Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-08 / 23. szám

június 8.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

Cukorrépa termelő gazdákhoz.

Tekintettel arra, hogy a szatmári cukorgyár r. t. részére a répa termelés 1913. évben általánosan kezdetét veendi, felkérem azon föld- birtokos és bérlő urakat, akik 1913. évre a cukorrépa művelésben jártas mezőgazdasági munkásokat (az egész gazdasági évre) szerződtetni kívánnak, szíveskedjenek munkásszükségletüket nálam legkésőbb f. évi junius hó végéig levélileg bejelenteni. E bejelentések folytán majd közölni fogom a hozzám beérkezett munkáskinálatot s azon szerződési feltételeket, melyek mellett a munkások szerződ- tethetők.

Sz.atmár-Németi, 1912. április hó.

Bartha Kálmán

gazdasági tanácsos.

Különfélék.

A SIÓFOKI gazdanagygy Ülésre eödigelé egyesületünk tagjai közzüf titkári hivatalunknál csak tizenöten jelentkeztek. Felhívjuk gazdáinkat a sürgős jelentkezésre. Kedvezményes jegyek kiáll tási illetéke fejében 20 fillér a máv, 20 fillér pedig a déli vasút részére esetleg bélyegekben csatolandó a jelentkezéshez.

Kedvezményes vasúti szállítási dij permetező szerekre. Egyesületünk a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől a következő leiratot kapta: »Ä magyar kir. államvasutak helyi árudijszabásában fönnálló XXII sz. kivételes díjszabás szerint az oidiurn nevű szőlöbetegség ellen való védekezésre rendelt, kénporra, valamint a peronoszpora viticola pusztítására rendelt rézgálicra, vasgálicra, kevertgálicra, rézgálickeverékre és jegeces azürinra darabáruként, vagyis 5000 kg.-nál kissebb me- nyiségben való föladásnál a magy. kir. államvasutak^ vonalain dijkedvezménykép az A. osztály díjtételei alkalmaztatnak, ha az e cikkekből álló küldémények a Cím által kiállított és a föntebb említett rendeltetést tanúsító igazolványok alapján adatnak föl.

Újabban e díjkedvezményt darabáruként föladásra kerülő, a peronospóra pusztítására rendelt vegyi utón oltott permetező pormész küldeményekre is engedélyeztem, kikötvén, hogy-e küldemények szintén j a Cim által kiállítandó igazolvány alapján adassanak j föl. — Midőn erről értesítem, egyidejűleg fölhatalmazom Cimet, hogy az említett rendeltetésű vegyi utón oltott permetező pormész küldeményekre is állíthasson ki a szóban levő díjkedvezmény! igénybevételére jo- g'ositö igazolványokat.

Ár vizák Szilágy megyében. Kraszna községben a Ki aszna folyó kiáradt és pár száz hold szántóföldet és kaszálót elborított, a part melletti házak udvarát kisöpört «(minden megmozdithatót elvitt. A Szamos melléke is sokat szenvedett. Egresborzováról és Karikáról károkat jelentenek. Zsibón a vasúti töltést az Egregy-patak keresztül szakította. Szilágysomlyón igen nagy károkat okozott a kiáradt Kraszna, több házat rombadöntött. Sarmaságtó! Ákosig az árviz pár ! ezer hold vetést és rétet semmivé tett.

I

Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius ; 10.-én Nagybányán; 17.-ikén Avasujvároson; 21-ikén ! Csengerben ; 25-én Aranyosmegyesen, julius 1.-én Avas- | lekencén és Nagykárolyban; 2.-án Szatmár-Németiben; * 4.-én Erdődön ; 5.-én Magyarberkeszen; 9.-én Szamos- : krassón.

I

Szabálytalan marhalevéllel fedett állatoknak, az ál- j latvásárra való felhajtása tilos. Az olyan merhalevéllel j fedett állatok, a melyek száma a marhalevélen leirt ál latok Számával nem egyezik, az állatvásártérre'be nem i 'bocsáthatók. (1908. évi 13.442. sz, föidmiv, min, hatá- j rozat). Ha az ilyen esetekben megindított vizsgálat ! folyamán kiderül, hogy a tulajdonos a hiányzó álla- j tokát eladta, vagy azok* elhullottak és a marhalevé- j len az apadást leírni elmulasztotta, az illető kihágás . miatt megbüntethető.

Kender és len mintaáztatók létesítésének állami tá; mogaíása. Vármegyénk területén is kisgazdáink sok bajjal küzdöttek a kenderáztatok hiányossága vagy teljes hibája miatt. Most Serényi Béla gróf földmiveiés- ügyí miniszter ezt az ügyet is pártfogásba vette s a legmesszebbmenő anyagi támogatást nyújt a kender áztatok létesítése körül. Mint erre vonatkozólag igen j érdekest, közöljük az alábbi sorokat: A kendért és lent hazánkban még ma is csak mintegy 170.000 kát. i holdon termesztik s vele még ez idő szerint túlnyomóan kisgazdák foglalkoznak, akik a szántóföldön termesztenek kendert és lenkórót, s maguk áztatják és dolgozzák azt fel. Az áztatás a község határában történik közönséges vizzel, valamely mesterséges vagy természettől létrejött mélyedésben. Az áztatókat több helyen be kell szüntetni valamely közegészségügyi vagy vízügyi érdekből és ilyenkor a termelés is megszűnik. Mivel »ez mezőgazdaságunknak és iparunknak károsodását jelentené, a földmivelésügyi miniszter arra törekszik, hogy ott, ahol a házi kendertermelés jelentőséggel bír és az áztató viszonyok kedvezőtlenek, a len- és kendertermesztést müáztatók létesítésével tegye lehetővé. Erre az 1904 XIV. t.-c. a földmivelésügyi ! miniszternek fokozottabb mértékben nyújt módot. A ^ támogatás egyrészről a műszaki tervek és költségvetés elkészítése, másrészt a berendezési költségek egyré- ! szenek a földmivelésügyi tárca terhére vállalása által történik. A községi müáztatók létesitésének felszerelése Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán már eddig is számottevő ereményre vezetett. Az 1910. év végéig 26 vármegyében 97 köz- I ségben történtek műszaki helyszínelések, melyeknek e-