Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-01 / 22. szám
4-ik olda! SZATMÁRI GAZDA junius 1 következő szántással kiirtatnak, de konzerváljuk a talajban a nedvességet s igy az ezt követő szántás munkáját könnyitjük meg s javítjuk lényegesen. A következő munkálat az őszi mélyítő szántás, a mely legalább 8”=2t cm. legyen de soha, még a legjobb talajon se több 12"=32 cm.-nél, míg az a|talaj- porhanyitás főleg kötött talajon ezen alul 4”=10 cm., mi igen fontos és előnyös, mint tudjuk, a talajban levő nedvesség szempontjából. Mielőtt tovább mennénk, térjünk ki a talaj javítására istálló trágyával. Mint említettem a cukorrépának jóerőben lévő talajra van szüksége. Ajánlatos tehát, sőt sok esetben szükséges az istállótrágya alkalmazása, mit, ha az elövetménynél nem történt meg, úgy a mélyitő őszi szántást megelőzőleg kel alkalmaznunk. Cukorrépa alá legjobb a szarvasmarha trágya a többi könnyen bomló organikus, nitrogénben gazdag trágya a répa cukortartalmára lesz káros következménnyel. A szarvasmarha trágyát is csak jó érett állapotban hordjuk ki nem pedig szalmásán s azt a hordás után azonnal szántsuk alá. Tavasszal trágyázni istálló trágyával soha sem szabad. Az ősszel ily módon előkészített talaj tavasszal, amint az megfelelőleg megszikkadt, miután a . felület egyenlőtlen, feltétlenül Iesimitandó és utánna azonnal megboronálandó. Nagy fontossága van eZen elegyengető munkának az egyenletes száradás és egyenletes vetés mélység szempontjából. A műtrágyák alkalmazása általában igen előnyös, ezek közül főleg a fosfortrágya az, melyet istálló trágyázott földben is előnnyel használhatunk. A super- fosfátot vagy még ősszfel a mélyitő szántás után, vagy ha a talaj igen egyenlőtlen, tavasszal áz első boronálás előtt szórunk egyenletesen szét, m. holdanként cca 100 kgr.-ot. Nitrogén szegény talajon pedig m. h. ként 40—42 kgr. kénsavas-ammoniakot alkalmazunk a tavaszi boronálás előtt. Az’ elsimított, esetleg mütrágyázott s jól meg- boronált talajt azután április 5—6 táján bevetjük. Korán vetni még a legkedvezőbb időjárás esetén sem szabad, inkább egy pár napot késni, mint sietni ennek helyességét Szerencsen már rég beigazolva látják tapasztalati tények alapján, természetes azonban, hogy az elkésett vetés szintén káros mert a hozamot redukálja nagymértékben. A vetést megelőzőleg a talajt porhanyitóval, vagy tárcsával jól megjáratjuk úgy, hogy az teljesen gaz- mentes és apró legyen, de soha nem szántjuk a már annyiszor hangoztatott okból. Ezután megboronálandó, ezt követi a háromtagú nehéz sima henger, u- tánna jön a vetőgép. A vetés 16”=42 cm. sortávolságra történik, itt igen fontos, hogy a cukorgyártól m. holdanként rendszerint 12 kgr. megküldött magot egészen belevessük, mert itt minden takarékosság megbosszulja magát. Még egy jgen fontos körülmény a vetésnél a magnak elhelyezése. Nagyon kell arra vigyázni, bogy a vetőmag 2.5 cm.-nél, kötöttebb talajon pedig, mint a mienk is, 1.5—2 cm.-nél mélyebbre ne kerüljön, mert elleneseiben sok mag nem tud kikelni. Ezt megfelelőleg elkészített porhanyó és egyenletes talajon legjobban szabályozhatjuk a Diószeghi, u. n. Kufíner-féle szab. szorító henger alkalmazásával, (nagyság szerint változó: 15—40 kgr.) melynek súlya a vetőgépre alkalmazva közvetlenül a csorosZlyák nyomán haladnak s ezáltal nem csak a vetés mélységének egyenletességét de azt is elérjük, hogy a csoroszlya által felfíorhanyitott talajt egyenletesen lehengerézzük, ami által a talaj- nedvesség a hajcsövesség alapján a feltalajba, tehát a vetőmaghoz közel kerül s igy annak mielőbbi csírázását, kikelését előmozdítja. Elérkeztünk tehát a cukorrépa vetési munkálatáig legközelebbi számunkban rátérünk a további talajmü- velési munkákra és a kártékony rovarok elleni védekezési mudozatokra. — y. Országos méhészeti kongresszus és mézvásárral egybekötendő országos méhészeti kiállítás Kolozsvárott. § A tevékeny Erdély részi Méhész-egyesület, amely harmincegy éves múltra és a méhészet terjesztése ég fejlesztése terén kiváló munkálkodáson alapuló tekintélyre hivatkozhatik, az öt évvel ezelőtt Pécsett tartott méhészeti kongresszus határozata értelmében, a folyó évben, az lötsszes társcgyesületekkel (karöltve, nagyszabású méhészeti kongresszust és kiállítást rendez Ko- loZsvyrtt. A kongresszus e nemben az V-ik országos méhészeti kongresszus, tárgyalni fogja mindazokat a kérdéseket, amelyek a méhészet szakszerű fejlesztésére nagy befolyással bírnak s célszerű megoldásukkal hivatva vannak arra, hogy ezen az egyesekre nézve is nagy jelentékenységgel bíró, szép jövedelmet hajtó gazdasági ágat, ami összességben óriási nagy nemzeti jövedelmet biztosíthat, hatalmasan Fellendítsék. Az augusztus 18-19-én tartandó kongresszussal kapcsolatban augusztus 18—24-ig mézvásárral egybekötendő országos méhészeti kiállítást is rendez az Egyesület. E kiállítással a méhészet terjesztésén, a méhek szakszerű kezelése fejlődésének, a kezelés mai állapotának, segédeszközeinek bemutatásán kívül különösen arra óhajtják a rendezők a fögondot fordítani, hogy a méznek és méhtermékeknek kezelését, a- zök felhasználását bemutassák sa méz értékesítését és és értékesítést elősegittsék az által, hogy a méznek a háztartásban való sokoldalú használhatóságáról példát, tanúbizonyságot adjanak.
