Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-24 / 25. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA junius 24. lyet a pénzügyi hatóságok és a m. kir. közigazgatási bíróság a pénzintézetek a földarabolás céljából meg­szerzett ingatlanokat nem tulajdonszerzési, hanem to- vábbadási szándékkal mintegy bizományba veszik és igy az illeték tárgyát is csak a parcellázási ügyletből származó haszon tenné. Ennek ellenére az újabb gya­korlat tulajdonszerzési illetékkel sújtja a parcellázó inté­zetet, úgy hogy a parcellázás nemcsak a vevő, hanem a közvetijfő intézet terhére is külön-külön 4.3o/o ille­tékkel sujtatik. A pénzintézetekre ez a kettős illetékteher annál sérelmesebb, mert a parcellázásból származó nye­reséget az állam a pénzintézet jövedelmében amúgy is I30/0 egyenes adóval sújtja. — A Pénzintézetek Or­szágos Egyesülése ez eljárás ellen most akciót indított és az Egyesülés nevében Hantos Elemér dr. igazgatói előterjesztéssel élt a közigazgatási bíróság elnökénél, kérve az eddigi gyakorlat revízióját. Mikor keverjük össze a gyenge méhcsaládokat? Mé­hészeink legtöbbnyire késő őszkor szokták a gyengébb méhcsaládokat egygyé keverni, hogy megerősödve nagy- nagyszámnak legyenek. Az újabb tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a keveredés akkor sikerül teljesen, ha nem későn, hanem még nyár folyamán végezzük a tár­sítást. Ellenkező esetben az összekevert családok nem­csak ősszel, hanem még télen át is a legnyugtalanabb állapotban élnek együtt. Csak azok a kevert családok maradnak meg télen át békében nyugodtan, amelyek összekeverés után még egyszer együtesen uj ivadékot nevelnek fel. Budapesti húsárak. Tájékozásul és jellemzésül kö­zöljük a f. hó 17.-i budapesti húsárakat: (árak kgr- ként) marhahús I. rendű 1.48—1.72, II. rendű 1.28— 1.64. Borjúhús 1.50—1.72, juh 1.20—1.40./sertéshús 1.20 —1.72, disznózsír 1.68—1.76. Ezzel szemben a szatmári piacon mindezek a felsorolt húsfélék 30—40 fillérrel drágábbak, pedig minőség tekintetében a vidéki hus- nemüek is sok kívánni valót hagynak hátra. Gabonaárak emelkedése. A gabonaárak szilárdak és emelkedőben vannak. Erre vonatkozólag közöljük f. hó 22-én Budapestről vett értesülésünket: A gabonaüzlet ma is megtartotta szilárd irányzatát. A lisztüzlet tény­leg annyira fellendült, hogy a malmok, melyeknek kü­lönben is csekély készletük van, a készáru beszerzésere rá vannak utalva. Gyenge hozatalok és ugyancsak gyen­ge kínálat mellett a készbuza napról-napra drágult.— Egy-két napja a piacon lévő román btizaajánlatok és a vevők között már csak alig 30—40 fillér árkülönbözet volt, ma azonban a külföld, de különösen Amerika irányzatának szilárdulásával e viszony megszűnt és a balkán áru idegravitálásáról szó sem lehetett. A kész­buza ma 20 fillérrel, a rozs teljes 10 fillérrel drágult. A tengeri és a zab ára igen csekély üzletben szintén 10 fillérrel emelkedett. A határidők, bizományosok és cé­gek vásárlásai folytán, élénk forgalomban szintén jóval drágábbak voltak. Az irányzat szilárd maradt. A biborhere mint kora tavaszi takarmány. Homok birtokokon a herefélék rendszerint rosszul sike­rülnek. Nevezetesen pedig az olyan homok, amelyen hereféléket még nem termeltek alig volna célszerű lucernát vagy lóherét vetni, ellenben a bíbor here mindenütt jól beválik. A biborherét rendesen nem szokás egymagában vetni, hanem rendesen rozzsal keverten, annyival is inkább, mert vetési ideje összeesik az őszi rozs vetési idejével. Magam is vetettem egyik kezelésein alatt álló homok birtokon biborherét, amelyen azelőtt soha sem­miféle pillangós virágú növény nem termesztetett. Ta­laját augusztusban szántattam fel, előzőleg azonban 2 q káli-szuperfoszfátot szórtam ki, s a biborherét rozzsal keverten vetettem. Az ősz folyamán elég gyen­gén fejlődött, kora tavasszal azonban rohamos fejlődés­nek indult úgy annyira, hogy április végén megkezdet­tem kaszálását, május közepén pedig virágzásnak in­dult, s igy, hogy el ne vénüljön, az egészet le kellett kaszálni. Egyrészt tehát rendkivüt korai zöld takarmányt nyertem, másrészt pedig a biborhere nagyon dús gyökérzetével, légeny lekötő képességével futó homok talajomat nemcsak kötöttebbé tette, de egyszersmint nitrogénban gazdagabbá is. Tarlójába rozsot fogok az ősszel vetni, addig azonban mégegyszer kihasználom, s zabos bükkönyt vetek bele. A zabos bükköny is gaz­dagítja nitrogénban a talajt, ellenben úgy hiszem, hogy a múlt augusztusban kiszórt káli-szuperfoszfátot a biborhere és az utána következő zabos bükköny meg­lehetősen ki fogja használni, miért is ősszel a rozsot Record fl-vei fogom vetni mintegy 65 kg. káliszuper- foszfáttal kát. holdanként. Miután pedig minden gazdaságban nagyon fontos a kora tavaszi zöld takarmány, melegen ajánlom gaz- dalársaimnak a biborherét homok taiajakon kiterjed­tebben felkarolni, mint ahogyan azt eddig tettük. (K) Vármegyénk áliategészsége. Lépfene: csengeri Gacsály, Tyúkod t.; fehérgyar­mati Kisar, Majtis; Szatmárcseke 1.; mátészalkai Fábi- ánháza; nagybányai Tomány; nagysomkuti Fehérszék, Költő; szatmárnémetii Szatmárzsadány 2 u.; Veszettség: avasi Lajos völgy, Mózesfalu; csengeri Pátyod; fehérgyarmati Szatmárcseke ; mátészalkai Nagy- ecsed; nagysomkuti Jeder, Nagysomkut; szatmárnémeiti Sándorhomok ; szinérváraljai Nagysikárló; Takonykór és bőrféreg: nagysomkuti Kővárremete. Ivarszervi hólyagos kiütés: nagykárolyi Mező­terem 2 u. ló, Reszege ló. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Kányaháza 6 u .ló, Komorzán ló, Kőszegremete ló, Turvékonya ló csengeri Szamosdob ló; fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; mátészalkai Mátészalka ló, Vitka ló; nagy­bányai Alsófernezeiy ió; nagykároiyi Genes ió, Sza-

Next

/
Thumbnails
Contents