Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-11 / 19. szám

4-ik oldai SZATMÁRI GAZDA május 11. zért szemeteit tartandó, hogy a cukorrépát nem csak hogy egymásután ne vessük, de épugy mint a herefé­léket, csak egy bizonyos idő múlva vessük ugyanazon területre, mert csak így érhető el teljes eredmény, azaz, hogy répatermésük úgy minőség, mint mennyiség tekin­tetében kiváló legyen. A cukorrépa után legjobban a tavaszi árpa követ­kéz!’étik. A répa után a talaj elég gyommentesen, la­zán és jó erőben marad vissza, a sörárpa tehát si­kerülni fog. Az Alföldön tudvalevőleg első rendű árpa nem terem meg, még répa után is hiába erőszakoljuk; e tekintetben tehát az agyagon gazdálkodó gazdák hátrányban vannak. Ép ezért az agi^gon, répa után őszi búzát ajánlatosabb (vetni, de ez esetben igyekezzünk a répa kiszedésével, hogy a búza alá földünkkel i- deje korán készen lehessünk. Hazánk cukorrépa termő vidékein az alábbi forgók vannak használatban. Pa. Zselizen (Barsmegye) a norfolki négyes for­gót használják, mely szerint 1. répa, 2. árpa lóherrel, 3. fóber, 4. búza. E forgó szerint a zselizi urada­lomban 25o/o répa van, ami ott nem kevesebb, mint 1000 holdat jelent. Miután a répa, a norfolki forgásban igen nagy tőkét kitűnő munkásviszönyokat igényel, kedvezőtle­nebb helyzetben a norfolki helyett egy nyolcas fordát lesz célszerű beállítani. 1. Cukorrépa műtrágyázva. 2. Árpa herével. 3. Lóhere. 4. Búza (féltrágya). 5. Cukorrépa műtrágyázVa. 6. Árpa. 7. Zabos-bükköny istállótrágyával. 8. Búza A hol a búza trágyázása ki van zárva, ott a kö­vetkező forgó alkalmazható. Forgók. 1. Zabos-bükköny. 2. Búza. v. 3. Cukorrépa műtrágyával. 4. Árpa. Vagy; 1. Cukorrépa ősékor megtrágyázva 2. Árpa. 3. Takarmány. 4 Búza. * ­A pozsony-diószeghi cukorgyári gazdaságban az alábbi forgót használják: 1. Zabos-bükköny. 2. Búza (féltrágya) ( t 3. Cukorrépa műtrágyázva. * 4. Árpa (féltrágya). 5. Cukorrépa műtrágyázVa. 6. Árpa. • Még igen sok vetésforgót közölhetnénk, az adott példák után a számító gazda könnyen össze állíthat egy, a saját viszonyainak legjobban megfelelő fordát, ha a cukorrépa vetés-forgás elméletét szemeteit tart­ja. Erdélyi forgó. 1 Zabos-bükköny v. csdlamádé trágyázva. 2. Búza. v ( 3. Répa (féltrágya). 4. Árpa lóherrel. 5. Lóhere. 6. Búza. f 7. Hüvelyes vagy burgonya. 8. Zab. A Magyar Gazdaszövetség beszámolója. A Magyar Gazdaszövetség Darányi Ignác elnöklete alatt megtartott rendes évi közgyűlésén Bemát István igazgató terjesztett elő tömörjelentést, a mely beszá­mol a lefolyt pteztendöben kifejtett nagyarányú és e mellett Intenzív munkásságról. A szövetség munkásságának vezéreszméje' volt megóvni a földmíves és gazdanép érdekeit az ellenük intézett támadásokkal szemben, felhívta az érdeklődést í azon nagy gazdasági érdekek megóvásába, melyek az események során előnyomulnak, fokozni az összetartást, j erősíteni egyetértést és gyarapítani azoktit az erőket j melyek segítségével a támadások visszaverhetek és í a győzelem elérhető. Ebből kifolyólag különösen a vám és kereskedelem-politikai kérdésekben fejtett ki a Szövetség az eddiginél is sokkal nagyobb erejű agitációt, melynek gyupontjai voltak a kecskeméti, lu- gosi és szatmári gazda nagygyűlések, melyeken átható erővel nyilatkozott meg a magyár gazdatársadalom­nak a Szövetségben egyesülő minden tagozata. Ezek­nek a nagygyűléseknek vívmánya volt az a miniszteri kijelentés, hogy a mezőgazdasági vámvédelem meg nem csonkítható s így riem nyíltak meg a vámsorom- pók az argentinjai hús előtt. Ide. csatlakozik a Szövet­ségnek a montenegrói szerződés kérdésében kifejtett munkája, valamint állásfoglalás a bolgár szerződéssel szemben, a melyben' a Szövetség törekedett érvényt szerezni a hatvanhetes kiegyezésből folyó tiszta ma­gyar álláspontnak. A drágaság kérdésében a Szövetség eredmény­nyel vette fel a harcot a kereskedelmi és ipari szer­vezetek, valamint a székes főváros merkantil érdek- képviseletével szemben s nem utolsó eredfnény, hogy épen a fővárosnál teljesült először az. az elemi agrárius követelés, hogy a felesleges közvetítés lehetőleg kür szöböltessék ki. A drágasággal kapcsolatban a Szö­vetség foglalkozott a szövetkezeti ellátás szervezésé­vel és a tejszövetkezetek kérdésével. A vám vedelni'

Next

/
Thumbnails
Contents