Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-12-16 / 50. szám

december 16 SZATMÁRI GAZDA 6-ik oldal. mutatott tervezet alapján megállapították az 1912. évi költségvetést. Mutschenbacher Emil dr. titkár a belügyminiszter leiratát ismertette, melyben a választójog reformja tár­gyában véleményadásra szóllitja föl a szövetséget, s előterjeszti a már ismeretes határozati javaslatot, a melyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezzel a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. Országos állatvásárok vármegyénkben- Decem­ber 18.-án Fehérgyarmaton 19.-én Hagymásláposon Krasznabélteken és Aranyosmegyesen: 22.-én Csen- gerben; 28.-án Királydarócon. A földbér 16 szövetkezetek eszméje, mely ly el a kö­rűnkben tartott gazdanagygyülés foglalkozott, a gya­korlatban és mindinkább nagyob tért hódit. E hó 6.-án tartott ez ügyben a Magyar Gazdaszövetség elnök­sége szükebbkörü értekezletet, amely Darányi Ignác dr. elnöklete alatt részletesen és alaposan vitatta meg az eléje terjesztett anyagot s egy lépéssel ismét előbbre vitte a földbérlő szövetkezet ügyét. Károlyi Mihály gróf, Pallaviczini Ede őrgróf, Dessewffy Emil gróf és Széchenyi Aladár gróf felszólalásuk során kifejtették azokat az okokat, amelyek a földbérlőszövetkezetek célszerű voltát igazolják és különösen Pallaviczini Ede őrgróf hangoztatta azokat a szükséges korlátokat, a melyek a földbérlő szövetkezetek alakításánál és ter­jesztésénél a magyarság érdekeinek megóvása céljá­ból felállitandók Bartóky József íöldmivelésügyi állam­titkár úgyis, mint a Magyarországi Földhitelintéze­tek Szövetségének alelnöke pedig kifejezést adott annak, hogy ez az uj altruista pénzintézet a maga nagy anyagi és erkölcsi erejével segítségére kiván lenni a földbérlő szövetkezeteknek. Hasonló értelemben nyi­latkozott Pap Géza, az uj pénzintézet vezérigazgatója is és az ö kijelentéseikből joggal láthatjuk biztosított nak az eszme megvalósulásának jövőbeli sikerét. Ä méhészet a tani »képzőkben fll gazdasági mel­lékes haszonvételnek egyik jelentős ága a méhtenyész- tés. melynek legfőbb szociális jelentősége abban rejlik, hogy nagyobb t őke nélkül a legszegényebb munkás is foglalkozhat vele A méhészet Magyarországon azon­ban még ma sem érte el a megkívánható fejlődési fokot. Az a tizenhat vándortanár, aki az ügyet pro­pagálja, nem fejthet ki elegendő munkát s egész mű­ködésük úgyszólván csak arra a területbe szoritkoz- hatik, ahol már a méhészettel foglalkoznak. A te­nyésztés és értékesítés újabb es újabb módjait ismertetik, arra azonban nem jut idejük, hogy a méhtenyésztési ott is meghonosítsák, ahol annak jövedelmezőségét még nem ismerik Ennék az állapotnak részbeni megszán-, tetőse érdekében határozta el a íöldmivelésügyi mi­nisztérium, hogy az lállamá és felekezeti tanitónőképző- ben mintaméheseket állíttat fel. A tanítók szétszóródva az ország legkülömbö2Őbb vidékeire, hasznos úttörői ^ehetnék a méhészet ügyének. A mintaméhesek költsé­gíeit már előirányozták a minisztérium jövőévi költ­ségvetésében Gál Jenő mérnöki irodáját Szatmárön, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Tele­fon szám: 189. Telelésre tetszés szerinti mennyiségben elfo­gad szarvasmarhát a Magyamemegy-i (Beszterce-Na- szód megye) gazdakör vasúti állomás helyben. Aján­latokat kérjük közvetlenül a gazdakör elnökségéhez intézni Tilos négy 'hetesnél fiatalabb borjuk levágása. A földmivelésügyi minisztérium, miután az 54300—1908. sz. rendelet 2. §-a dacára még mindig igen gyakran kerülnek — a kényszervágástól eltekintve — 4 hetesnél fiatalabb borjuk levágás alá, — szigorúan utasítja a hatóságokat, különösen pedig a husvizsgálókat, hogy e tekintetben a legéberebb ellenőrzést gyakorolják s a legkisebb szabályellenesség felmerülése esetén példás megtorlás iránt intézkedjenek. Utasítja e célból továbbá a miniszter a hatóságokat, hogy a marhalevélkezelők 4 hetesnél fiatalabb borjukra marhalevelet ne adjanak ki, csak az esetben, ha anyjukkal hajtatnak ki a vásárra vagy más községbe. Szatmári állat vásár december hó 13-lkán. A december 13.-i állatvásár közepes felhajtás, élénk forgalom és kereslet mellett folyt le. Fjclhajtatjott: 300 ló, 600 szarvasmarha, 400 juh, 500 sertés nagyobbára hízott. Vasúton elszállittatott 59 drb szarvasmarha, 74 sertés. Helyi fogyasztásra igen sok sertés kelt el. Sestésárak kgrként 140 fillér. vásárlásnál forduljunk bizalommal Magyarország legnagyobb ékszerüzletéhez a LOfhovits Mar és Társa céghez Debreczenben. Megvételre keresek 80 métermjázsa tavaszi bük­köny magot és 100 q zabot. Ajánlatok az ár megjelölé­sével kéretnek Molnár Imre gazdatiszthez Nagyar

Next

/
Thumbnails
Contents