Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-27 / 17. szám
SZATMÁRI 6AZDA április 27. 6-ik oldal is gondolkodóba ejthetik a gazdát, mert úgy köny- nyedén odadobni egy év termését az utolsó évtizedben nagyon is szeszélyes időjárásnak annélkül, hogy amit termésének biztosítására megtehet megtenné, határozottan könnyelműségnek mondható. Figyelmeztetjük azért gazdáinkat e helyen is, hogy jég elleni biztosításaikat lehetőleg mielőbb eszközöljék, nehogy kijöjjenek az időből. Filoxera a homoki szőlőkben. A kecskeméti, nagykőrösi, szegedi és szabadkai homoki szőlőkben konstatálták a filoxera megjelenését, mely a homokon nem lévén képes az egyik tőkéről a másikra mászni, alkalmazkodik a viszonyokhoz szárnyassá válik és mint ilyen terjed, a szőlőkben foltokat létesit, hol a termés csökkentésében már is érezhető a kártételük. Homokon a filoxera nem a vékony, hanem a vastag gyökerek héj és fásrésze között tartózkodik. Ä postai bélyegzők olvashatatlansága miatt a budapesti kereskedelmi és iparkamara fölterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez, melyben rámutatott a postai (bélyegző (lenyomatok inagy (jelentőségére, különösen a présé váltó ügyekben, amikor gyakran perdöntő fontossága van annak, hogy hol és mikor adatot fel a vitában szereplő üzleti levél. A kereskedélmi miniszter teljesen méltányolva a kamara okfejtését, rendeleti utón intézkedett az |iiiánt, hogy a posta hivatalak a feladott és érkezett leveleket az ismételten kiadbtt utasításnak megfelelően és különbeni szigorú eljárás, sőt érzékeny birság terhe alatt olvasható bélyegzőlenyomatokkal lássák el. Ily lenyomatok lehető elérése érdekében egyenként tervbe vették azt is, hogy a postahivatalok tökéletesített rendszerű bélyegzőkkel láttassanak el. itaer ás eziisíiicmii vásárlásnál forduljunk bizalommal Magyarország legnagyobb ékszerüzletéhez a LüfMs Arthur ás Társa sáta Debreczenben. Hirdetmény, közhírré teszem, miszerint április hó 8-ikán Szatmár-Németiben megállapított ujabbi veszettség ‘folytán rnájusyhó £18-ig (bezárólag ■íaz ebzárlatot meghosszabbítom. Felhívom az ebtulajdönosokat, hogy az ebeket az udvarokban éjjel nappal megkötve tartsák, az utcára pedig csak biztosan záró szájkosárral ellátva pórázon vezetve bocsássák. Tekintettel a folytonos veszettségre és a közönség nem törödömsége miatti folytonos ebek által okozott embermarásra, az udvarokban is ellenőriztetem az ebzárlat megtartását, a szájkosár nélkül talált ebeket befogatom és kíméletlenül azonnal kiirtatom. A kihágást elkövető ebtulajdonosok ellen a kihégási eljárást fogom megindítani. Ha a veszettség ps az ebmarások nem fognak megszűnni, úgy» ennek megszüntetése végett az 1888 évi VII. t. c. adta jogomnál fogva még erélyesebb intézkedéseket fogok é- letbeléptetni. Szatmár-Németi, 1912. április 14. Tankod főkapitány. Ä népesedés politikai és gazdásági jelentősége E nagyíontosságu problémáról igen érdekes és tanulságos felolvasást tartott a Köztelekben nagyszámú és előkelő hallgatóság előtt Katona Béla közgazdásági iró. A felolvasó mindenekelőtt rámutatott arra, hogy aki- vándorlás éz az egyke kérdésén kivid alig foglalkoznak nálunk e fontos problémával. A népesség szaporodásának nem előfeltétele a gazdasági jólét, viszont azonban a népesség megfelelő szaporodása nélkül politikai túlsúly egyáltalán el sem képzelhető. Ezt a két kérdést kell szem előtt tartani a hazai viszonyok megítélésénél is. Gazdasági fejlődésünk, mint azt statisztikai adatokkal igazolja 1867-től 1910-ig, (nagyjából kielégítő. Éppen seggel nem megnyugtató azonban a legutóbbi népszámlálás eredménye. Számszérüleg csoportosítva a legutóbbi három népszámlálás adatait, megállapítja, hogy általánosságban nemcsak relative lett kisebb a szaporodás, hanem a csökkenés abszulute megfigyelhető. Sorra veszi az országrészek, vármegyék, majd az egyes városok népesedési viszonyait. Utóbbiak pl. többek között azt a meglepő jelenséget mutatják, hogy a népességnek városok felé tódulása 1890—1900-ig jóval nagyobb volt, mint 1900-tól 1910-ig. Rendkívül szükséges volna e j téren egy országos statisztikai anyaggyűjtés, miáltal' j tiszta világításba állíthatjuk mindazon okokat, melyek i gátolják, elnyomják, vagy éppenséggel sorvasztják fej- 1 lődésünket. Csak akkor remélhető megnyugtató ered- | mény, ha valamennyi gazdasági és társadalmi érdekkép- ’ viseletűnk a bevonandó állami szervekkel együtt, vállvetve fog a munkához. Ennek részleteit az előadó behatóan megvilágítván és legcélszerűbbnek tartva a munka elvégzésére egyesületközi delegáció alkotását, melynek elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia elnöke választatnék. Az összegyűjtött anyag feldolgozásának költségeit a belügyi-, pénzügyi-, kereskedelemügyi- és fötdmivelésügyi minisztériumok viselnék, die előnyös volna, ha a fölmerülő kiadásokhoz a déíegá-