Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-12-30 / 51. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA december 30. Az általam felsorolt számbeli adatok változhatnak azonban, — minthogy mindent közepes számokban vettem, csak a földárat magasra — oly eltérés, mely a telepítési actió kárára lenne: nem lehet. A telepítésre vannak, lesznek különféle tervezetek; úgy gondolom, hogy e szerény soraim is egyike azoknak, melyek figyelembe tehetők. Fekete Ardó, 1911. december hó. Mészáros Lajos. A Köztelek növénytermelési szakosztálya. Érdekes előadást tartott a »Köztelék« növénytermelési szakosztályának nov. 30-án tartett ülésén Ko- vácsy Béla gazdasági akadémiai igazgató, a melyben párhuzamot vont Németország és Magyarország mü- tr ágy afogy a sztása között. Németországban régen tudatában van annak a gazda közönség, hogy a növények által táplálékul elhasznált ásványi anyagokat vissza kell adni a talajnak, különben termő képessége folytonosan csökkenni fog. Régen felismerte, hogy különösen a foszfor az a növényi tápláló anyag, a mely sokkalta nayyobb meny- nyisógben vonatik ki a talajból a növények által, mint a minő mennyiségben az istálló trágya alakjában visz- sza adatott. Mert a növények a talajból elvont fosz- forsavat nagyobb mennyiségben raktározzák el magvakban, a melyek eladatnak s így a gazdaságból kivétetnék mjnt a szár és levélrészekben, a melyek trágyává dolgoztatnak fel, a minek természetes folyománya, hogy az istálló trágyában nagyon sok káli van ugyan, de igen kevés foszfor. Ez az oka tehát annak, hogy a talajok folytonosan szegényekké válnak foszforban s igy termő képességük csökken még az esetben is, ha bőven láttatnak el istálló trágyával. Ennek a következménye azután, hogy Németországban rendkívül sok- különösen foszfortartalmu műtrágyát használnak fel, nem kevesebbet mint 11 márka értéküt hektáronként. Ennek megíelelőleg termés átlagai nem is csökkennek, hanem folytonosan fokozódnak. EzzeleUentétben Magyarország alig egy kevés foszfor tartalmú műtrágyát használ fel ez időszerűit, mindössze csak 93 fillér értéküt hektáronként. Ez az oka annak, hogy a mi termés átlagaink ha emelkednek is egyes gazdaságokban, de stagnálnak, avagy alig számottevően emelkednek országos átlagban. Bebizonyította előadó, hogy Magyarországon ma semmivel sem használnak tel több trágyát mint a mennyit felhasznál-! tak 1870-ben, a mikor sokkalta kevesebb volt a szántó föld, kevesebb volt az ugar s csak alig kevesebb az állatállomány, mint a mennyi ma. S rámutat annak a szükségességére, hogy amennyiben termés átlagainkat ijentartani és fokozná kívánjuk, nekünk is olyan nagy mennyiségű foszfor tartalmú műtrágyát kel! használnunk, mint a mennyit felhasznál Németország. Ebből kifolyólag azután ismertette az országos magyar gazdasági (egyesület azon elhatározását, hogy az ország különböző pontjain műtrágyázás! kísérleteket óhajt végeztetni, azt saját szakközegeivel ellenőriztetni, s az falért eredményeket olyan módon közzé tenni, hogy arról minden gazda tudomást szerezzen. Ezen műtrágyázás! kísérletek a folyó év őszén (máris megkezdettek hegyi és homoki szőlőkben, de tavaszi kalászosokkal ás, (majd pedig (a jövő (nyáron őszj kalászosok alá fognak e műtrágyázás! kísérletek megkezdetni. Az országos magyar gazdasági eyyesület ez elhatározása minden esetre nagy jelentőségű, mert ez által is közelebb jutunk egy lépéssel annak a fontos kérdésnek a megoldásához, a mely ma egész Európa gazdaközönségét foglalkoztatja, t. i. a talaj tápláló a- nyagainak egyensúlyban tartásához. Szatmári gazdanapok. Bar omf'kivitelű nk veszedelme. A napirend letá'rgyalása után Jeszenszky Pál, az Omge titkára nyújtotta be in iifVányát a baromfikivitel ügyében : Én ö nagyméltóságától eg i, a magyar mezőgazdaságra. jelesül az állattenyésztés egyik ágára messzemenő kihatással tfiiró kérdésbe i kértem engedélyt indítvány előterjesztésére és méli áztassanak megengedni, hogy az idő előhaladottságára való tekintettel indítványomat egészen röviden előterjeszthessem s megindo- i koijam. Méltóztatflak ma itt hallani úgy Darányi ő excellenciájától, mint Károlyi Mihály gróf és Falussy j Árpád dr. ő méltóságáéktól. hogy a magyar gazda- | közönségnek mily erős küzdelmet kell álandóan folytat- ' nia az Ausztriával kötött szerződésében biztosított jogainak megtartásáért. Azt gondolom, hogy csak ismétlésbe bocsátkoznám, ha erre a magam részéről is ki- IjerjesZkedném, ennélfogva csak egészen röviden arra utalok, hogy a míg a magyar gazdák jogaik megvédése érdekében állandóan résen lenni és sorompóba lépni kényszerülnek, addig más államokban, nevezetesen pl. a velünk szerződéses viszonyban álló Németországban «egészen mást tapasztalunk. Azt t. i., hogy ezek az országok, iaI szerződéseikben, illetve megállapodásban biztosított jogaikat, a melyekről a magyar miniszterelnök, mint egyszerű formalitásokról beszél, a legmesszebbmenőleg kihasználják s azokból egy jottányit sem engednek, sőt — mint legutóbb tapasztalhatta — mély leható intézkedésekkel ezeknek kihatásait súlyosabbá igyekeznek tenni. Méltóztattak bizonynyal a lapok utján tudomást
