Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-18 / 20. szám
SZATMÁRI GAZDA május 18. \2-ji oldal. fokozhassak a gazda jövedelmét, lagalább oly mórv- hen, ami megfelel a többi társadalmi osztályok jövedelem gyarapodásának. Az egyik volna aminek az eszméje ma igen divatos, a mezőgazdasági termelés fokozása. Ennek a módnak a keresztülvitelére történtek is már elhatározó lépések, ez irányban folyik a munka, de korántsem azzal az erővel ami a gyors sikert biztosítaná. A mezőgazdasági termelés fokozására irányuló akciót tehát erőteljesebbé kell tenni, de aztán nem szabad késni a másik jónak látszó eszköz alkalmazásával sem. Ez az eszköz, illetve mód az értékesitási vi- viszonyok gyökeres javitása. Ha ugyanis vizsgálattárgyává tesszük azt, liogz az ipari termelésnek a jó értékesítés elérése céljából milyen hatalmas segédeszközei vannak, szinte el kell szomorodnunk afölött, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése coljából egy olyannyira mezőgazdasági jellegű államban mint Magyarország alig tettünk valami számbavehetőt. A mezőgazdasági termelés csak a legritkább esetben jut közel a fogyasztóhoz. S ha valahogyan még is sikerül egyik-másik termelőnek legyőzni a- zokat az óriási akadályokat, amelyek ma a termelők és fogyasztók köré tornyosulnak, ezekaszórvá- nyos esetek elenyésző kevesek az ország mezőgazdasági termeléséhez viszonyítva. i 1 kell azonban ismernünk azt is, hogy az értékesítési viszonyok mai züllötségének az okát sok tekintetben a földmivelő népben kell keresni. Aki gyökeresen akar javítani a mai értékesítési viszonyokon, annak rengeteg sok konzervatizmust kell legyőznie és igen sok tanulásra való hajlamot keli felébresztenie, de ezenkívül követelnie kell rergeteg állatni és törvényhozási intézkedést is, mert hiszen egyik-másik dologbau állami beavatkozás nélkül pusztán a gazdaközönség és fogyasztó közönség közös válvetett munkájába bízva, mozdulni sem lehet. Éppen azért tarthat számot a Magyar Gazdaszövetség junius hó 19-iki siófoki nagygyűlésének az a tárgya, amely a gazda jövedelmének fokozásával s a mezőgazdasági termények értékesítésének kérdésével foglalkozik. Számíthatunk rá, hogy az országos gazdagyülés rendkívül sok uj, értékes eszmét fog felszínre vetni, éppen azért kívánatos is, hogy a gyűlésen a magyar gazdák minél tömegesebben vegyenek részt. Adatok a burgonya termesztéséhez. A burgonya általában véve mély talajt kivan, s egyrészt ezért, másrészt pedig azért, mert az ősz- szfcí megszántott talaj vizfogó és víztartó képessége sokkal nagyobb, az őszi mély szántást nagyon meghálálja. Az ősszel megszántott talajt tavasszal cJsak tárcsával, boronával, vagy egyéb ezközzel kell porha- nyitani. Ha istáló trágyába akarjuk vetni, akkor mindig célszerű azt ősszel kihordani és alászántani, hja ez| n.em volna lehetséges, akkor persze tavaszra kell hogy maradjon annak alászántásra, ezt azonban azonnal a borona kövesse. Az istállótrágya a burgonya mennyiségét emeli ugyan, de minőségét rontja; mindenféle betegség elhatalmasodik az istáló trágyába vetett burgonyán, miért is csak nagyon érett trágyát használjunk. A holj pedig a burgonya betegségek el vannak terjedve, ott közvetlenül a burgonya alá istálló-trágyát ne használjunk hanem csak műtrágyát. Kötött talajaikon kát. holdanként 140—160 kg. szüperfoszfát és 60—100 kg. kénsavas ammóniakot szórjunk ki elvetés előtt. Homokos és tőzfeges talajakon az említetteken kívül 60—80 kg. 40 o/o-os káli trágyát is. Különösen homok talajakor. a káliszuperfoszfáttal kapcsolatos zöldtrágyázást a burgonya hálálja meg legjobban. Ültetésre a közepes nagyságú gumókat választjuk ki. Minőségénél és bő termésénél fogva különösen az Agnelli-féle magyar kincs, továbbá a Professor Woltmann-féle burgonya válik be nálunk legjobban. Egy fészekbe csak mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓKBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezeiben/; Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osborne ^amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőíőműve!éshez.“Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szaimár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
