Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-11 / 45. szám
45. szám. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. 111. évfolyam. Szahnár, 1911. november 11. A SZATMÁRMEGYFJ LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre.............................6 korona. Fél évre.............................3 „ Negyed évre ........................V50 „ A Szalmániivnyti Gazdasági EgjísUlet tagiai tagdijillclmény ellenében dljinentt sen kapjak. Laptulajdono»: A Szatmórmegyei Gazdasági Egyesület Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Barlha Kálmán Oomahidy István Cholnoky Imre l’ettiö György. Szerliesztőság és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalai érintő közlemények, hirdetések "és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem kökiüiik vissza Interurbán-íelefon 217. sz. A mezőgazdasági szociálpolitika és szövetk zeti ügy. Irta: dr. Czettler Jenő. A mezőgazdasági szociálpolitika nemzeti hivatása a magyar középosztály megerősítése, a földmives rétegek gazdasági és társadalmi helyzetének emelése által. Különbözik tehát az ipari szociálpolitikától, amely csupán az ipari munkásosztály érdekeivel foglalkozik s ezeken, mint munkásokon kíván segíteni. A két szociálpolitika közötti különbség a mezőgazdaság és az ipar üzemtechnikai különbözőségén és az ezen fölépülő gazdasági és társadalmi struktúrán alapul. A nagy üzemek íőke-összpcmtosu- lása miatt az ipari munlás önálló vállalkozó lenni nem tud, sőt még a kézműves is elveszti önállóságát. Ezzel szemben a mezőgazdasági kisüzem életképessége be van bizonyítva s itt tőkekoncentráció ma egyáltalában nem észlelhető (parcellázások.) Innen magyarázható, hogy még a mezőgazdasági munkás is kis vállalkozó akar lenni, földet kivan szerezni, hogy önálló egzisztenciát alapíthasson. A mezőgazdasági munkásnak a mai gazdasági és társadalmi renddel megegyező eme felfogását használja fel a mezőgazdasági szociálpolitika, amidőn gazdasági téren (jobb termelés, olcsó hitel, anyag- : beszerzés és értékesítés) a kisgazdák és a mezőgazdasági munkások jövedelmi viszonyait emelni törekszik s erre a szakismeretek és az általános tudás gyarapításából, magasabb, a falunak kedvezőbb kulturfejíődést kíván reá építeni. A mezőgazdasági szociálpolitika végrehajtásánál két tényezőre kell számítani: az államra és a szervezett társadalomra. Utóbbinak munkája, egyrészt kulturális és szociális téren mozog. (Magyar Gazdaszövetség, Országos Magyar Gazdasági Egyesület, vármegyei gazdasági egyesületek, gazdakörök) részint pedig gazdasági téren (szövetkezetek.) A szövetkezeteknek különböző fajtája: földbérlőszövetkezet, fogyasztási és anyagbeszerző szövetkezet, értékesítő szövetkezet, háziipari és más termelői szövetkezetek. A szövetkezetekben azonban nem csupán I egy válikozási formát látunk, hanem első sorMindemiemií bankszertí üzletet a legelőnyösebben bonyolít le — — Kiiszner Albert és Társa jpST TAGAMBAN KHAZ A. Betétekre legmagasabb kam atozást nyújtja. — Váltókat leszámító!. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegyíársulatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyei előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első résziéi lefizetése a án a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzást már r. évi novenner 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan vau eiadás végeit bejelentve. Lapunk mai száma 12 oldal.
