Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-06-03 / 22. szám
junius 3. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal leni védekezéssel, ajánlatos azonnal az almamoly elleni j permetező folyadékba 1.5 kgr. rézgáiicot is keverni, s j azzal úgy a termést, mint a levelezést is megperme- ! tezni, mert a fusikladium nemcsak a termést támadja meg, hanem a levélzeten magán is nagyban terjed. Az oly körtefajokat, a melyek terméséről e betegséget megölni nem tudjuk, legajánlatosabb tavasszal, más a fusikiadiumra kevésbé hajió fajjal átoltani. A levéltetüvel mindenféle fiatal gyümölcsfa ez évi hajtásán találkozni fogunk. — Minden egyes gyümölcsnemnek meg van a maga levéltetű fajtája, igy az almafáé zöld, a szilváé csokoládészin, a cseresznyéé fe- i kefe, de azért nincs kizárva az sem, hogy az egyik gyümölcsnern tetve, a másikon is egész jól ne érezze magát. Ha ezen tetvet nem pusztítjuk, a mi most már csakis permetezés utján történhetik, az annyira elszaporodik a legrövidebb időn belül, hogy a fiatal hajtások egészen megzsugorodnak, összecsavarodnak, s ha még erősebben terjed a parazita, akkor az egész levél- zet is kezd lehullani s a gyümölcsfa élete is veszély- j ben forog. Ennek biztos pusztító szere a dohányraktárakban árusított Thanaton, a melyből 100 liter vízre 1.5 kgr.- mot véve s hogy a levélzethez jobban tapadjon, még 3—4 kgr. mészszel keverve egy jó permetezés után teljesen megmenekedünk e kártevőktől. A permetezés- nél vigyázzunk azonban arra is, hogy a folyadék az j összezsugorodott levelek belsejébe is behatoljon, kíi- j lönben a tetvek ott épen megmaradnak. Ha a fiatal fákon termés is van, mi sem állja útját annak, hogy a levéltetű elleni permetezést is egye- j sitsük a másik kétféle permetezéssel. Mi a nyersolajmotor és hogyan kell vele bánni.*) Újabb időben már a kisgazdák is sokat hallanak a nyersolajmótorról. Azt hirdetik róla széltében-hosszá- ban, hogy nemcsak jobb mint a benzinmotor, hanem sokkal olcsóbban is dolgozik. Hát bizony az igaz, hogy a nyersolaj csak fele annyiba kerül, mint a benzin és nem fogy belőle több, mint a benzinből. Az is szent igaz, hogy a nyersolaj használatáért nem kell úgy folyamodni, pénzügyigazgatósághoz, mint az adómentes mótorbenzinért. Az meg aztán éppen a legnagyobb előny, hogy a nyersolajmótort nem ellenőrzi a finánc, annak semmi köze ahhoz, hogy *) Mutatvány ifj. Sporzon Pálnak, a tudós tanárnak „A kisgazda mezőgazdasági gépei“ cimen megjelent II. füzetéből. Megrendelhető 1 koronáért egyesületünk titkári hivatala utján. a gazda honnan veszi a nyersolajat, mennyit basznál el belőle. Bizony ez magában véve is igen nagy előnye a nyersolajmótornak, mert én még olyan kisgazdát, aki a fináncot szerette volna, nem láttam. Az is igaz, hogy ügyes, lelkiismeretes ember kezén a nyersolajmótor csak oiyan jól dolgozik, mint akármelyik benzinmotor, de azért mégis nagyon intem a kisgazdákat, ne ugorjának bele a sok, széphangu hirdetésbe és jól gondolják meg, mielőtt a nyersolajmótor meg a benzinmotor között választanak. Azt is megírom itt, hogy miért? Külsőleg ez a nyersolajmótor nagyon hasonlít a benzinmotorhoz, a hozzá nem értő nem is ismeri szét a kettőt egymástól. De annal jobban különbözik belsőleg a benzinmótortól. Mig a benzinmotornál a külső levegő, mikor a gép dugattyúja a hengerben előrefelé vagy lefelé megy, már aszerint, amint a henger fekszik vagy áll, a külső levegő betódul a szívó szelepen át a hengerbe és magával beleviszi oda a benzinpárát, ami aztán meg lesz gyújtva egy villamos szikrával vagy gyujtócsővel, addig a nyersolajmótornál szintén megy ugyan levegő a dugattyú mögé, de ez nem visz magával semmit. A nyersolajat egy külön kis szivattyú, meg egy külön kis permetező szivattyú, tehát két szivattyú szállítja a dugattyú mögé, ahol már van levegő. A kis permetező szivattyú éppen úgy permetezi el a nyersolajat, mint a szölőpermetező a rézgálicoldatot. Ez a finom olajpermeteg keveredik aztán a hengerben levő levegővel s mikor a gép dugattyúja visszajön, akkor összenyomja ezt az olajperineteges levegőt s ezt a keveréket aztán elrobbantja, meggyujtja a henger végén levő gyujtógömb, oly módon, hogy az összenyomott olajpermeteg és levegökeverék egy része betódul egy üres vasgömbbe, melyet eleinte külön lámpával melegítenek fel tüzesre és itt gyulád aztán meg a keverék, ami robban. No már most könnyű elképzelni, hogy azt a sűrű, vastag nyersolajat nem könnyű dolog vékony csöveken át a permetezőhöz szivattyúzni és még nehezebb azt finom permetté szétporlasztani. A szállító szivattyúnak, meg a permetező szivattyúnak összesen öt szelepje van. Ha ezek valamelyike eltömődik valami ok miatt, akkor már a permetezés sem lesz tökéletes, tehát a hengerbe jutott olaj sem fog jól és egészen elégni s olyan vastag, nyúlós, ragadós kátrányszerü korom marad utána, hogy a dugattyú sem tud jól működni, a külső levegő be- szivás sem lesz tökéletes s végre a gép megáll. Ekkor aztán nem marad más hátra, mit szétszedni a gépet és a kormot kitisztítani, a szivattyúkat pedig kimosni, amit pedig csak petróleummal lehet, mert mással azt a ragadós kormot levenni nem lehet. Ez az egyik nagy hiba. A másik az, hogy az a gyujtógömb a folytonos gyújtások következtében hosszabb munka alatt nagyon is áttüzesedik és hamarább gyújtja meg a keveréket
