Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-17 / 24. szám
junius 17 SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal Milyen sertésfajtát tenyésszen a gazda. Ezelőtt 30—40 évvel Magyarországon csak ott tenyésztettek a gazdák olyan sertésfajtát, amely több húst, mint zsírt termel, ahol a vidék nagyon hegyes s ahol a burgonya és a zab főtermény, a tengeri pedig éppen nem terem meg. E vidéken kívül mindenütt ott, ahol a tengeri megterem, a gazdák a mangalica néven ismert sertésfajtát tenyésztették, azt, amelyik különösen sok zsírt termel, többet, mint bármely más fajta. Épen e tulajdonságáért nevezzük ezt a sertésfajtát zsirsertés- nek. Harminc-negyven év óta azonban sok sertés került be hozzánk más országokból. Egyikmásik bekerült fajtának nyoma alig van, nem kedvelték meg a gazdák. Vannak azonban olyanok is, amelyek meglehetősen elterjedték s terjednek most is. Ezeknek a sertésfajtáknak, úgymint a berkshireinek, polland-chinának, de különösen a yorkshireinek az a sajátságuk, hogy több a húsúk, mint a zsirjuk s ezért mondjuk ezekre, hogy hússertések. A mangalicának, mint zsirsertésnek mindig nagyobb lesz Magyarországon a tenyészterülete, mint a hússertéseké, főleg azért, mivel az ország magyar népe disznózsírral főz s igy a zsírra nagy szükség van. Hogy emellett a hússertés ás elszaporodott s szaporodása még mindég várható, annak az a magyarázata, hogy sertésáruk készítésére feltétlenül alkalmasabb a husser- tésfajták húsa. Melyik hát a jobb, a hasznosabb, a hússertés, vagy a zsirsertés? Melyiket tenyészszük? Az a sertésfajta adja a legnagyobb hasznot, amelyet a neki legmegfelelőbb helyen tenyésztünk. Hogy tehát a fajta kiválasztását eine hibázza s így a legnagyobb hasznot el ne ereszsze a gazda, jól kell ismernie mindegyik fajtának a természetét, tulajdonságait. A külföldről hozott hússertések nagyon gyorsan fejlődnek, úgy hogy 9—12 hónapos korukban jó tartás mellett szaporításra használhatók. Nagyon szaporáik. Kétszer annyi malacot vetnek, mint a mangalica, sőt egy-egy koca több (malacot is jól felnevel, mint a mangalica. A hússertést tenyésztő tehát gyors egymásutánban kap pénzt és pedig sokat. Ezzel szemben a hússertés igényesebb is. Nen éri be oly szellős hidlással mint a mangalica. Télen meleg, nyáron pedig hűvös elhelyezésst kivan. A hideg megsanyargatja, a nagy meleg pedig egyenesen tönkre teszi. A hússertés több s jobb takarmányt is kiván. A hússertést nem, szabad állandóan legeltetni. Legelhet ez is, sőt kell is legeltetni, de csak keveset, naponként pár óráig! s ennek sem szabad nagyon hideg, de még kevésbbé nagyon meleg időben eröss napsütés mellett történni. Az a hússertés, amelyet ép úgy tartunk, mint a> mangalicát, vagyis hidegben-melegben egyaránt és folytonosan legeltetünk, elveszti szaporaságát, gyors fejlődését, elveszti életerejét s tartása egyenesen kárral jár. Egy szóval a hússertést oda ne vigyük, ahol a sertést állandóan legeltetni akarjuk. Ez a legeltetéssel járó sók mozgást nem állja ki, belepusztul. Ezt a fajtát ott tenyészsze a gazda, ahol kevés a disznónak' való legelő, ami van, azis közel esik az ólhoz, ahová naponként egy pár órára hajtjuk ki, a nap többi réA szét pedig az ólban, vagy a félszer alatt tölti: bőséges és jó takarmányt, mely inkább moslékos vagy vizenyős, mint száraz legyen, legnagyobb részt a vályún kapja. A mangalica majdnem ellentéte a hússertésnek. Ennek a sok mozgás életfeltétele. Ez a fajta a nélkül csak tengődik, s miután fejlődése lassúbb, szaporodása kisebb, csakis ott ad megfelelő hasznot, ahol nem a készből tartjuk, de eleségét nagyobb részben, vagy egészben maga keresi meg. Vagyis ez az igazi legelőre való disznó, mely egyszerűbb ólban is elhelyezhető, mivel a hideget, meleget minden baj nélkül tűri. Az a gazda tehát, aki azt akarja, hogy sertései egészen, vagy legnagyobb részben legelőn keressék meg élelmüket, s tengeri termő vidéken lakik, tenyészszenj mangalicát, vagy is zsirsertést. Az pedig, akinek oly helyen van a gazdasága, ahol a hússertést keresik, a- kár terem ott tengeri, akár nem, az tenyészszen hus*- sertést. De vessen számot azzal, hogy a hússertést csak ott lehet legeltetni, ahol kevés mozgás mellett rövid alatt jóllakik, tehát vagy az ólhoz közel eső vizes, kövér füves helyen, vagy kész lóherésen és lucernásom vagy ha szegény a legelője, akkojr ilyen szegény legelőn rövid ideig tartva, kész takarmánynyal bőven lássa el otthon. Az a gazda is hússertést tenyészszen; aki valamely tejszövetségnek tagja, onnan lefölözöd tejet, írót, vagy savót kapja vissza, mivel ezen takarmányon a hússertés különösen jól fejlődik. Aki hussertéstenyésztésre adja magát, az, ha az ország hegyes vidékéh lakik, maradjon meg az ott elterjedt lengyel eredetű sertés mellett, annak szikár testalkatát javítsa yorkshireivel, mert ez a keveréksertési legelni is jól tud és a gyenge tartást is jól bírja. Az ország jobb termővidékén lakó hússertést tenyésztő gazda pedig válaszsza a yorkshireit, és pedig azért, mert ez a hússertések legtökéletesebbje és ez az a fajta,* amelyet a hentesek éppen világos bőrük és szőrük miatt legjobban keresnek. Az elsoroltakon kívül van még néhány fajta Magyarországon, de ezeket fel sem említjük és pedig azért, mivel vagy olyan, amelyiknek az elterjedése éppen nem kívánatos, vagy olyan, hogy azon a kis vidéken, a'hol el van terjedve, úgysem tenyésztenek a gazdák» mást, mint épen azt.
