Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-07-29 / 30. szám

5-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

városon; 16-án Nagysomkuton : 18-án Csengeren, Er- dőszádán; 21-én Nagybányán.

Személyi hir. Nógrádvármegyei Gazdasági E- gyesiilet titkára a napokban körünkbe járt, tanulmányozta egyesületünk heremagtisztitó és arankamentesitő raktárát, mivel szintén szükségét látják egy hasonló raktár berendezésnek.

Országos sörárpa- és komlókiállitás Budapesten. Nagyban készülődnek az ország sörárpa- és komlótermelői az O. M. G. E. által Budapesten rendezendő országos sörárpa- és komlókiállitásra. Legutóbb az Erdélyi Gazdasági Egyesület határozta el, hogy a maga hatáskörében mindent el fog követni az iránt, hogy az erdélyi termékek kellő számú mintákkal szerepeljenek a kiállításon. A középponti előkészitő munkálatokat Jeszenszky Pál kir. tanácsos, ügyvezető titkár és Fabriczius Endre segédtitkár végzik, kik ismételten figyelmeztetnek a szeptember 1-i határidőre, a mikorra az összes árpa- és komlómintákat be kell küldeni.

Hssznavehetetlen szőlőmoly irtó szerek. Jab- lonovszky József, a rovartani állomás igazgatója figyelmezteti a szőllőbirtokosokat, hogy az utóbbi időben egyes hazai és külföldi cégek, a birtokosok címjegyzékét megszerezvén, hangzatos reklámokkal ajánlják szereiket, melyekkel — mint bebizonyosodott — annyi eredményt sem lehet elérni, mint a szakemberek által eddig ajánlott szerek és ejjárásokkal. Óva inti tehát a szőlősgazdákat, nehogy felüljenek az ügyes reklámnak és leveleknek, mert ezen szerekkel úgysem érhetik el céljukat.

Állategészségügyi évköny az 1907. évről. A

földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelenő Állategészségügyi Évkönyvnek 21. évfolyama most jelent meg. Részletesen foglalkozik a 173 oldara terjedő könyv az állatorvosi szolgálattal és a különböző beosztásban működő állatorvosok illetményeivel, melyet táblázatos kimutatásban vármegyénként közöl. Foglalkozik az 1907. évi állatszámlálással, az előfordult hivatalból kimutatandó állati ragadós betegségek terjedésével, az állategészségügyi intézményekkel, az Ausztriai-Magyarországi és a vámkülföldi állatforgalommal. Végül magában foglalja az 1907 évre kiadott állategészségügyre vonatkozó földmivelésügyi rendeleteket. Az évkönyv szerint az állati ragadós betegségek közül a 1907. évben az 1906-iki évhez viszonyítva, a lépfene, veszettség, száj- és körömfájás, juhhimlő (leginkább Erdélyben), rühkór, sertésvész és kolera nagyobb számban fordultak elő. Kevesebb állat betegedett meg: takonykór-, sertésorbánc- és bivaly vészben. Állami kártalanítás fejében 1907-ben a hatóságilag leölt állatokért ösz- szesen 38,549 K. fizettetett ki. 1907-ben a szarvasmarhák forgalma kivitel tekintetében csökkent, bevitelben pedig emelkedett, juhok, kecskék kivitele emelkedett, behozatalok csökkent. Lóvak és sertések ki- és bevitele szintén csökkeni.

julius 29.

Gyufamonopolium. Régóta vajúdik, a gyufa- monopolium : behozatalának kérdése. Mint értesülünk ez ügy most már dűlőre kerül, mivel Lukács László pénzügyminiszter a már kész törvényjavaslatot rövid időn belül benyújtja a parlamentbe. Mint hírlik a gyufa árát 2 fillérről egyszerre 5 fillérre emelik fel. Várható bevételi többletet évi 10 millió koronára teszik.

Bárányok nyírása. Általánosságban csak ajánlani lehet, hogy a bárányokat idejében megnyirják. Ezzel a juhászat jövedelmezőségét fokozzuk, a bárányok fejlődését és jó egészségi állapotát előmozdítjuk. A bá- ránygyapju általában oly áron értékesíthető, mint az anyagyapju. Oly báránygyapju pedig, melyet a kalapgyárosok földolgozhatnak, ennél is magasabb, sőt esetleg magas előszereteti áron kél el. Kívánatos ugyan, hogy nyíráskor a báránygyapju túlságosan rövid ne legyen, de a túl magas báránygyapju kevésbbé kelendő, mint a kifejezetten toklyógyapju. Közvetlen a nyirás után a gyapjú tudvalévőén gyorsabban nő, mint feé- i sőbben, pl. éves korban és a bárányokra nagy kárral ! jár, ha azok bundájába a kullancsok beveszik magukat ! és vérüket szíva megsanyargatják. Oly hodályokban,

1 amelyek nem nagyon hidegek és szélhuzamosak, nem kell attól tartani, hogy a késő őszi, téli vagy kora tavaszi nyirás egészségüket kockáztatja, különösen ha ilyenkor némi zabot nyújtunk nekik. Ha oly időre esik a bárány nyirás, hogy annak következtében a tok- ! lyóknak rendes időben való nyírása nem lesz kockáz- i tatva, akkor épenséggel nem indokolható a bárányoknak tulkésőn való nyírása.

Gazdakörök beadványainak bélyegmentessége. Többször megtörtént, hogy a pénzügyi hatóságok megleletezik a gazdaköröknek miniszteri jóváhagyás végett benyújtott alapszabályait azért, mert bélyeg nincs rajtuk, szükségesnek tartjuk olvasóinkat felvilágosítani, hogy ez a leletezés a pénzügyi közegek tévedésén alapszik, mert az 1869. évi XVI t.-c. 3. §-a értelmében a gazdasági egyleteknek hatóságokhoz benyújtott peren kívüli beadványai bélyegmentesek. Ezért ajánlatos, hogy minden egyes alkalommal megfellebbezzék a gazdakörök az illeték kivetését és pedig a fenti törvényszakaszra való hivatkozással.

Tehenészetekben a tejszállitásnál nagy gondot okoz a tej lehűtése, főleg nyáron, a jéghiányban. Némileg apasztjuk e gondot, illetőleg jobban lehűtjük a tejet, ha a hűtővízbe sót teszünk, mert ez a felolvadáshoz igen sok hőt köt le a vízből és ezáltal hidegebbé teszi a vizet. E célra azonban a rendes konyhasó igen drága, hanem az olcsóbb ipar-sót kell használni, melynek métermázsája 2 kor. 37 fillér. A.

Altatok itatása vasúton. A kúria legutóbb elvi határozatként kimondotta, hogy az 1888. VII törvénycikk végrehajtására vonatkozó 10000—88. sz földmi- ! velésügyi min. rend. 85. §-a szerint a vasnt a szálli- I tásra átvett sertéseket minden 24 órában megitatni tar