Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-21 / 42. szám
október 21. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal Harűka nemet professzor hosszas vizsgálatok, elem* zések és gyakorlatban is végzett párhuzamos kísérletek után végre megállapította és kimondja, hogy a makk és a vadgesztenye igen pompásan használhatók baromfi takarmányul és kitűnő sikerrel etethetők a baromfiakkal, főként más lágy takarmányokkal, korpával és burgonyával kevertem. A német szakkörök ujabban a legmelegebben ajánlják e takarmányok használatát főkép a szegényebb kisgazdáknak, a kik nem igjai képesek állataikat jó! és megfelelő más szemes ele- séggd etetni. Egy nennet szakilap erről írván, elmondja, hogy a makkot előbb aszalni s aztán daráltan kell használni, a vadgesztenyét pedig előzetesen előbb apró darabokra Mvagdalni és azután forró vízzel leforrázni és áztatni szükséges, hogy túlságos tannlntartalmától jnegfcsaba- difcsuk. Nyersen etetve zavaróllag hatna, sőt káros is lehetne. Egyébként e takarmányok igen táplálók s állítólag kitűnő hatással vannak a tojáslerakásra is. A dolog olyan érdekes, hogy megérdemelné a kisérletezést. különösen Szatmár-Némeliben hol évente rengeteg tneny- nyiségü vadgesztenye vész kárba. Szövetkezés a borárak tartása érdekében. A Borászati Lapok irja: Azt az érdekes és örvendetes hirt vesz- szük. hogy több borvidéken szövetkeztek a termelők a borárak tartása érdekében. E szövetségek célja első sorban az, hogy egyesülten utasítsák vissza az ügynökök ajánlatát és igy megakadályozzák az árak mesterséges alacsony alakulását. Borvidékek, megyék e- gész szőlőbirtokossága szövetkezetekben fog ekként tömörülni és ezek a szövetkezetek tartják majd a borok' árát mindaddig, amíg ki nem alakul az uj termés és nem találják magukkal szemben a közvetítésnek hivatott megszemélyesítőit: a kereskedők táborát. Szilágysomlyón már működik, Zilahon és Kecskeméten alakulóban van, Tasnádon megalakult, Nagy kálión és Szabolcsmegyében pedig indulóban vari a »Tartsuk a bor árát« jeligés szövetkezet. Ragadós száj- és körömfájás erős apadásban van óhazánkban. Csaknem 6 ezer község volt fertőzve s ma már hála a gondviselésnek nem egész 900 községben konstatálható jelenléte. Vigyázat és óvatosság gazdáink, nehogy a gazdát tönkretevő járvány ismét felüsse fejét. Járványt előidéző csirkék. A B. L.-ja az őszi csirkékről cikkezve a következő eredményre jut: Az őszi csibenevelés költséges, sok utánnanézést kívánó eljárás s mindemellett könnyen terjesztője lehet a ragály- anyagnak. Miért is lehetőleg mindenütt kerülendő, de ott, ahol értékes állomány van jelen, ott határozottat káros és a tenyésztőnek önönmaga ellen elkövetett merénylete. Most keressük a vértétől! A gyümölcsfáinkat fenyegető vértetü most ismerhető fel legkönnyebben arról, hogy a megtámadott fa ágairól fehér vattaszerü cafatok lógnak le, melyeket ha eltávolítunk és a helyét megdörzsöljük, ujjunk olyan lesz, mintha vőröstíntába mártottuk volna. A vértetü pusztitjása gyümölcsfáinknál a szőlő-íiloxera veszedelmével vetekedik. Azért ne vegye senki tréfára a dolgot s ha vértetüre akad, jelentse azt rögtön a községi elöljáróságnak, hogy az irtás hivatalos utón megindítható legyen. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Avasujfalu csenged Csenger; mátészalkai Nyircsászái i; ■ nagybányai Lacfalu ; Láposhidegkut; nagykárolyi Érkör t- I vélyes, Nagymajtény; szinérváraljaí Papbikó; Nagykároly. Veszettség: csenged Csenger; ‘Vetés ; mátészalka, Olcsvaapáti; nagykárolyi Csomaköz 2 u.; Kálmánd, nagysomkuti Kisfnntős szatmárnémeti Szamoslippó Szárazberek. Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Bükkszál- dobágy 2 u., Felsöhomoród Királydaróc 13 u-, Krasz- nabéltek 7 u., Laphegy 4 u. Piskáros !., Szakasz 1. fehérgyarmati Matolcs 14 u, Uszka 30 u. mátészalkai Nyirmegyes m.; nagysomkuti Szamosferricse 11 u. szinérváraljaí Alsóhuta 5 u. és 1 1. Rühkór: nagybányai Alsőfernezely ló. Sertésorbánc: csenged Csengerbagos t.; erdőd; Nagymadarász mátészalkai Fábiánháza. Sertésvész: nagybányai Alsőfernezely, Láposhidegkut 2 u.; nagysomkuti Hagymáslápos, |Kováss Nagynyires: Nagysomkut 4 u.; szatmárnémetii Dob- rácsapáti m. Pettyén 3 u., Szamoslippó m.; szinér- váraljai Apa, Barlafalu, 16 u., Borválaszut. Papbikó 2 u., Patóháza 12 u. Felsőbánya u.; Nagybánya 3 u.; nagykároly t. Felelős szerkesztő: Világosstj Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Blszdorfer Imre. Főmunkatárs: Böszörmény} Emil dr. A tn. kir. államvasuta menetrendje. Érvényes 1911. október l-töl. Szatmárról indul: Bpest-felé Püspökladányig reggel 3 óra 24 perckor Budapest-felé személy vonat este 7 . 12 » n » 10 . 15 » gyors vonat reggel 6 . 23 » személy vonat n 8 * 44 n gyors d. u. 2 „ 21
