Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-03 / 31. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 3. Qulásáfcúl, a száj, orr beszáradásábói és egyéb tünetekből megállapítja az állatorvos, hogy itt baj van, mert itt a kehesség »elállításáról« van szó. Ekként aljg számbavehető kis vizsgálati költséggel megmenekszjk a vevő a károsodástól, az eladó kupece pedig — miután a törvény az ilyen csúnya mesterkedést, mellyel embertársaikat rosszhiszeműen megkárositan iigyekszenek, csalásnak minősítik — elzárással büntetik, sőt nyomban le is fülelik. E D. A műtrágyák termésfokozó hatása. Ha tudjuk azt, hogy Magyarországnál csupán kétszerié nagyobb Németország évente több m;nt 350 , millió márka ára műtrágyát fogyaszt, s hogy a kis Belgium aránylag kétszer annyi műtrágyát használ fel, mint Németország, hogy továbbá Magyarországon is a mátrágyafogyasztás évente 4—5 ezer vaggonnal fokozódik, s hogy nincs ma már bérlő az országban, tehát alegszámitűbb gazdaosztály, aki ne műtrágyába vetné őszi búzáját, rozsát, akkor be kell látni, hogy a műtrágyákat nem passzióból, nem azért használják az emberek, hogy azzal eldicsekedhessenek, hanem tisztán és kizárólag azért, mert abból nagy hasznot látnak. Igen, a műtrágyák termésfokoző hatását ma már az egész világ elismeri s e felett vitatkozni egyáltalán nem is lehet. Csiípáfi arról lehet szó, hogy hogyan, miként, micsoda műtrágyát használjon a gazda, mert hiszen természetes, hogy a műtrágyák is csak ott és akkor fejthetik ki termés fokozó hatásukat, ha helyesen és célszerűen alkalmaztatnak. Erre vonatkozólag álta-; Iában azt lehet mondani, hogy a magyarországi talajok foszforsavban szegények, tehát a foszforsav trágyázás az, amely mindenütt, minden viszonyok között hasznot hajtó. A kötött talajú szántóföldeken rninde- Jnütt csak egyféle műtrágyát használjon a kisgazda/’ olyant, amely vízben oldható foszforsavat tartalmaz és ez a szuperfoszfát. Bárminő növényi alá akar műtrágyát használni, műtrágyázás] kísérleteit szuperfoszfáttaáJ kezdje meg és adjon abból kát. holdanként 150—200 kg.-ot, amelyet mindig a vetőszámtás előtt szórja ki, de az őszi szántás előtt szórja ki akkor is, ha tavasz- szal, tavaszi növényeket akar a felajbja vetni. Ha e mellett rendszeresen istálló trágyáz, akkor egyéb műtrágyákkal a kisgazda ne is tegyen kísérletet, mert kétségtelen, hogy viszonyai között a szuperfoszfát fog legnagyobb termésfokoző hatást kifejteni. A homoki gazda már nem járhat el ilyen egyszerűen, mert a homokban mindenféle tápláló anyagból 'talán a mész kivételével kevés van, s így azután hiába ad egyedül szuperfoszfátot, mert az nem fog ter- mésfokozólag hatni. Homokon rrfíndenesetre káliszuper- foszfátot kell alkalmazni, mert a káli is hiányzik a talajból ,'s ebből ugyancsak Veíőszáhiás előtt 200 kilogrammot kell kiszórni kát. holdanként. Ha e mellett bőven szokott istálló trágyázni, amelyben sok a nitrogén, s ha ennek fok; tán homokja már meg van kötve, vagyis nem futó homok, akkor egyéb műtrágyát alkalmazni nem szükséges. Ha azonban istálló trágyát keveset vagy egyáltalán semmit sem használ, akkor okvetlenül szükséges áttérnünk a zöldtrágyázásra, hogy így az elvetett (és jalászántott pillangós Virágú növényekkel humuszt és nitrogént vigyen talajába. Addig is, mig ezt a célt a zöldtrágya növényekkel eléri,, a káliszuperfoszfát mellett alkalmazzon még chilisalétromot is fejtrágyául a kikelt növényékre rászórva, mert nitrogén hiányában n«n tud érvényesülhi az alkalmazott káli és foszfor sem. A chilisalétromot a' növényzet kikelése után kell kiszórni; Az őszi vetésre jobb a kiszórást kora tavaszra hagyni, február vége vagy március első napjaira, a midőn kát. holdanként 30—40 kg.-ot kell kiszórni. Ha minden gazda .„ni kötött talajon gazdálkod k, őszi vetéseit szuperfoszfátba s minden gazda, aki homokon gazdálkodik, őszi vetéseit káliszuperfoszfátba vetné, millió és millió métermázsával volna nagyobb az ország gabonatermelése és ebből kifolyólag sok, sok millióval nagyobb a bevétel. K. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben Augusztus 1-sején Kiráíydarócon ; 6-ikán Aranyosmegye- sen, Nagyecseden ; 12-ikénAvasujvároson ; 14-én Nagy- soinkúton ; 16-án Csengeren ; 23-án Erdőszádán 26-án Nagybányán. A miskolci XV. országos sör árpavásár. A Borsod- megyei Gazdasági Egyesület az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, Abauj-Toma, Gömör-Kishont, Heves, Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Zemplénvármegyék Gazdasági Egyesületei a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Mezőgazdád Szövetkezetével karöltve Miskolcon, 1912. évi augusztus 22.-én csütörtökön a Vármegyeház nagy tan ácsiérníében országos sörárpavásárt rendez. A vásár d.e. 9— 72, d. u. 2—4-ig tart. A vásáron a közvetlen vétel és eladás szabad. Bizömányban a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete«, is közvetíti az eladásokat. Minden eladást a rendezőbizottság ellenőriz. Az eladások vásárhelyiségben kiállított mintáik és bejelentési ivek alapján történnek. A vásáron résztvenni óhajtó eladó, árpájából a »Borsod- megyei Gazdásági Egyesület« titkári hivatalának faj és minőségeként 5 kg. mintát, amennyiben az.árpa eladásával a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét óhajtja megbízni, egyidejűleg ugyanazon mintából 4 kgot a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének« (Budapest, i
