Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-13 / 2. szám

január 13.

SZATMÁRI GAZDA

6-ifc oktal.

hogy ott hol még a szövetkezetek áldásdus müködésü- ket nem terjeszthetik ki, szintén létesítsenek szövetkezetei; vegye kezébe egy-két vezető ember az ügyet s a »Hangya« támogatásával már a tavaszra megnyithatják a saját bqltjukat. Nem kell ehez semmi más, mint; józan gondolkodás és komoly elhatározás.

Kiállításunk rendezési költségeire felajánlott összegeiket befizették — a már lapunk múlt évi 49. számában közlötteken kivül; Böszörményi Emil dr. 200, Falussy Árpád dr. 200 koronát. Ez utón is felkérjük azon gazdatársainkat, kik felajánlott összegeiket még nem fizették be, vagy feledékenységből még eddig nem jegyeztek, szíveskedjenek a befizetést illetve a jegyzést tekintettel a végleges leszámolás közeli meg- ejthetésére mielőbb eszközölni, nehogy esetleg ki maradjanak abból a névsorból, kik egyesületünket jubileumi ünnepsége alkalmából támogatták olyanok, kik mindenütt ott vannak, hol anyagi hozzájárulásukkal Szatmárvármegye, különösen pedig egyesületünk érdekeiről van szó. ügy a pénzek, mint az újabb jegyzések egyesületünk titkári hivatalához (Szatniár Deák-tér 2.) küldendők.

Állami csikővásárlás. A földmivelésügyi miniszter felhívja mindazokat, kiknek birtokában legalább négy darab jó származású, erős csontu, szabályos testalkatú, saját nevelésű egy éves méncsikó van s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ezt a szándékukat a helynek, a csikók származásának, nagyságának színének és árának pontos megjelölésével a fökimive- ésügyi minisztériumhoz benyujtandó, 1 koronás bélyeggel ellátott nyilatkozatban 1912. évi február hó 1 napjáig jelentsék be.

' Állattá mértek leosztása. A szatmári méntelepen •elhelyezett mének szétosztása január hó 23-án lesz.

Munkás ajínlkozás. Értesítjük gazdáinkat, hogy Békéscsabán az 1912. évre messzebb vidékre is elszegődni hajlandó gazdasági mezei munkások nagy számban kaphatók, akik aratást, cséplést, hónaposságot, cukorrépa vagy bármiféle munkát elvállalnak. A megkeresések „Községi Munkásotthon intézősége Békéscsaba“ címre küldendők.

Ä vármegyei gazdasági egyesítetek állami támogatása. A »Közgazdaság« cimü lap legutóbbi számában e tárgyról a következőket írja: »Minthogy a mező- gazdasági kamarák intézményét nálunk eddig nem lehetett meghonosítani, a mezőgazdasági érdekeknek máj intenzivebb állami támogatását most más utón próbálják biztosítani. A földmivelésügyi minisztérium költség- vetése ugyanis 200.000 koronát irányoz elő gazdasági egyesületek szubvencionálására, azzal az indokolással, hogy e nélkül a hozzájárulás nélkül az illető egyesületek nem tudnák közhasznú tevékenységüket folytatni. Mint a P. L. írja, ez a 200.000 korona csak egy nagy szabású segélyezési akció kezdete, mert a következő években ezt az összeget fokozatosan emelni fogják

mindaddig, míg a mezőgazdasági .egyesületek — a melyeik már ma, nagyságuk és jelentőségük szerint körülbelül 10—15.000 K-ra számíthatnak egyenként — összes adminisztrációs költségeiket az államj szubvencióból fogják fedezhetni. Ily módon a mezőgazdasági egyesületeknek módjukban lesz az eddiginél sokkal nagyobb tevékenységet kifejteni és főleg állandó tanfolyamok tartása, vándoroktatás és mezőgazdasági iskolák létesítése van már ma is programomba véve. Ezenkívül alkalmas, képzett személyzet közreműködését lehet majd az anyagi gondoktól szabadult mezőgazdasági eyesüle- lekben biztosítani« örömmel közöljük e hirt, mely a vármegyei gazdasági egyesületek fejlesztését helyezi kilátásba. A nagyobb mérvű állam segélyre a gazdasági légyesületek már eddig is rászolgáltak, mert bizonyos .mérvbfen ma is az állami adminisztrációnak szervei, mert hiszen igen sok kérdésben szerepelnek ugy, mint az állami igazgatás véleményezői. A népjóléti akciók pedjg tapasztalat szerint az egyesületek utján fejthetek ki a : legeredményesebben.

jó étvágyat az argentinjai húshoz. Mint értesülünk, : Bemben a megérkezésnél 68 ezer kgr. íaggyasztott j argtanriniiai húst semmisiitéttek meg hivatalosan. A hús j (egy része teljesen romlott volt, rnig a megnem rom- | lóit résznek oly kellemetlen, átható szaga volt, hogy élvezhetetlennek keleti nyilvánítani. Tehát mégis csak nekünk volt igazunk, hogy nem magyar embernek való az argentinjai hús.

A mezeit egerek fellépte Szolnckmegyében. Az enyhe hosszú ősz ismét elárasztotta Szolnokmegyében a : mezőiegerekkel, oly rendkívüli mértékben elszaporodtak, mint nálunk az 1910. év őszén; a lucernásokban és őszi vetésekben pótolhatlan károkat okoztak. Az' irtás (eredményre nem vezet, még pedig abból az egyszerű ókból, — a mi gazdáinkat annyira jellemzi, — hogy nem tudnak, vagy inkább nem akarnak egyöntetűen fellépni s az irtást az egész vonalon egyszerre megindi- i tani. Mint értesülünk, Szolnokvármegye alispánja megyei | szabályrendeletet készít, melyben az irtás mjkéntjére 1 is megállapodás történne. Evvel azonban célt nem ér, I ezen csak a kormány segíthet, ha törvényhozási utón intézkedik az egerek rendszeres s kötelező irtása iránt. Egyesületünk ily irányban még 1910. év őszén irt fel a kormányhoz, azonban eddigelé ebben, a gazdára néz- v1e az ulobbi időben igen gyakran létkérdést képező ügyben semmi sem történt.

Ebzárlat Szalmáson. Közhírré teszem, hogy Szat- már-Németi városban felmerült ebveszettség folytán a bel- és külterületen, valamint a Szatmárhegyen az ösz- szes ebekre január hó 2-ikától február hó 10-ikéig bezárólag terjedő 40 napi ebzárlatot rendelek el. Az ebek éjjel-nappal otthon megkötve tartandók, az utcára csak biztosan záró szájkosárral ellátva és pórázon vezetve bocsáthatók. Az utcán szabadon, szájkosár nélkül talált sebek befogatnak és kiirtatnak, tulajdonosuk ellen pedig