Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-11-11 / 45. szám

1 november 1I. SZATMÁRI QAZDA 7-ik oldal Ä gazda «-»Vfcníbar havi Báni valója. A gazdaság­ban. Ameddig csak az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassák, mert akkor a tavaszi gabo­nát nem kell szárításba, hanem csak erősen megfogá­séit talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befe­jezhetjük. Ä rétre és levegőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány 'meg­puhult,# simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és meghagyázása. A szabadban telelő parajt, petrezsely­met, kelt, ka!arabét a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetésé­hez a föld megforg áfását elkezdjük. Az’ ültetésre való sima vesszőket megkezdjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt uj torokat föl kell töl­tögetni. Az állatoik köriül. Az Őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartósáról azonban gondóskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponként a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül mindén munka el van végezve. A kaptáraidat most már semmi szin alatt ki ne bocsássuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptára­it a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg ékll fizetni. Pótvásár Fehérgyarmaton. Miután a fehérgyarmati állatvásár a szomszédos Matolcs községben uralgott száj- és körömfájás miatt be volt zárva, a járvány meg­szűnte folytán a minisztérium megengedte, hogy hét­főn, folyó hó 13-án pótvásár tartassák Fehérgyarmaton. R korpa mint baromfteieség. A korpa nem nagy megbecsülésben részesül a baromfiudvaron, mert igen kevés számú baromfi tenyésztő használja. A korpának az a jó tulajdonsága meg van, hogy kedvezően be­folyásolja a csont és toll képződést, s a többi ta­karmányfélékhez irányává nem lévén drága, könnyen vegyíthető bele az eleségbe. -Teljesen eltekintve a kor­pának saját tápértékétől, a tapasztalat szerint az a jó hatása is megvan, hogy előmozdítja az emésztést és igy elősegíti a feletetett többi eleség jobb kihaszná­lását, így pl. olyon lágyeleség, amely egyrész korpá­ból és négyrész zab vagy árpadarából áll, könnyebben emészthető, mint olyan, amely csak zab és árpadárá­ból áll. Ennek következtében azután a korpával kevert eleségnek gazdasági értéke is van. Etethető egyszerű természetes állapotában, de sokkalta kedvezőbb a ha­tása s jobban is használódik ki ha előbb leforrázzák és néhány óráig állani hagyjuk etetés előtt és csak azután keverjük össze a többi eleségfélével. Ilyenkor ősszel a vedlés idején nagyon jó szolgálatot fog tenni a korpa- jetetés, mert csak a jó táplálással rövidíthetjük meg ezt az időszakot. Országos állatvásárok vármegyénkben. Novem­ber 13.-án Nagybányán; 14.-én Szamoskrassón; 16.-án Ki- | rálydarókon; 17.-én Csengeren; 20.-án Mátészalkán és Misztótfaluban. 21.-én Szatmár-Németiben. Ä hortobágyi öntöző csatorna. Serényi földművelés ügyi miniszter leküldte Debrecen városának azt a szer- | zödési tervezetet, amely szerint a nagyhortobágyi pusz­tán háromezer katasztrális holdra menő öntöző mű lé­tesülne. Az öntöző-csatorna Nagyhortóbágy pusztának az Ohat néven ismert birtok testéhez való részén lenne, mely a Tísza-folyóhoz legközelebb esik. Az öntözés­sel a szikes talajrészeket akarják följavitani és igy az okszerű állattenyésztést előmozdítani. Debrecen városig nemcsak a 3000 hold területet bocsátja át az államnak hanem a mű létesítéséhez még 500000 koronát is föl­ajánl. A kincstár 50 évig korlátlan használatra veszt­ét a területet és tartozik két év alatt az öntözési lerve- zetet akként elkészíteni, hogy az átvett területre a Ti­szából másodpercenként legalább 1200 liter vizet ve­zessen az öntözőcsatoma. Debrecen város által felajánlott félmilió koronát szivattyú telepek, az öntöző főcsatorna és a terület belső berendezésére fordítják. A több költ séget az állam viseli. A terület belső berendezése tekin­tetében azonban a kincstár szabadon rendelkezik és az ott termesztett takarmányok értékesítése tekinte­tében csak arra vállal kötelezettséget, hogy eladásnál egyenlő ajánlat mellett debreceni gazdáké az elsőség. Ha a terület elárasztása sikerülne, ez esetben a város újabb 3000 hold területet ad át a kincstárnak. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: erdődi Géres, Hirip, Nagymadarász; fehérgyarmati Cégény t. mátészalkai Nyircsászári; nagykárolyi Érendréd­Veszettség: avasi Avasfeisőfalu; csengeri Csenger; Vetés; nagykárolyi Bőrveiy, Kálmánd: nagysomkuti Kisfentős; szatmárnémeti Szamoslippó.

Next

/
Thumbnails
Contents