Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-09-23 / 38. szám

szeptember 23. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal léte előttünk*nyitott könyv, amelyből nekünk, az utódok­nak tanulni keli, és amidőn ma, kiállításunk ünnepén oltárt emeltünk a hálának és elismerésnek, tettük ezt azért, hogy állandóan előttünk legyen az ö emlékezete, azt akartuk, hogy megörökítsük az ő nemes arcképét és | az ö nemes szemeinek sugarából lássuk azokat a köte- j 1 ességeket, amelyeket ö reánk hagyott. Íme, Dorna hid u j Sándor arcképe itt van előttünk (az arcképről lehull a lepel), amelyet mi örök emlékezetünkben fogunk tar­tani, az ő jóságos szemeiből fogunk erőt meríteni a to­vább munkálkodásra. Ha méltók akarunk lenni ő hozzá, ha méltók akarunk lenni arra, hogy az ö által kijelölt irányelveket kövessük, ennek csak úgy felelhetünk meg, ha nemes törekvéseit magunkévá tesszük, ha úgy sze­retjük a magyar földet, mint az ő dicső lelke szerette!'.« (Zajos, élénk éljenzés és taps.) Dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester üd­vözölte ezután a város nevében a miniszteri képvise­lőket és vendégeket, szép szavakban fejezvén ki a város közönségének őszinte örömét, hogy a Gazdasági Egyesület jubilál s fényes nagyjelentőségű ünnepét vá­rosunk falai közt üli meg. A polgármester lelkes szavait zajosan megéljenez­ték. Ezután dr. Damokos Andor olvasta fel a szatmár- megyei gazdasági egyesület 50 éves működésének törté­netét. Ennek végeztével gr. Teleky Géza elnök a disz- közgy ülést berekesztette. A díszes közönség ezután a Kioszk előtt csoporto­sult, hogy részt vegyen a kiállítás megnyitásának ak­tusán. Gróf Teleki Géza elnök a következő szavakkal nyi­totta meg a kiállítást: »Tisztelt Gazdatársak! Iparos barátaim! A Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület kiállítására elhívtuk az iparosokat is, főleg azért, mért tudtuk, hogy Szatmár megye iparosai nem állanak azon balhit nyomása alatt, hogy a gazda és az iparos ellentétes elem. A gazda és iparos nem ellentétes elem, hanem együtt kell, hogy dolgozzék, hogy mindkettő elérje a maga jogos célját. (Élénk helyeslés és tetszés.) Ez vezetett bennünket, ami­kor meghívtuk kiállításunkra az iparosokat és örömmel jelentem ki, hogy ők is mily szép dolgokat tudnak te­remteni. Üdvözlöm őket. (Zajos tetszés és éljenzés.) És most engedjék meg, hogy tisztelt barátomat, az államtitkár urat felkérjem a kiállítás megnyitásara, (élénk j éljenzés) aki nemcsak maga érdeklődik egyesületünk iránt, hanem az egész általa képviselt kormány, nem­csak mint jóltevőrtk, hanem mint igaz jóbarátunk bizo- J nuitja be meleg érdeklődését egyesületünk iránt. A ke- i reskedelmi kormányon kívül, amely ahol csak lehe­tett, segítségünkre volt, különösen a pénzügyminiszter ur érdemeit kell honorálnom, aki mint méltóztatnak látni, a »Jó szerencsét« viselő pavillonban oly kiállítást produkáltatott, amely nemzetközi kiállításnak is beillik, {ügy van, úgy van!) Amikor tehát a minisztérium küldetésében meg­jelent lisztéit barátomnak és az egész minisztériumnak köszönetét mondok a gazdatársadalom nevében, azt hi­szem, ho^y mindnyájan kiáltjuk feléje az »Éljent!« — (Zajos éljenzés és taps.) Ezzel felkérem tisztelt barátomat, legyen szives a kiállitást megnyitni.« (Zajos éljenzés.) Kazy József államtitkár a következő beszédet mon­dotta: »Nagyméltóságu gróf, elnök ur! Mélyen tisztelt ura­im és mélyen tisztelt hölgyeim! Midőn a nemes Szatmár vármegye és Szatmárnémeti sz. kir. város közönsége ezt a nagy ünnepélyt üli, amidőn a gazdasági egyesület 50 éves fennállását méltóan és igazán szépen ünnepli és ezzel kapcsolatban ezt a kiállitást rendezi: véghetet- len nagy örömre szolgál és igazán szerencsémnek tar­tom, hogy ezen szép ünnepélyen a magyar földmivelés- flgyi kormányzatot képviselhetem. (Zajos éljenzés.) Méltóztassanak megengedni, hogy a :ilujméltósá­gú elnök ur szavainak ismétlésével kifejezhessem azt, hogy magam is igazán végtelenül jóleső érzéssel lá­tom, hogy ezen kiállításon a földmivelés az iparral egyesülve lép föl. Mert tökéletesen igaza van az elnök urnák, hogy e két ága a közgazdaságnak nemcsak ösz- szefér, hanem a természet által is egybe' van illesztve. (Élénk helyeslés és tetszés). Méltóztasanak megengedni, hogy ez alkalomból a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter urak üdvözleteit és egyszersmid a kiállításhoz való szerencsekivánatait ezennel kifejezzem. (Zajos éljen­zés.) Mert ők őszintén és melegen érdeklődnek ez ügy iránt és azon óhajuknak adnak kifejezést — amit a mia- gam részéről is kinyilvánítok — hogy az Isten áldása ki­sérje e kiállitást és e jubiláris ünnepség ne esak mo­mentán sikert jelentsen, hanem hosszú sorozatát a jö­vendő sikereknek. Én még szükségesnek tartom megjegyezni ezen ki­állítás alkalmából, hogy sokan perhorreszkálják a ki­állításokat. Én nem osztom ezt a felfogást, mert az, hogy a kiállításokat sokan lekicsinylik, nem helyes do­log mert a kiállításokon lehet igazán megmutatni, hogy mit lehet termelni és előállítani és mit lehet az egye- .sülés által felmutatni. (Élénk helyeslés.) Tudom azt, hogy e szép kiállítás gyönyörű sikert jelent. Mégegyszer kifejezem1 üdvözletemet úgy a mi­niszterek, mint a magam nevében és Isten áldását ké­rem e jubiláris ünnepségre és a kiállitást ezennel meg- nyitottnak jelentem ki« (Hosszas, éljenzés és taps.) A közgyűlés közönsége ezúttal elindult a kiállítás megtekintésére. Micseh Endre kereskedelemügyi miniszteri tanácsos Szentkirályi Tivadar, keresk. és iparkamarai elnök ve­zetésével megtekintette az ipari kiállitást. A miniszteri tanácsost az iparosság nevében Tankóczi Gyula fökapi-

Next

/
Thumbnails
Contents