minisztérium Sárvári) Béla dr. miniszteri segédtitkárt, a Szat- mármegyei hegyvidéki kirendeltség eddigi vezetőjét szolgálattételre a minisztériumba rendelte be s á ki- rendeltség vezetésével agilis gazdasági felügyelőnket Tichy Gyulát bizta meg. Idegen honosok birtokszerzése Magyarországon. A siófoki nagygyűlésen hangzott fel a figyelmeztető szózat: legyünk résen, mert a magyar föld veszedelmesen kezd különösen Erdélyben gazdát cserélni idegen honosok tulajdonába szállva át. Úgy látszik a felhívó szózat nem volt pusztában elhangzó szó, mert mint értesülünk a kassai székely társaság mozgalmat indított s elhatározta, hogy a Székely társaságok szövetsége írjon fel a magyar országgyűléshez s az i érvek súlyával nyomatékosan kérje oly törvény létesi- i tését, amely az idegen honosokra nézve lehetetlenné teszi Magyarországon a föld- és erdőbirtokok tulajdonjogi megszerzését. Nyerje meg a szövetség az ügynek első sorban az erdélyrészi képviselőket, hogy ezek az országházban ennek a nemzeti, nagyhorderejű kérdésnek lelkes tolmácsai legyének. Az ilyen birtokszerzés egységes nemzeti életűink kialakítását tartoztatja fel. <ftz új — külföldi j— földesur magával hozza hazája gondolkozását, sajátos nemzeti törekvéseit, a- melyeket a kultúrától s a magyar állami élettől kevésbé áthatott területen a magyar nemzeti gondolkodással ellentétben érvényesíthet, vagy ha ezt nem is teszi, ha csak passzíve viselkedik, akkojr is káros hatású í az ilyen birtokcsere. Országos állatvásárok vármegyénkben. Au_ l gusztus 23-ikán Erdőszádán 26-ikán Nagybányán; I szeptember 3-ikán Szamoskrassón; 9-ikén Avasfel- sőfaluban; 11-én Jánkon; 16-án Nagykárolyban és Sárközön; 17-én Szatmáron és Krasznahélteken; 19-én Királydarócon: 20-án Csengeren. R nemzeti múzeum kérelme a gazdákhoz. A magyar nemzeti muzeum néprajzi osztálya a következő kérelmet intézi a gazdákhoz: Népéletünk egyre szin- telenedik, a régi szokások egyre tünedeznek. így a valamikor országszerte elterjedt arató ünnepségek és a2 ezekkel kapcsolatos tárgyak is legtBbb helyen eltűntek anélkül, hogy akár leírásban, akár fényképben, vagy más tárgyakban, valami emléke maradt volna utódaink számára. Épp azért a magyar nemzeti muzeum néprajzi osztálya kéri a magyar gazdáközöuségeU hogy az aratási ünnepségek tárgyaiból, különösen az országszerte divó aratási buzakoszoruból s egyéb kalászból, vagy szalmából sokszor igen nagy művészettel készült tárgyakból 1'—1 példányt a néprajzi osztály részére lehetőleg ajándékképen, vagy csekélyebb árért küldjön be. Úgyszintén hálás köszönettel fogad fény- képfelvételeket és esetleg rövidebb leírásokat az aratási ünnepségekről. Magától értetődik, hogy a szives küldemények postadijmentesen intézhetők a következő cimie: Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztálya Budapest VI. Városliget Iparcsarnok. Váimegyénk állategészsége. Sertésvész, sertésor- bánc, lépfene még mindig terjed. Műit héten az országban a hivatalos kimutatás szerint sertésvész 2302, seitésorbánc 1070 községben volt, lépfene 355 község 375 udvarában.
