Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-20 / 16. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÄRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÄRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYE! SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egv évre.............................ii korona. Fél évre.............................3 , Negyed évre ........................1*50 „ A Saatmar megyei Gazdasági Egy-süléi tagjai tagínffltetmény ellenében diimemesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domaliidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-íér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Nemzeti hitelünk forrása. A kulturnépek gazdasági életében a hitel egyike azoknak a tényezőknek, amelyek nélkü­lözhetetlenek. Aminthogy pénz nélkül nincs gazdasági előrehaladás, épp úgy nincs hitel nélkül' sem. A hitelnek az. alapja a hitelt kere­ső képességeibe és a vállalkozás sikereibe he­lyezett bizalom, amely körülményből önként következik az, hogy legnagyobb hitelének an­nak kellene lennie, akinek vállalkozása legke­vésbé kockázatos, rátermettsége pedig köztudo­mású. Sajnos, er nincs igy, vagy legalább is hosszú időn át nem volt igy. Hosszú időn át Magyarországon a gazda volt a legkevésbé hi­telképes egyén. A gazda csak nagy keservesen kaphatott pénzt gazdasága viteléhez, ha adtak is neki, kezesekkel megerősített váltók­kal, vagy kötelezvényekkel kellett magát leköt­nie, sőt ráadásul az ingatlanát is, ezzel szem­ben a kockázatos kereskedelmi vállalkozásoknak és az ezzel foglalkozó, sokszor nagyon kétes | egzisztenciáknak állandó és biztos hitelük volt a pénz piacon. Különösen a kisgazda érezte ennek az áldatlan helyzetnek minden súlyát. Ez volt az oka annak, hogy a gazdanép nyakig úszott az uzsora fertőjében és ha véletlen segítség nem jön, bizony ma már a magyar gazdák túl­nyomó nagy része rég elmerült volna abban. Jött azonban segítség Károlyi Sándor gróf g/ujtó szavára, a falusi gazdanép hiteligényei­nek kielégítése céljából a mindennél ieghatal- masabb erőt: a szövetkezeti eszmét szólította sorompóba. Károlyi Sándor gróf kezdeményezé­se alapján gyors egymásutánban kezdtek ala­kulni a hitelszövetkezetek, a törvényhozás megal­kotta azok központját is : az Országos Központi Hi­telszövetkezetet, amelynek kötelékében ina már | nem kevesebb, mint 2,336 falusi hitelszövetke- ; zet látja el azoknak a hiteligényét, akiknek ré- gente a pénzpiacon hitelük nem volt. Ha elismerjük azt, hogy a nemzet zö-mgt a föld mivelő nép alkotja, az esetben el kel! is­mernünk azt is, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó szövet­kezetek valóban a nemzeti hitelnek hatalmas Kiiszner Albert és Társa M AOANSANKHAZA. Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. -Tfcbőra hatáV“Ídőben mFgblÄat'elfogad. - Különösen ajánja a sorsjegytársuíatokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. - Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett reszlethzetesre eladunk s mar az első eszlet lefiz*te»eután a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. - Convertáit jelzálog sorsjegyek húzása már; t ev. április27-én,főnyeremény 900 GOD knmna Áq wámoa rnf*HÁknvf»rpm Ánv. — l Öbb iíiÖTitlSn Vall ülcldáS VégCtT DCjÖlCntVö. Mindennemű bankszerü üzletet a Jegeltónyöseb- ben bonyolít le — — Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol Zn ^ L ... « l'.L ... i rtltAfrfl Lapunk nijU száma 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents