Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

január 6. SZATMÁRI GAZDA 3-iif oktal oly szellemi és anyagi erővel rendekezík, hogy külön j szaklap is hirdeti az észtnél, tájékoztatva hazánk gaz- j dakőzönségét arról, mint is áfll az állatbiztosítás ü- gye Magyarországon? Hogy ez az újabb tépés mit jelent, azt esák az tud­ja igazán értékelni, aki tudja azt, hogy mit áldoznak épen szaklapokra a müveit nyugaton lévő szomszédaink, csakhogy egy-egy esemény, felfedezés minél előbb napvilágot lásson, széles körben elterjedjen, követve a latin közmondás igazságát: verba volunt, scripta ma- nent »A szavak elrepülnek, de az írás megmarad.« Én tizenkét év óta lankadatlan buzgalommal hirdettem az állatbiztosítás üdvös voltát, úgyszólván esztendönkinf téü vasár- és ünnepnapjaimat erre szén telten a pihe­nés helyett, hogy élőszóval, gazdatársaim közé vegyül­ve, elmondjak erről mindent. Szó sincs róla, szívesen meghallgattak, de vajmi kevés nyoma maradt szavaim­nak, mert azok a napi élet ezer gondjai között bizony {elillanták és nyoma nem igen maradt szavaimnak. Azt hiszem nem tévedek, ha azt állítom, hogy a példa vonz, különösen pedig akkor, ha kézzel foghatólag a- nyagi előnyökkel kecsegtet. Ha valami, úgy az állat­biztosítás az, amj mindenkinek nemcsak anyagi, de te­gyük hozzá nagyon is nagy anyagi előnyt biztosit, igen csekély áldozattal. Hát ha ez igaz, mint a hogy tényleg igaz, ak­kor hogyan van az, hogy az állatbiztosítás eszméje imégis oly soká tudott téri hódífam hazánkban, hisz gyarló emberek vagyunk, az anyagi előnyöktől nem szoktunk fázni ? Az tény, hogy nem fázunk, csak a tulságig két­kedők vagyunk, ami viszont nagyon is indokolt, de nem minden esetben. Njern terjedt az eszme, mert nem hatotta át serm az egyeseket, sem pedig a nagy tömeget; az eszme kiválósága, nem terjedt, mert ha példák voltak is, de azok csak mondva voltak, semmi sem igazolta eltörül- hietetlenül és eltagadhataílanul a fényeket. Merf hisz például hiába mondtam én Somogymegye valamelyik^ községében, hogy Erdélyben a miniszteri kirendelt­ség területén itt vagy amott ilyen szép eredményeket érték el az emberek! Mivel bizonyítottam volna, hisz n^em vihetek miínden előadásra egy halom okmányt. De most, mikor egy állandó szaklap jár majd a közsé­gekbe, maguk olvashatják az érdekeltek és meggyőződ­hetnék saját szemeikkel mindenről. Nietn terjedt az eszme csak lassan, azért, mert nem | tudták a legtöbben, hogy min is alapszik az dllatbiz-. j tositáísfés valjuk meg, hogy ma még legkevesebben ér- : zik át ama magasztos Krisztusi tant, amely e nemes eszme egyedüli alapja, vagyis a felebarát! szeretet ta­na: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagad at I« Joggal kérdezhetné tőlem valaki, miköze a fele- baráti szeretetnek az állatbiztosításhoz? Hogy mi köze? Az a köze, hogy e nélkül állatbiztosítás az egyedüli helyes alapon, községi szövetkezeti alapon nem is le­hetséges. Nem bizony. Ha én nem vetek számot azzal, hogy gyarló em- íbjer vagyok, mindenem', életem, létem, családom, va- gy-onom, gazdagságom és szegénységem Isten kézéi­ben van s legszebb terveim, reményeim egy pillanat alatt romba dőlhéntnek, úgy sohasem1 lesz egészséges gazdasági életünk, úgy sohasem lehetek nyugodt, hoyy bármely percben ha baj ér, az első veszélyben segítséget találok. Kell, hogy szükségemben, bajomban embertár­saim segítsége js kéznél tegyen, de erre viszont csak akkor számíthatok, ha embertársaim biztosak a felől, hogy baj ese;.én én sem zárom be orruk előtt az ajtóf. Vagyis ha községemben állatbiztosító szövetkezet van és felebarátom állatállományában kárt szenvedett, úgy épen felebaráti szeretetemnek adom jeléf, ha ezt a kárt enyhítem, részben megkönnyíteni. Igaz az, ha egy embert baj ér, alig viseli el ennek súlyát, de ha abban 100-an vagy többen osztoznak, úgy nem érzi meg senki és a károsult félen azonnal segítve van. Ha egy kissé megfigyeljük mai gazdasági életünket, úgy azt látjuk, hogy ma a szegény földnúves gazdál­kodó ember a nehéz megélhetési viszonyok közepette is inkább megvonja magától, családjától a filléreket, hogy házát, szólejét, gabonatermését biztosítsa elemi csapások ellen, mert hisz nem tudhatja mikor csap le a derűs égből a villám. Nem, a gazdaember nem idegenkedik attól, ami jó, hisz dédapáink idejében próbálta volna meg valaki vetögéppel és a mai modern gépekkel földjét meg­munkálni, vagy istállójában villamos körtét gyújtani, egyenesen megkövezték volna. Ma? ma nem is jó gazda aki gazdasági felszereléseit nem tökéletesbiti. És mit látunk ezek dacára? Azt, hogy azt a jó­szágot, azt az állatot, amely annak a gazdának min­dene, megélhetése, kenyere, gazdasága, amely megke­Kavics-liomokbáip tor illonás: SZATftlflH-MRi Rendelmények báPIHÜIOP I az év minden szakában üzemben, gőz­üzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas _ Szamos folyam kavics. — — — SZQTMSH-UDVilRÍ Rendelmények bápmihop és bármily mennyiségben 3 tegpövidebb idő alatt elintéztettnek. Megrendelések : Bikfalvy Albert tulajdonoshoz cimzendők: Berend, p«sta és táviré állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bányai-ut 17. Telefen szám 264.) . T5L -

Next

/
Thumbnails
Contents