Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-11 / 45. szám
5-ik oldal SZATMÁRI GAZDA november 11. b) Egjjtosöleti ezüslénnet: Dr. Uray Károly Szatmár, Dr. Keresztszeghy Lajos Szalmái. e) Állami bronzérmét: Lévay Józseíné Nagybánya, Kató Lajos Szaírnár. tí) Elismh# oklevelet: Dr. Falussy Árpád Érendréd, Ivatmcsy Aladár Reísőveresmart.Buday József Nagykolcs. Gyümölcs csemetékért: de a) Eggjesüeti aranyérmet nyert: Szász János Nagybánya. b) Egyesületi ezüstérmet: Korponar, Kornél Feketefalu. c) Homoki pezsgő borokért egyesületi aranyérmet nyert: Török Gábor Debrecen. Vili. Borászati csoport. a) Egyesületi aranyérmet nyertek: Dr. Miskolczy Sándor Sikárló és Iloba, Luby Zsigmond Fülpösdaróc, Bónis István Nagybánya, Domahidy Pál Domahida. b) Egyesületi ezüstéremét: Dr. Uray Károly Szatmár, Berenczei Kovács Jenő Homok, Jablonszky György Szatmár, Böszörményi Emil dr. Szatmár. c) Egyesületi bronzérmet: Budaházy István Nyir- csaholy, Mándy Zoltán Szinérváraija, Füge! István Krasznabéitek, Bruttler Lajos Krasznabéltek, Szarka Andor Szatmár-Zsadány. (Foli/tatjuk.J Az idei burgonyatermés. Az idei rendkívüli szárazság, a mely Magyarország legnagyobb részében olyan mérvű volt, hogy május közepétől szeptember elsejéig egy szem eső sem esett, nemcsak a kukorica termésére, de a burgonya termésére is nagyon kedvezőtlen hatással volt. Különösen homok talajokon alig kapta meg a gazda az elvetett magot, s jó termésről beszélhet az, aki 30-40 mázsa burgonyát szedett ki talajából. Ilyen körülmények között aztán egészen meg voltam lepve, a mikor a Dunántúl egyik nagy gazdaságban járva, saját szemeimmel győződtem meg, hogy 150 hold burgonya termés 15000 q burgonyát adott, vagyis átlagos 100 q-át kát. holdanként. Olyan record termés ez, amely becsületére válnék a legkedvezőbb időjárás mellett akármilyen gazdának is. Kérdezősködtem mi oka lehet e nagy termésnek, s hogy olyan mérvű volt-e ott a szárazság mint az ország többi részében. Azt a választ kaptam, hogy először is a szárazság nem volt kisebb mint egyebütt, mert május közepétől szepiemher elejéig nem volt eső, másodszor, hogy Ornihl nevű burgonyát termesztettem, amely rendkívül jó termő, 22 o/p keményítőt tartalmaz, „a miről szintár saját magam győződtem meg. Harmadszor j pedig hegy kát. holdanjkérit 2 q káli-szuperfoszfátot I alkalmaznak és őszi szántás után talajuka! azonnal tömörítik. A nagy termésnek tehát ezek az okai, a melyek közűi legfontosabbnak a káli-szuperfoszfát alkalmazd- , sát tartom, mert nincs növény, a mely a talajból | olyan sok kálit vonna ki mint a burgonya, s így nagyon természetes, hogyha foszforsav és káliszükségieteit ilyen módon fedezzük, akkor nagy terméseket is fog, adni. Miután pedig nálunk Magyarországon a 60-ias termést nagyon jó termésnek tartják, kétségtelen, hogy tegyrészt a káli-Jszuperfoszfát alkalmazása, másrészt a talaj tömörítése, miáltal a nedvesség elpárolgását akadályozzuk, harmadszor pedig a jófajta burgonya termelése olyan tényezők, a melyek 40—50 q-val is fokozhatják a termés nagyságát. Nem szabad tehát közönyösen nézni azt, hogy elvetett burgonyánk csak 20—30 q-ás terméseket adjon hanem részint jófajta burgonya termelésével, részint j ,a talaj helyes megművelésével és tömörítésével, részint i megfelelő műtrágyák alkalmazásával oda kell törekedni, í hogy az eddiginél kétszerié, háromszbrta nagyobb ter- | meséket1 férjünk el. IRODALOM * Egy nélkülözheti!len szőlészeti tanácsadó. E napok- ! ban hagyta el a sajtót a »Borászati Zsebnaptár« az i 1912. évre. Ezen, immár 13. évfolyamában megjelenő j szőlészeti szakkönyv általánosan ismert előnyeinél iog- ; va intelligens szőlősgazdáinknak, bortermelőinknek és vendéglőseinknek nélkülözhetetlen tanácsadójává lett s így újabb megjelenését bizonnyára örömmöl üdvözlik. j -A könyvecske első részében ismerteti az összes a sző- ! lészet és borászat körébe vágó törvényeket, rendeleteket, felsőbb bíróságok és hatóságoknak idevonatkozó elvi jelentőségű határozatait, a földadótól kezdve a korcsmái tatási jogig. A második részben össze vannak gyűjtve az összes a szőlészettel kapcsolatos intézmmények, szervezetek, hivatalok, iskolák és időleges tanfolyamok s igy a gazda megtudja, hogy mely ügyben, hová forduljon és hol gyarapithatná sajat, vagy munkásainak | ismereteit, a mint hogy itt vannak felsorolva az igény - ! be vehető állami, s egyéb kedvezmények is. A hartna- I dik legterjedelmesebb rész a szőlőművelés gyakorla- j tárnak van szentelve. Itt a telepítéstől kezdve, a faj- i tűk megválasztásáig, a metszéstől a szüretig és kű- | lönféle szőlőellenségekkel szemben való védekezésig^ min ! den munka röviden, de alaposan van ismertetve. A borkezeléssel, a melléktermények feldolgozásával, pálinka-, I ecet-, és pezsgő gyártással a negyedik rész foglalkozik j mely a melleti a bőrbetegségek leküzdésére, szűrés- i re, stb. is ad kimerítő felvilágosítást. A könyvecske
