Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-03 / 22. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GA2ÖA június 3.

Tejszövetkezetek 1910-ben. A földinívelésügyi minisztérium tej- és havasgazdasági ügyosztályába be- I érkezett jelentések alapján 1910-ben működésben volt 1 597 tejszövetkezet. Ezen tejszövetkezeteknek összesen 55.131 tagja volt 88.863 üzletrésszel. Érdekes tudni, hogy a jelzett 597 tejszövetkezetbe 75,962.368 liter tejet szállítottak be és 3,010.252 kilogramm vajat gyártottak. A tejszövetkezetek bevétele az 1909. évi 9,215.441 koronával szemben 12,025.193 koronára j emelkedett s ma már alig van tejszövetkezet az országban, mely teljes tejét 11 filléren alul értékesítené.

A falusi vajgyártásra berendezett tejszövetkezetek ma nehezebben létesülnek, mert a fővárosi és nagyobb vidéki városok tejjel való ellátására szolgáló körzetek állandóan nagyobbodnak. Tejszövetkezetek létesítésére a távolabbi vidékeket kell felkeresni és mivel ezeken a vidékeken még külterjesen gazdálkodnak, a tenyész- marhaállomány is aránylag csekély, ami feltétlenül kívánatossá teszi a szarvasmarhalétszám szaporítását.

A tőzsdereform. A tőzsdetanács tagjai megálla- I podtak abban a tervezetben, amelynek alapján a tőzsdereform keresztülvitelét a kormánynak ajánlani fogják.

A megállapodás tartalmát nem hozzák ugyan nyilvánosságra, amig a miniszter elé nem kerül, de annyi kiszivárgott, hogy a gabonatőzsdén mostanában előfor- j dúlt üzelmek nagy hatással voltak a tervezet kidolgozására. Az avatatlan és oda nem való elemek távol- ! tartásában olyan szigorú rendelkezésben állapodtak meg, hogy sok tekintetben meghaladják az idevágó külföldi törvények szigorát. A határidőüziet lényegét, mint fejlettebb üzleti formát fenntartja ugyan a tervezet, de a hozzátanadó visszaéléseket lenyesegeti.

A határidőüzletet nem csak az használhatja eszközül, akit joggal megillet: a gazda, aki bizonyos meghatározott nagyságú területen gazdálkodik, a kereskedő és a mezőgazdasághoz fűződő ipar.

A szeszadó fölemelése. Az 1908. évi XXVIII. törvénycikk a szeszadót hektoliterfokon kint 1 korona 40 fillérben, vagyis hektoliterenkint 140 koronában állapította meg Ez a törvény azonban tudvalévőén nem lépett egész teljességében életben, úgy hogy a szeszadó tulajdonképen ez idő szerint csak 120 korona. Ez azért történt, mert Ausztriában nem tudták a parla- : mentben keresztülvinni az uj szesztörvényt, amely a Lajtán túl szintén fölemelte volna a szeszadót. A védő- j törvény azonban újabb terhet ró az államra és a kincstárnak gondoskodnia kell a nagyobb jövedelemről. Igen közelfekvő dolog, hogy a szeszadót oly mértékben kell szedni, mint azt az 1908-ik évi törvény megállapította, vagyis a mostani 120 korona szeszadót föl kell emelni 20 koronával 140 koronára. Ehhez azonban törvényes intézkedés kell. Ennek okáért Lukács László pénzügyminiszter a költségvetési tárgyalás végén beterjesztendő 1911. évi pénzügyi törvénybe bele fog

venni egy erre vonatkozó intézkedést. Ha ez megtörténik, akkor az uj kampányba», vagyis ez évi szeptember hónap elsejétől kezdve már 140 korona lesz a szeszadó hektoliterenkint.

A juhhus árusítása a piacon. Az alsófoku iparhatóságok az 1884 : XVII. törvénycikk 4. szakaszába ütköző kihágás miatt a törvény 156. szakaszának a) pontja alapján marasztaló Ítéletet hoztak, mert egy egyén a hetivásáron juhhus eladásával húskereskedést űzött anélkül, hogy iparigazolváuynyal rendelkeznék. Feleb- bezés folytán a kereskedelmi miniszter az illetőt a terhére rótt kihágás alól fölmentette és egynttal megátla- pitotta, hogy a juhhus élelmi cikk, melyet hetivásáron bárki, iparigazolvány nélkül is áruba bocsáthat.

Villámcsapás és a fafajták. Általános az a hit, hogy a tölgyfába sokkal többször csap a villám, mint a bükkfába, éppen ezért a nép sohasem menekül zivatar elől tölgy alá. Ezt megerősítik a statisztikai adatok; Így egy külföldi kísérleti állomás erdeiben összeirt villám- csapások sorozatában azt találjuk, hogy beleütött 86 tölgybe, 20 lucfenyőbe és 4 erdei fenyőbe, de bükkfát egyszer sem ért, jóllehet az erdőknek kilenctizedrészét bükk alkotja.

Szőlőfelujitási kölcsönök és az Agrárbank. A

szőlőfelujitási kölcsönök engedélyezését, a mely üzletágat az Agrárbank törvény alapján folytatta s a mely kölcsönök telekkönyvi rangsorban a zálogleveles kölcsönöket is megelőzték, a bank folyó év elején a törvény rendelkezései alapján beszüntette. Hétezernél több ily kölcsönt folyósított az Agrárbank és egy kis részük lebonyolítása még folyamatban van. Az Agrarbank ez üzletág megszűntével a jelzálogos kölcsönök engedélyezését fogja élénkebben kultiváloi.

Szatmári állatvásár száj- és körömfájás miatt zárva.

Vármegyénk áilategészsége : Lépíene: avasi Avasfelsőíaiu; csengeri Gacsály, Vetés t., fehérgyarmati Kisar, Majtis; szatmárnértietii Sándorhomok, Szatmár- zsadány 2 u.; szinérváraljai Alsóhuta, Szelestyehuta; Felsőbánya.

Veszettség: avasi Lajosvölgy, Mózesfalu; csengeri Pátyod, Szatmárököritó ; fehérgyarmati Szatmárcseke ; nagykárolyi Reszege; nagysomkuti Jeder; szaímárnám éti i Amac, Sándorhomok; szinérváraljai Buság, Nagysikárló; Nagykároly.

Takonykor és bőrféreg: nagysomkuti Kővárremete.

Ragadós száj és körömfájás: avasi Avasfelsőíaiu 15 u., Avaslekence 3 u., Bikszád 3 u., Bujánháza 11 u., Kányaháza 8 u., Komorzán 8 u., Lajosvölgy 3 u., Mózesfalu 24 u.; Tartolc 3 u., Terep 2 u.; csengeri Csegöld, Csenger 7 u., Gacsály, Porcsalma, Rozsály 1 u. és 1 p.; erdődi Felsőboldád 14 u.; fehérgyarmati Kérsemjén 50 u., Kisar 6 u., Kömörő t., Panyola 10 u., Sonkád 1, Tiszabecs; mátészalkai Gebe 5 u., Olcsva-