Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-09-09 / 36. szám

4-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

szeptember 9

reggeli legeltetésük után délután 3—4-ig legeltetésük kezdetéig. AVagot csak mutatóba kapnak, hogy rágó izmuk egészen el ne seny ved jen ;gazt legelnek, és naponta kétszer lesznek reggel és este a legelő-viszonyokhoz képest soványan etetve.

Malacoztatva évente kétszer lesznek, február és augusztus, illetve szeptemberben. Sajnos, az idén legelőjüket nálunk a Dunántúl uralgó nagy szárazság, — hol junius 4-től augusztus 14-ig egy csepp eső nem volt, — teljesen kiszárította, igy csak a gyökereikkel táplál- koztak, megették szegények az elébük vetett bürök gyengéit is s dacára e sovány tartásnak nálam se az idén, se az előző években sem vész, sem száj és körömfájás j és semmiféle nyavalya dacára hogy oltatni se oltatok semmi ellen, közöttük nem uralkodott, holott a szom- j széd uradalmakban ,hol oltalmak is, de magában a köz- j ségben is piaci légy módjára hullotttak vészben a serté- sek és hullottak száj- és körömfájásban a malacok és vetéltek el száj-és körömfájásban szenvedett sertésanyák. Igaz, hogy nálam legelőjük is el van keritve, oda idegen | állat nem mehet, a terület tehát csak rosszakaratból fér- j tözhető meg, mert a legelőjükről is ha ürülékük nagyon j sűrűnek látszik, össze lesz gyűjtve réti, szőlő és kerttrágyának. A cselédnek is szigorúan még van hagyva, hogy fertőzött területen és istállókban idegeneknél ne i járjon, hogy a betegséget be ne hurculja.

E tisztogatás tudom egyik másik gazdatársamnak ! soknak tűnik fel, ámde a több malac felnevelhetésében i ez bő kárpótlást talál igy gondolkozik és számit az an- j goi gazda is.

Mint tehát a fentebb elmondottakból láthatják ked- j vés gazdatársaim, csak a tisztaságot adom meg edzés j mellett a sertéseimnek, de biz zsákból nem tartom foly- j ton őket, mert nem sport, hanem haszbntenyésztést űzök keresztezésekkel.

Mint tudjuk a Berkschieri bár jóval edzettebb a j yorkschierinél, de nem oly bő malacozó, malacai nem ! nőnék oly gyorsan mint a yorkschiarié igaz, hogy nem j is igényel oly bő tartást és a legelőt is kihasználja a Berkschieri 5-től—8-ig malacozik egy-egy fiaztatásra, ez utóbbi szám már igen ritka. A mangalica egy malacozásnál, ha évente egyszer malacoztatunk, ritkán ad többet I átlag 5, kivételesen 6-nál, de ez nagyon ritka, kétszeri j malacoztatás meg rendkívül csökkenti nála a malacok | számát. Csecshimbójának száma a mangalicánál tudjuk, ! hogy kevés, tehát sok malacot nem is adhat.

Én tehát kísérletre befogtam Berkschierit mely tiszta vérben 5—6-ot malacozott egy-egy malacozásra 3 ilyet, azután mangalicákat mely évente kétszeri malacozásnál tiszta mangalicával csak 2—3-at malacozott és olyat, mely rendesen 4-et malacozott.

Eredmény Berkschiérinél Large Blach kannal 7-től 10-ig, sőt egy idétlen gyenge 11-ik is egynek egy fiaztatásra, a mangalicánál pedig a 2—3-as négyet a négyes ötöt malacozott, egy-egy malacozásra, a kettős 3-asnak emse fiai pedig sokkal több csecsbimbóval bírnak és ezek jmár —7 [malacot vetettek iegy jfiazásra mint az «előírásiak, ép úgy malacozott a 4-es malacozó fia is, mint előhasi. Hogy a mangalica keresztezett utódok gyorsan és könnyen fejlődtek ily sovány tartás mellett is, igazolja, hogy már egy éves korra kifejlődtek, lefiaztak, ezeket kívántam a kiállításon be is mutatni és hogy a bővebb malacozást nagyobb testet is a Large Black a mangalicánál előmozdítja, ezt a malacok száma és az apa formája, jó legelő képessége, nagy erős mozgékonysága igazolja, e faj tehát igenis a mangalicának durvitá- sái a, edzésére a malacozás szapoiilására előnyösen használható és zsirsertés voltára hizó képességére ez nemhogy hátrányos volna, hanem nagyobb testére zsír felvevő képessége, mint az ilyennek hizlalási kísérlete igazolja, csak előnyére szolgált és azt növelte gyorsabb hízása mellett, tehát a táplálékát zsir képződésre hasznlja ki.

A mangalica szőrzetéből keresztezésnél nem vészit, megtartja kondor szőrét, csak a szőrzet szine nem lesz egyforma, ezt tehát csepvér keresztezés kiválasztással lehet egyöntetűvé tenni, amit most a gróf Nádasdy uradalom fog eszközölni, a tőlem vásárolt ily keresztezett kannal, mely tiszta mangalica tipus, a szine is az, csak nagyobb, hosszabb derekú testtel bir, mint a mangalica tiszta vérben.

A Berksehierieknél a szaporodást már fentebb kikutattam, ennél is sokkal elevenebbek, gyorsabban fejlődök az ily keresztezettek és a malacozás szaporodás az utódban is meg van.

Egytől azonban óvnom kell gazdatársaimat, hogy kan közelébe 3 hónapos korától kezdve 8 hónapos korukig legalább se a mangalica se a Berkschieri ily keresztezéseket ne engedjék, mert igen korán bebugnak a kant hamar felveszik, és ezek fejlődésükben az idő előtti fiaztatás miatt a többitől vissza maradnak ami természetes is. i

Hogy a mangalica keresztezések a kis tenyésztőnél is jól beválnak, edzettek, ellentállók, erősek ezt igazolákj a tenyészetem helyén kis zsellér-gazdáknak olcsóbb árban átengedett silányabb egyedek, melyeket ők maguknak — látva nlálam az állományt — tenyésztésre tartottak meg és a messze fekvő közös legelőre járatják s mig a tiszta mangalicáknál a község lakosainak sertései között a száj- és körömfájás, orbáncstb.erősen dühöngött, ezeknek semmi bajuk nem volt s nem győzték a szegény emberek edzettségükért ezeket dicsérni.

Hogy a Large Black edzettségénél fogva a betegségeknek ellentállóbb ezt az említett cikkben Dorner ur is tudósokra hivatkozva, elismerte, hogy már most az az állat színében vagy szervezetében rejlik, ez nem a tenyésztő hanem a tudósok hatáskörébe tartozik, ezt fejtsék meg azok, a tapasztalat bizonyltja, a tudomány pedig ez alapot koncedálja, hogy a sötétebb szinü állatok