Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-08-05 / 31. szám

4-ik oidaí SZATMÁRI GAZDA augusztus 5.

Itsok és. tűzoltó báioík is, ámde sajnos, níáigj hiányzik I különösen a falusi népnek tűzoltásra való rendszeres I nevelése,

akarunk kerülni mindennemű félreértést. Épen I ezért magunk részéről is nyíltan valljuk, hogy tűzoltás | tekintetében sokkal jobban állunk, mint 2—3 évtizeddel- j ezelőtt. Vannak városok, mint pl. Szatmár-Németi, van- j nak falvak is. amelyeknek begyakorlott tűzoltósága és ' használható tüzfecslkendöje és más egyéb tűzoltó fel- i szerelése van. Ámde viszont vannak városok és falvak, j ahol tűzoltóság nincs, vagy ha van is csak5 arra való,, j hogy tüzveszedekm pillanatában a saját fejvesztettség- j vei még nagyobbra növelje a veszedelmet.

Általában véve az önkéntes társulásoktól nem is igen sókat várunk a tűzoltást illetőleg. Nem azért, mintha a magyarnak nem volna esze a tűzoltás tudománya-, sndk elsajátításához, hanem pusztán csak azért, mer« fegyelmezetlenek vagyunk. A bátorság, a halálmegve-, tés, íi fürgeség ami tűzoltónak legfőbb erénye, mind* jmeg van bennünk., de nincs meg a fegyelem, ami nélkül rendszeres tűzoltás el sem képzelhető s amely fegyei- jmet az önWéntes testületek bajosan fogják bele nevelni a imgayar népbe.

A segítség itt tehát az volna, hogy alkalmas módón (képezzük ki jóformán az egész falu népét a tűzoltásban .Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy küldjünk fel mindenkit a tűzoltó tanfolyamjai Ennek a költségeit a szegény, agyon nyomorgatott községek amúgy sem bírnák meg, hanem próbáljuk meg például a mostani* Jfapusjkás katonásdi helyett, az elemi iskolákba bevezetni a tűzoltás elemi szabályainak oktatását. A falusi tanító vigye el a gyermekeket a községi tűzoltó szertárakhoz. Magyarázza meg nékik azt, hogy milyen a szerkezete, milyen a kezelési módja a tűzfecskendőknek. De főleg magyarázza meg azt, hogy miért nem szabad a tűzoltó fecskendőnek a jegyző, vagy a biró — tisz- j telet a kivételeknek — tyukültető ketrecéül szolgálni,

Az ifjúság nevelése után következhetik az öregek nevelése, jóformán minden vármegyének van szabályrendelete, amely szerint a háztulajdonosok tartoznak állandóan készletben tartani udvaraikon könnyen hozzáférhető hélyen egy nagyobbfajta hordó, vagy kád vizet, létrát és horgot. Tegyük azonban vizsgálattárgyává, hogy a szabályrendelet e szigorú rendelkezését hány he- ! lyen tartják be pontosan? A járási főszolgabiró urajk tarthatnának a községekben egy kis razziát s ott, ahol a szép szó nem használ, néhány korona pénzbüntetésnek hamarosan meg lesz a hatása.

A tüzveszedelmek megelőzésének a legjobb eszköze tehát a népnek a nevelése. Amíg az irányban nem teszik meg kötelességeiket a nép vezetésére hivatott egyénei:, addig állandóan retteghetünk különösen a nyári hőség idején a vöröskakas rémes pusztításaitól. Ha azonban mindenki tudni fogja és teljesíti a tűz kiütése előtt kötelességét, a veszedelem nagyságát jelentékenyen csökkenthetjük s a nemzeti vagyonnak tűz, által való elpusztulását jelentékeny mértékben rrvegaka- (dályczhatjuk.

IRODALOM

Első segélynyújtás az állatok megbetegedeseinél. Irta : Lukács Aladár. 84 oldal. 34 ábrával, megjelent $ »Köztelek Olcsó Könyvtáráéban. Ara 1 korona.

A gazda sokszor jut abba a helyzetbe, hogy vajaiméig állata hirteüeu megbetegszik és nem várhatja jmeg míg az állatorvos megérkezik, hanem magának is be kell avatkoznia és az úgynevezett első segélyt keáf nyújtania a beteg állatnak. Hogy miként kell az elsői segélyt nyújtani, annak tudása nemcsak azért fontos, a gazdára nézve, mivel a rögtöni, jól alkalmazott beavatkozás sok esetben a megbetegedett állatot meg- (inenti és a (később érkező szakember munkáját mindenesetre megjkönyiti, esetleg kisebb bajokon így ön- (magu'k is segíteni tudnak, hanem már csak azért is igen fontos, mert nálunk a különböző babonán alapuló és kuruzsló eljárások még nagyon el lévén terjedve, a helytelen és így csak káros beavatkozástól’ visszatartja a gazdáikat^ Éppen ezért nagy jeletőség-, gél bír ez az OMGE, könyvkiadóvállalata által kiadott könyv, amely összefoglalja mindazon tudnivalókat, a- ímelydkre a gazdáknak az állatok megbetegedéseinél az első segélynyújtás esetén szükségük van. A segélynyújtás esetei közül csak az egyszerűbbeket tárgyalja, a- jrnelijéket a gazda nyugodtan maga is alkalmazhat,, [mivel egyrészt a laikus segítsége és gyógyítása sóik esetben káros lehet, d’e másrészt e kis munka feladata' nem állatgyógyászati tudást adni, — a beteg állathoz hávjiík el a szakembert, az állatorvost, annak a feladata a gyógyítás, a gazdának csak ezt a feládátof lehet megkönnyitenie.

A könyv az első segély teendőit áttekintően tárgyalja, tartalma vázlatosan a következő: Először a sebeikkel, azöknak kezelésével, fertőtlenítésével, a vérzés csilapitásával, a tötmeszeléssel, a gyakrabban előforduló vérzések nemeivel, a sebbvarrással, a kü!önbö-i ző eredetű sebek speczialis kezelésével foglalkozik. Azu tán a csonttörés Ismeiveit, a gyakrabban elófordüló csonttöréseket, azoknak ideiglenes kezelését, a ficza- mic-dást és a rándulást tárgyalja. Részletesen ismerteik a kötéseket, a különböző kötszereket, a pólyázás fontosabb módjait, a fprzs kiülömbözö részeinek praktikus bekötését. Az élesztési kísérletekről szólva, annak keretében kiterjeszkedik a mesterséges légzésre a szédülésre, az ájulásra, az agyrászkódásra, a fulladásra, a napszurásra, a4 tulhajtásra, a villámütésre, a fagyás- ra és a halál felismerésére.! Megemlékezik a görcsök (különböző nemeiről (szivgörcs, epilepszia) is. A gyakorlati életben oly» sokszor előforduló kólika mindem