Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-27 / 4. szám

4 ik ajkiaí SZATMÁRI GAZBA január 27. .jputa i«i non iéböentette a miyolt ezaKrol a becstelen ifeeínT<ikw>l. E^ek után merje valaki állítani azt, hogy; f budapesti drágaságot a gazdák összebeszélése csi­nálja- Vártuk, hogy Budapest proletár népe a demok­raták és a szociáldemokraták együttesen tüntető fel­vonulást rendeznék a budapesti élelmiszer uzsorások -dien és bizony ez sem következett be. E helyett a de- HWkrata klubbok valószínűleg díszvacsorákat rendez­nék nap-nap mellett azok tiszteletére, akikről a legil­letékesebb fórum kisütötte, bogy állandóan és rendsze­resül uzsoráskodnak Budapest közel egy milliónyi népe gyomrának a; rovására. A kereskedelemügyi miniszter rendelete valószínű­leg kinyitja a vidéki nagyobb varosok lakóinak a sze­leit is Ami megtörténhetik Budapesten, megtörténhe­tik minálunk is. Ahol az illetéktelen közvetítők hada tartja kezében az élelmiszer' kereskedelmet, ott a drá­gaság nem lehet természetes, hanem csakis mesterséges. Az illeték telén közvetítők olcsó pénzen összevásárolják á gazdáktól az élelmiszereket, arra azonban féltéke­nyen őrködnek, hogy a piaci készlet soha sem legyen nagyobb, mint amilyen a kereslet, mert azt a nemzett- gazdaságiam szabályt ők is nagyon jól tudják, hogy az Árakat mindig aj kereslet és a kínálat szabályozza. Sajnos, nálunk Magyarországon ez alól a dolog alól is van kivétel. Ritka városi piac van, ahol. ne. ütötte volna fel az uralmiét az u. n. Kartei.. A kartól nem egyéb, ntínt a közvetítők összebeszélése az árak drágítása céljából. Különösen az élelmiszer kereskedelem terén van nagy szerepe a kartelnek. Valóban csodálatramél­tó az az egyetértés, amivel a piaci árusok egyes cik­keknek az árát megszabják. Az egyiknek kisebb a készlete, a másiknak nagyobb s ennek dacára ha va­lami cikknek áz árát kérdezzük, egyforma összeget hal­lunk mindenkitől. Világos jele ez annak, hogy ezen a piacon á közvetítők összebeszéltek, de világos jele an­nak is, hogy a m'j piacainkon nincsen szolid üzleti ver sény, sőt egyáltalán semmiféle verseny sincs, akik az élelmiszerkereskelemet a kezükben tartják, azok kizá­rólag a fogyasztó közönség bőrére utaznak. Krisztus Urunk korbácscsal verte ki a kufárokat és a kalmárokat a templomból. Vájjon minálunk ki fogja ezt a korbácsot a kezébe venni, ki fogja meg­tisztítani a városok élelmiszer kereskedelmét ezektől a modem rabló lovagoktól? Ä kereskedelemügyi mi­niszter legújabb rendeletével most annyira, amennyire segített Budapest népén, de ez a segítség csak ideig, óráig való. Fogyasztó közönségnek kell a sarkára ál­lania. A fogyasztó közönségnek kell a lehető legna­gyobb erővel hozzálátni a szervezkedéshez, s kivenni az élelmiszer kereskedelmet azok kezéből, akik méltat­lannak bizonyultak arra, hogy azt a kezűkben tartsák. Szervezkedni kell különösen a városok lakóinak, a falusi termelők készséggel nyújtanak hozzá segédkezet, hogy a viszonyok mielőbb megjavuljanak. A gazda teendője február hóban. A gazdaságban még mindig folytassuk a trágya­hordást és annak szét tér égetését, siessünk vele külö­nösen a fagyosabb időben, hogy az általános olvadás beálta előtt elkészüljünk, ismételten figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy összes tavaszi talajművelő eszközeiket rendbe hozassák mert kedvező időjárás esetén február Végén már igen gyakran szánthatunk s vethetünk. A faragóban- végezzük be a már megkezdett munkákat, mivel már őszig kevés időnk lesz itt foglalkozni. Mag­tárakban a gabona rostálását, forgatását folytassuk, tiszta időben pedig nappalra nyissuk ki áz ablakokat, hogy kellőleg kiszetlöződjék s a doh és pétiész el ne terjedjen. . « Gépek megrendelése már eszközlendő, mivel a gyárak idejekorán népi lesznek képesek szállítani, ha elkésünk a rendeléssel, pedig még azt is figyelembe kell venni, hogy mostanában a vasút is az állandó nagy kocsi hiány miatt késedelmesen szállít. A gépek vételénél a gazda körültekintéssel s óvatosan járjon el s forduljon tanácsért olyanokhoz, kiknek jártasságuk van e téren, másrészt pedig teljesen megbízhatók. A fa­hordás még folytatható, valamint — a mennyiben a cselédség rá ér — a fa feldarabolását is megkezdhet­jük s boglyákba rakjuk. A gyümölcsösben, szőlőben szintén folytassuk a trágyázást s készüljünk elő a nagy tavaszi munkához; a gyümölcsösökben különben h fák tisztogatását és a hernyó szedését még e hónapban folytathatjuk. Kony­hakertben a mennyiben az idő megengedi megkezdjük az ásást és február végével a petrezselymet, sárgarépát vessük el, mert csakis akkor kapunk szép termést, ha lehetőleg korán veteményezünk. A melegágyakba a ve­tést be kell fejezni, azonban még plántálást ne csinál­junk mert az idő nem eléggé megbízható. Pincében ha a borok lefejtését már befejeztük, semmi különösebb munka nincs, a szellőztetésről azonban gondoskodjunk. Az istáíókban figyeljük a takarmányozást nemcsak azért, mert a gazda szeme hizlalja a jószágot de mivel ! még messze van a tavasz és soha sem tudjuk meddig fog tartani a tél s ha csak egy marok takarmány megy : egyszeri etetésnél egy drb. marhánál kárba az már egy I istállóba oly mennyiséget tesz ki egy télen át, hogy annak hiánya könnyen zavarba hozhatja a gazdát. Mind­ennél, de különösen a takarmányozásnál ajánlhatjuk a legnagyobb íakarékosságnt, mert csak igy telelhetjük ki marháinkat jói s nagyobb anyagi áldozat nélkül. Különfélék. Egyesületünk heremag tisztító és arankamentesitő raktárát (Szatnwr, Árpád­utca 19.) a már ismert feltételek mellett gaz­

Next

/
Thumbnails
Contents