Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-24 / 25. szám
4—ik oldal SZATMÁRI GAZDA június 24. A ragadós száj- és körömfájás je- j lenlegi elterjedése Szatmárnémetiben. A í. évi május hó 17-ikén megállapított ragadós | száj- és körömfájás óriási, eddig nem tapasztalt eiter- [ jedést nyert Szatmárnémetiben. Az összes gulyák és ; csordák, valamint kevés kivétellel a közös legelőn nem : járó szarvasmarhák és sertések is megbeteged lek. Az állattulajdonosok még mindig a régi, elavult és részben az állatok egészségére is veszélyes rézgá- j liccal való kezelést eszközölték dacára annak, hogy a i rézgáliccal a szájban való kezeléstől az állattulajdono- j sokat óvtam. A rézgáliccal való kezelés folytán nagy ! szarvasmarha is hullott rézgáiic mérgezésben. A ra- j gadós száj és körömfájás jelenlegi járványa roppant j súlyos lefolyású, amennyiben május hóban Szatmár- Németiben 7 drb nagy szarvasmarha és 10 drb borjú I r. száj- és körömfájás következtében elhullott, öt drb szarvasmarha pedig kényszervágatott, junius hóban már csak szopós borjuk hullottak el a r. száj- és körömié- i jás következtében. A város belterületén levő állatállományból a belterületnek befejezett vizsgálata alapján eszközölt megállapításom szerint megbetegedett 335 belterületi ud- ; varban 1032 drb fertőzött udvarbeli szarvasmarhából I 958 drb szarvasmarha, amelyből mai napig meggyógyult 8f>9 szarvasmarha, elhullott 8 drb szarvasmarha, levágatott 1 drb szarvasmarha, a sertések közül a belterületen megbetegedett tizenegy sertés, meggyógyult mai napig 3 drb sertés; a belterületen még betegen maradt 48 udvarban 80 szarvasmarha és 5 sertés. A belterületen most már a fertőzött udvarok fertőtlenítése rendeltetett el. Holnapi nappal megkezdem a külterületen a tanya- j ról tanyára való vizsgálatot. A külterület ide értve a ! Szatmárhegyet is szintén erősen van fertőzve. A külterületen hozzávetőleg 2000 drbra tehető a megbetegedett állatok létszáma, a melyek közül már szintén előfordultak kényszervágások, elhullások és viszont tömegesebb gyógyulások is vannak már. Egyes tanyákon különösen az ökrök súlyosabban betegedtek meg, sőt ; körömleválások is fordultak elő. A tehenek legtöbbjénél j a tőgy is megbetegedett, egyes tehenek el is vetéltek, j A sertések is tömegesen betegedtek meg, körömlehullások is voltak. i Remélhető, hogy Szatmárnémetiben jövő hó végéig a járvány teljesen lefolyik és a zár feloldható lesz. A hasított körmü állatok vásárjainak Szatmárnéme- j tiben újbóli megtartásának ideje azonban bizonytalan, mert a várossal közvetlen határos szomszédos Amac, Oroszfalu, Résztelek, Erdőd, Nagymadarász, Szatmár- zsadány, Vetés, Szamosdara, Pusztadaróc, Mikola, Ba- tizvasvári, Batiz, Kakszentmárton községekben is uralkodik a ragadós száj- és körömfájás. Szatmármegyében ragadós száj- és körömfájással erősen fertőzve van a szatmárnémeti, a csenged, a fehérgyarmati, az a vad, a szinérváraljai járás. Fertőzve vau még az erdődi és a nagykárolyi járás. Magyarország is erősen fertőzve van a legutóbbi kimutatás szerint egy héten belül 390 községgel szaporodott a tetőzött községek száma úgy, hogy már & kétezret meghaladja a r. száj- és körömfájással fertőzött községek száma. Szatmárnémeti, 1911. évi junius hó 21.-én. Pártos Samu, vár. m. kir. állatorvos. Megállapodás a termelendő kukorica fajtában. Az egyes embert a fajta megválasztásában mindig a saját zsebe irányítja. És ez a (leghelyesebb. Mert ha pll. vaiaki a városhoz közelfekvő földjén piacra korán vihető és jóll értékesíthető csemegekukoricát termel, annak hiába fogjuk dicsérni és magasztalni a sertéshiz- Oalásra vagy egyéb célra vaió másfajta kukoricát. Tudja ö, hogy miért teszi. Épen igy ha valakinek tehenészete van és a liegjobb fajta csalamádéval akarja tartani a jószágát, az a Dapusnyaki fajta mellett marad. Ha azonban nagy tömegek termeliéséről van szó, akkor a bő- termőség az irányadó szempont. Hiába van azonban valamelyik fajta a legbővebb termőnek kihireszíelve, ha az a mi föUdünkön, a mi viszonyaink között nem bizonyul) be annak. És ha be is bizonyul, mit érünk vele, ha nem érik be időre? Az egyes ember élete azonban sokkall rövidebb, semhogy ráérne a folytonos próbálgatásra. Azért vollna áldásos minden vidéken a kukorica term diók szövetkezése, azért volna szükséges az éven- kint és vidékenkint tartandó kukoricakiáillitás, mert igy többeknek, sokaknak a próbálkozásából és beszámolójából! hamarabb találná el az egyes ember is a helyes irányt. Igen örvendetes, hogy a folyó évi január hó 23-án megtartott dlső országos kukoricaértekezlet már elhatározta egy ilyen kiállításnak ez idén való rendezését. Lelkes férfiak már jutalomdijakat is tűztek ki. Kívánatos volna azonban, hogy akár az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, akár pedig az egyes vármegyei gazdasági egyletek segítenék elő a kukoricatermelő szövetségek mielőbbi megalakulását. Hiszen nálunk még a bőtermőség fogalma sincs tisztázva, mert némelyék a bőtermöséget a többcsövű tőben, mások ellenben a többszemü csőben keresik. Én pl. az utóbbi mellett foglalok állást, mert csak ezen az alapon végezhet az ember reális számítást. Mert nézzük csak az egy csőtermésre alapított számítást mind a két formájában annál a fajtánál, amelyet én több év óta termelek. Ez az úgynevezett Kozma-tengeri, amelyet néhai Tanfi Gusztáv földmivelési minisztériumi osztálytanácsos állított elő ke
