Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-02-11 / 6. szám
február 11 SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal mily esetekben, mert hisz sürgős esetekben vagy személy szállításra ökrös szekerek nem alkalmazhatók. Vagy egy más eset: vannak községek, melyeknek vasúti állomása egy más község területén kint a ha tárba épült, mely község ad most ide előfogatot? Hegyes, szegényebb, rossz utakkal biró vidéken hol az állatállomány gyenge, minő legyen a terhelési súly, mert hisz ott 560 kgrmot felrakni nem lehet. Katonai hatóságállomás helyén, ha p. u. a csapat céllövészetre megy a község vagy a szomszéd határba, tehát menetokmányra szüksége sincs, csak a céltáblákat kell kifuvarozni a lőtérre ez már nem előfogat, hanem helyi fuvar, itt már tehát a katonai hatóság az egész fuvart kell hogy megtérítse, de a helyi fuvart a községtől mi alapon igényelje? Mint e nehány felsorolt esetből is látjuk, egész serege tolul a gyakorlatból szerzett tapasztalatoknak a kérdés megoldása elé. Itt vannak azonban még a csapatoknak is méltányos kívánságai, hogy ne csak egyik községtől a másikig vehessék az előfogatot igénybe, ha a községek közel vannak egymáshoz, melyet bizony a csapatok gyakorlatoknál most se igen tartanak be, a sürgős menetek gyors végrehajthatása miatt; de hisz az, ha egy község a másikhoz közel van, nem is áll az előfogatot szolgáltató község érdekében, mert a fizetett díjhoz a hozzájárulási arány sokkal nagyobb, mintha az elő- fogattal nagyobb távolságot tett volna meg és az az idő pazarlás mi az előfogat kirendelésével, lerakás, felrakással stbvel jár mind csak kárnak nevezhető, a katonai részről pedig csak a költségeket növeli, mert hisz a csapat annál később tudja kitűzött feladatát megoldani, ami természetes, hogy több kiadással jár, mely több kiadás ismét csak az adófizető polgárság terhére megy. Itt tehát egy határvonalat kell megállapítani mindkét fél kielégítésére, amire nézve a néptelenebb, egymástól távolabb fekvő vidékekre való tekintettel meghatározott 15 kilométer távolság, az akkori viszonyokhoz mérten jelenleg mégis sokkal jobb utak mellett alapul lenne vehető. Más elbírálás alá esik azonban a hegyes, nehezen járható vagy bizonyos időszakokban nehezen megközelitbető községek szolgálmányi kötelezettsége, ez utóbbinál előáll a négyes előfogat szüksége is. Van azonban még egy más kérdés is, melyre a megoldásnál gondolni kell, hogy a községeket élelmes vállalkozók midőn őszi gyakorlatoknál az előfogat szolgáltatás tömege előáll, ki ne használhassák, mert előfordult pl. az az eset is, hogy egy élelmes vállalkozó (persze nem a katonaságtól mert hisz ez az előirt összegnél többet nem fizet) a gyakorlat tartamára az egész előfogatok, sőt az úgynevezett váró kocsik szolgáltatását is meghatározott összegért fogatonkint, a gyakorlatot illetőleg lefolyt nagy területen elvállalta s mi történt? Ö ezt körzetekre osztotta fel, kiadta alvállalkozóknak, ez ismét kiadta községenkénti alvállalkozóknak, ez azután a községben jó előre az ott fefolyt gyakorlat előtt, írásbeli kötelező reverzális és előleggel lekötötte magának a szükséges fuvarokat a lakosságnál persze olcsó bérért, igy az, ki a fuvarozást tényleg teljesítette alig keresett néhány koronát, mig a nagy és közöttes vállalkozó meglehetős nagy haszonhoz jutott, szóval embertársai gyengéjét a maga hasznára alaposan kihasználta. Az ily káros rendszernek is tehát gátat kell emelni s az őszi fegyvergyakorlatok alkalmából szükséges tömeges előfogati szolgáltatást mindkét félre nézve kielégítő módon kell rendezni. Hogy ezen kérdés megoldásának halogatása 1875 év óta folyton törvényjavaslat benyújtásának ígérgetése mellett az országra is határozott károsodással jár, erre nézve nem szükséges egyebet felhoznom, mint azt, hogy Ausztriában ezen kérdés már 1905. év óta a mai viszonyoknak megfelelő előfogati dijak rendszeresítésével törvényhozásilag rendezve lett, a kit e kérdés bővebben érdekel, hogy az osztrákok ezt hogy szervezték, az olvassa el az osztrák honvédségi hivatalos közlöny 1905 évi 22. számát ott megtalálja. Mi tehát a kvóta arányában meg fizetjük Ausztriának az ott elhelyezett sokkal nagyobb számbani közös hadsereg által igénybe vett előfogatokért azt a magasabb előfogatozási költséget, ami ott megvan állapítva mi pedig kapjuk a nálunk anélkül is csekélyebb számban elhelyezett közös hadseregbeli csapatok után azt a régi, alacsony előfogati diját, melyet a község adózó polgárainak kell pótolni. Itt is tehát mi vagyunk megrövidítve, nem is szólva arról, hogy Ausztriában a törvény életbelépte előtt is vidékenként különféle pótlékok voltak, melyeket az előfogatokért a közös hadsereg azelőtt fizetett az alacsony dijak mellé, mi pedig minden vidéken egy formán kaptuk épp úgy mint most a közöshadseregtől a csekély összegű térítést. Az természetes, hogy Ausztria nem fog bennünket soha az előfogati törvény meghozatalára sürgetni, mert hisz ez nem érdeke, hanem nekünk kell végre a kérdést megoldani és ezt az örökös ígéretek mezejéről a megvalósítás stádiumába hozni, ne halogassák ezt tehát tovább az erre hivatottak. A hernyó, vértetü és cserebogár irtása. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium megkül- dötte egyesületünknek a törvényhatóságokhoz intézett alábbi rendeletet s felhívta egyesületünket, hogy a rendelet szigorú végrehajtása iránt minden lehetőt megtegyen. Nehogy a gazdákat e rendeletben foglaltak elmulasztása miatt pénzbirságolás és egyébb kellemetlenség érje, közöljük azt szószerint s ajánljuk annak pontos
