Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-29 / 26. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA iunius 29. szeáehnesebb ellensége még nincs nálunk elterjedve, másrészt a mi kötött talajunkon, hot az a 1 talajnedvesség a tavaszi csapadékok idején a feltalaj neddvel úgyszólván találkozik nem is valószínű ennek elterjedése. Még csak annyit tartok szükségesnek megem!iteni, hogy' a cukorrépa ott hol még termelve nem lett; az első pár évben teljes hozamot nem ad, ez azonban gazdáinkat ne cstiggessze sőt a fokozottan intenzivebb munkára sarkalja! VUágossy. A csalamádé mint a búza előveteménye. Fekete ugar helyett ma már a legtöbb gazda zöld ugart tart, a legkülönfélébb takarmány növénnyel vetvén be azt, hogy azután a nyár folyamán azokat lekaszálván, utánuk ősszel kalászost vethessen. Köztudomású dolog, hogy a lóhere és egyáltalán a pillangós virágnak kitűnő előveteményét képezik az őszi kalászosoknak. Nagyon sokan vannak azonban, a kik állítják, hogy csalamádé után nem célszerű búzát vetni, mert a csalamádé nagyon zsarolja a földet. Nem szenved kétséget, hogy a csalamádé, a mely rendszerint igen nagy tömegű termést ad, rendkívül sok tápláló anyagot von el a talajtól, s egyszérsmid nagyon sok vizet is, tehát namcsak az által csökkenti a talaj teimőképeségét, hogy tápláló anyagainak egy részét elvonja, de az által is, hogy vizteleniti a talajt, amely körülmény a csírázó növényekre igen káros hatással van. Igazuk van tehát azoknak a kik azt állítják, hegy csalamádé után nem jó őszit vetni. Mégis legtöbb gazda nincs abban a helyzetben, hogy csalamádé után őszit vethessen, hiszen a csalamádés földet nem hagyhatja heverni tavaszig, de nem is szükséges hogy ezt tegye, mert e bajon elég könnyen lehet segíteni, ha egyrészt megadjuk a csalamádé talajának azt a tápláló anyag mennyiséget a melyre a búzának szüksége van, másrészt pedig a helyes megműveléssel oda halunk, hogy a * talaj vizfogó képessége növekedjen, miáltal biztosítjuk az elvetendő mag vízszükségletét is. Ezt pedig nagyon egyszerűen úgy tehetjük meg, ha a csalamádé lekaszálása után a- zonnal 150 kg. szuperfoszfátot szórunk ki a talajra, azt rögtön, feltárcsázzuk, vagy tárcsa hiányában felszántjuk és szántás után rögtön boronáljuk. A tárcsázást, illetőleg a boronálást az őszi szántásig kétszer- háromszor is meg kell ismételni. R szuperfoszfáttal megadtuk azt a tápláló anyagmennyiséget, a mely a következő termés biztosítására szükséges. A tárcsázással, illetőleg szántás esetén, az ezt követő boronálással pedig megszakítjuk a talaj hajcsövességét, akadályozzuk a víz elpárolgását, s lehetővé tesszük, hogy minden csepp eső a mely ráírni! a talajra, annak belsejébe beivódjon. Aki tehát ezen elvek szerint trágyázza és műveli talaját, annak nem lesz oka a miatt panaszkodni, hogy csalamádé után termése nem kielégítő. K. A mezőgazdasági hírszolgálat fejlesztése. A földmivelésügyi kormány részéről szervezett és nagygyá fejlődött gazdasági tudósitói intézmény már sok bibén adta jelét annak, hogy a gazdasági hírszolgálat nálunk Magyarországon kitünően van szervezve, melyet a külföldről is (többször tanulmány tárgyává tettek. Gazdasági tudósítói intézményünk azért tud annyira" pontosan megfelelni hivatásának, mert a hirszőlgálat te-én földmivelésügyi kormányunk minden alkalmat megragad arra, hogy célszerű ujitásokkkal lehetővé tegye a pontos és megbízható tudósítások gyors beküldését. Hogy milyen nagy súlyt helyez! gróf Serényi földmivelésügyi miniszter a gazdasági hírszolgálat pontosságára és megbizhatóságára, élénken igazolja a gazdasági tudósítókhoz! 4850/V11. 1. sz. a, intézett értesítése, melyben valamennyi tudósítónak tudomására hozíza, hogy közbenjárása folytán a m. kir. kereskedelemügyi minisztei 13,763—1912 sz. a. utasította am. kir, posta- és távirdahivatalokat, hogy a gazdasági tudósítók által a m. kir. gazdasági felügyelő egekhez intézett táviratokat is díjtalan állami táviratokként kezleljék. Felhívja ennélfogva a föidmivelési miniszter a tudósitők figyelmét arra, hogy amennyiben a rendes tudósítások beküldése után olyan váratlan körülmény (jégverés vagy más elemi csapás) állana be, mely a körzetnek a terméskilátásait lényegesen befolyásolja, ezt a rendelkezésre bocsátott díjtalan táviratlapon szíveskedjenek az illetékes gazdasági felügyelőségnek bejelenteni. A földmivelésügyi miniszternek emez intézkedése természetszerűen odairányul, hogy ezek az időközi táviratok a kiadandó termésbecslésről sztó'ó jelentés összeállításánál a beérkezett tudósítások kiegészítéséül szolgáljanak. A tudósítások alapossága és megbizhatóságára nézve a tudósitói intézmény (átszervezésével megtörtént minden szükséges intézkedés a minisztérium részéről. Joggal következtethetünk tehát arra, hogy a magyar gazdasági tudósítóknak lelismíert szakszerű és lelkiismeretes munkája valamint ennek a földmivelésügyi minisztérium statisztikai osztálya által a szokott körülekintés- sel történő csoportosítása, teljesen megbízható és kimerítő tájékoztatást fog nyújtani az eziránt érdeklődő gazda- és kereskedelmi köröknék. A mezőgazdasági hírszolgálatnak a múlt évben tör-
