Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-25 / 21. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA birtokos vett csak részt, a népies tenyésztés tékát a Báznaiak jegyében volt bemutatva. Juhok kiállítása igen gyenge volt mindössze néhány friezlandi és keresztezései, egy két karakul keresztezés és csigájából állott. r R Baromfi tenyésztés is igen gyengén volt képviselve, ebből tekintve a szászok nagy sport tenyésztési hajlandóságát szebbet és többet várhattunk volna. Természetesen ami -volt orpington jegyben vezetett; volt néhány olasz és wiandott tyuk fajta is. ügy látszik sokkal többet jelentettek be mint amit kiállítottak. Ä vizi szárnyas meg éppen igen gyengén, alig egy két ketreccel volt képviselve az' is apek- kingi kacsákat kivéve otthon is maradhattak volna. Házi nyúl tenyésztésből már igen szép előhaladást és szép példányokat lehetett látni különösen a Belga és Bécsi (kék fajtából. Gépeket a magyar államvasut, és hazai ismert gépgyárosaink mutattak be leginkább. Ezzel be is fejezhetem ezen kiállítás ismertetését a2Zal, hogy nálunk magyaroknál se ártana ha egy egy kiállítást oly tömegesen látogatnának kisgazdáink, mint azt itt a szászoknál láttuk, hol mindenki tanulni és gyakorlat; tapasztalatot szerezni igyekszik. Mint tapasztalatot levonhatjuk e kiállításból, hogy e kiöZel 700 éve itt az ,ország szélén, termékeny vidéken meghúzódó, faji jellegét századokon át megőrző népfaj' helyes gazdasági rendszerével és páratlan ösz- szétartásával, nagyon is üdvös és követendő például szolgálhat a mi magyar kisgazdáinknak. Tenyészkocák kiosztása. Serényi Béla gróf földmívelésügyi miniszter a midőn hazánk gazdasági irányítását kezébe vette, programijában hangoztatta a föld jövedelmezőbbé tételének szükségességét és sürgőségé*:, a mit természetesen a gazdálkodás intenzivebbé tétele utján értett elérhetőnek; miután pedig a gazdálkodás belterjesebbé tételének alapja az állattenyésztés fejlesztése, első sorban is arra irányította tevékenységét, hogy a far jok helyes megválasztásával a meglevőknek az éghajlat; s egyébb viszonyok figyelembevétele melletti megfelelő keresztezésével állattenyésztésünket oly irányban Rezesse, mely által az fellendithető s a már már elviselhetlenné s a fogyasztó közönség rohamosan növekvő igényei folytán tűrhetetlenné vált husinség csökkenthető legyen. Élénk emlékünkbe van még az1 a kirohanás, melyet hangzatos frázisok alatt elfogultan s egyoldalu- lag intéztek sajnos még komoly számba jövő testületek is a gazdák ellen, zsarolással a közönség kiszipolyozásával vádolva őket, de a husinség valódi okát vagy hóm tudták, vagy a mi valószínűbb nem akarmájus 25. ták felfedezni, mert nekik s érdekeiknek legkényél- mesebbfs legmegfelelőbb vplt a milliók elé oda állítani bünbakkul a gazdát, azt a gazdát, akit á közterhek, fogyasztási cikkek árának s ez által a munkabéreknek szokatlan mérvű emelkedése folytán az ösz- szeroppanás, a megsemmisülés fenyeget. Serényi gróf belátva tehát azt, hogy itt csak állattenyésztés folytonos fejlesztésével segíthet, nagynevű elődjének nyomdokain haladva nagyon helyesen, a kisgazdákra terelte figyelmét, hogy ennek az osztálynak, melynek kezében van Összes állatállományunknak több mint 3/5 része, lehetővé tegye oly fajta te- nyész állatok beszerzését, melyek alapját vetik az okszerű és jövedelmező állattenyésztésnek s mely egy- szersmit egyedüli ut a fogyasztó közönség kielégítésére, természetesen a közvetítő kereskedéiém még- zabolázása mellett. Ennek az eredménye lett a tejelő és husmar- 1 háknak állam; kedvezménnyel történt tömeges impor- ! tálása és kiosztása s ugyanez vezette a minisztert legutóbbi akciójánál is, a midőn Magyarország tenü- j letére 6000 drb. yorkshirei tenyész kocát hozatott be ! és 100 o/o-ot meghaladó kedvezménnyel osztatta ki | a gazdák között*. A yorkshirei (hússertés) behozatalát indokolta és ; szükségessé tette az á körülmény, hogy a mangalica különösen kis gazdák kezében, kiknek nincs mód- : juk, de igen gyakran még alkalmuk sem nagyobb te- j nyészetekből újabb és újabb tenyészállatokat beszerezni I degenerálódott, elvesztve különösen szaporaságát. A yorkshirei faj szaporulata ugyanis átlag 10, de nem ritka a 14 malac is, ezenkívül gyorsan s gondos kezelés mellett óriási testűvé fejlődik s így szapora- sága mellett kitűnő hússertés, ha már most e fajt a gazdák mangalicával keresztezik, oly ivadékot nyernek, mely mindkét fajnak jó tulajdonságait egyesítve, a gazda jövedelmének biztosítását reálisabb alapokra fekteti. . Ez a cél vezette egyesületünk vezetőségét akkor, a midőn Tichy Gyula* vármegyénk agilis gazdasági felügyelője kinyilatkoztatta, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól Szatmárvármegye oly vidékeire, hol a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletben kötelezö- leg nincs kimondva a mangalica tenyésztése, kiosztás céljából 500 drb. galíciai yorkshirei tenyész kocát eszközöl ki; s ezeket kgrkint a kiosztási helyen 80 fillérért, tehát több mint 100 o/o kedvezménnyel osztja ki, — gazdasági felügyelőséget, ez akcióban is a legkészségesebben legmesszebb menő támogatásban részesítette. Hihetetlen, de igy van, gazdáink jelentékeny része mint minden újítástól e sertések jegyzésétől is tartózkodott, bizalmatlanok voltak s dacára az óriási és Szokatlan mérviü állami kedvezménynek, ride-
