Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-27 / 21. szám
május 27. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal tömegesen érkeznek be, s miután még igen sok iparossal és gyárossal a részletes tájékoztatás és felvilágosítás tárgyában a kiállítás igazgatósága levelezésben áll, értesítjük a t. közönséget, hogy az ipari bejelentések beküldésének határidejét junius hó 15.-ig kitoltuk; kérjük azonban a kiállításunkon résztvenni szándékozó iparosokat és gyárak vezetőit, hogy ez időig saját érdekökben is a bejelentéseket megtenni szíveskedjenek. Kiállítási csoportbizottságok megalakulása. Jubiláris kiállításunk állattenyésztési és növénytermelési csoportbizottsága folyó hó 24.-én tartotta a gazdák élénk részvétele mellett alakuló ülését. Mind két ülésen Falussy Árpád dr. elnökölt, ki a megjelenteket üdvözölve, rátért az ülés egyetlen tárgyára, a tisztikar és bizottsági tagok megválasztására. Az állattenyésztési bizottság elnökéül Szuhányi Ferencz, társelnökül Isaák Elemér, előadóul Tichy Gyula m. kir. gazdasági felügyelő lettek megválasztva. Az ülésen jelen volt gazdák egyénisége s az értekezleten megnyilvánult nagy érdeklődés már magában véve is e csoport sikerét biztosítja. A bizottsági tagok megválasztása után a vita főleg a körül folyt, hogy az állattenyésztési csoportot, tekintettel annak igen nagy kiterjedésére és fontosságára, szarvasmarha, ló, sertés és juh alcsoportokra kell osztani, amelyeknek rendezési ügyeit külön-külön albizottságok végezzék. Ez életrevaló indítványt az értekezlet egyhangúlag elfogadta. A növénytermelési bizottság elnökéül Hehneczy József, helyettes elnökül Kovásznay Zsigmond, jegyzőül Domahidy Pál dr., és előadóul Máté László gazdasági szaktanár választatott meg. A csoport bizottság tagjainak megválasztása után az értekezlet lelkes hangulatban ért véget. A gazda csapásai. Folyó hó 22.-ére virradólag a hosszan tartó meleg időjárás hirtelen erős hidegre változott. A háztetőkön Nagybányán ujjnyi vastagságú dér volt, sőt némely vidéken a viz is befagyott. Paszuly, tök, burgonya lefagyott, a szőlőhegyeken azonban illetékes helyről vett értesülés szerint baj nem történt, sik területen fekvő szőlőket azonban erősen megrongálta.A következő napok 23. 24. 25.-e szintén hűvösek voltak, azonban komolyabb veszedelemmel nem jártak. E hó elején a fagyos szenteket szerencsésen megusztuk s már azt hittük, hogy annyi sok ellenséggel küzdő gazdáink ez évben legalább a fagytól megmenekülnek, de úgy látszik Orbán az elmaradottakat bőven kárpótolta, ha ehhez hozzá vesszük az óriási mérvben fellépett cserebogarak pusztításait, az egész télen át garázdálkodó egerek millióit, a csaknem egész éven tartó szájfájást, majd a meleg tavasszal igen sok helyen előfordult jégveréseket bátran jósolhatjuk, hogy a gazda nem valami fényes reményekkel nézhet ez évi fáradságának, óriási költségének eredménye elé ! Bizony — bizony nehéz időket élünk. Szatmári állatvásár száj és körömfájás miatt zárva. Jubiláris kiállításunk rendezési költségeire újabban befizetett, illetve jegyzett összegek: Szatmári bádogosok ipartársulata 100 K, dr. Keresztszeghy Sándor 10 K, dr. Kerényi Béla 5 K, Németh Elemér 30 K, Messinger Lajos 50 K, Luoy Zsigmond 25 K, Weisz Ignác 40 K, Gál Jenő 20 K, Fisch Lajos 100 K, Tárnái Gyula 25 K, Weisz Miklós 25 K, Erdős Dezső gyűjtése 18 K, Horváth Bertalan 100 K, Májer Sándor 50 K, Teitelbaum Herman 10 K, Spiegel Ferenc 50 K, Papp József (Szatmárcseke) gyiijtöivén 54 K. Lapunk folyó évi 12. számában kitüntettünk 8321 K 90 fillért, összes eddigi jegyzések tehát 8933 K 90 fillér. Országos állatvásárok vármegyénkben. Május 29-én Fehérgyarmaton és Nagykárolyban; Junius 1-én Erdődön; 2-án Kővárhoszufaluban; 6-án Kraszna- bélteken ; 12-én Avasfelsőfaluban; 13 Avasujfaluban ; 14-én Nagysomkuton; 16-án Csengeren és Erdőszádán. Löfkovits Arthur és Társa Debrecen. Magyarország legnagyobb, legmegbízhatóbb órás, ékszerész, ezüstnemü üzlete. Legmagasabb helyről kitüntetve 1890-ben, II. Vilmos német császár által 1901-ben, milleniumi kiállításon állami ezüst éremmel. Ürgeirtás szénkéneggel. Nem tudom, mindenhol úgy van-e, de erre mifelénk a Dunántúl az idén feltűnően sok az ürge. Úgy látszik, a nagy egérjárás után, amely kissé szünetelni látszik, most meg a rágcsálóknak ez a másik faja fogja próbára tenni a gazdák türelmét. Az ürge nemcsak az érőiéiben levő gabonában tehet jelentős károkat, hanem igy tavasszal a tengerivetésekben is. Egész nagy szérűket pusztít ki az elvetett kukoricások-
