Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-20 / 20. szám
8. oldal SZATMÁRI GAZDA május 20. senkit sem koldussá, mind amellett rendkivül nagy ká- rókát okozhat, mert megrothad, nem képez szemet az olyan vetés amelyik jóval aratás előtt roskadt meg. Védekezni kell tehát a megdőlés ellen, a mely védekezésnek két módja van a vetés előtt és a tavaszi védekezés. A vetés alkalmával kevés gazda gondol arra, hogy az esetleges megdőlés ellen védekezzen. Pedig a védekezést már ez alkalommal kellene megkezdeni. A vetés olyan talajban szokott megdőlni, a mely nitrogénban dús. Az istálló trágyában ugyanis nagyon sok nitrogén van, a mely nitrogén a vetések buja fejlődését eredményezi ugyan, de nem lévén azok szár része j elég vastag és erőteljes, megdülést eredményez. Nem szabad tehát a kalászosok alá közvellenül istálló trágyát használni; de istálló trágya nélkül is megdülés keletkezhetik az olyan talajban, a mely természettől fogva nitrogénban dús, ilyenek a fekete talajok szoktak lenni. Mig azonban a talajok nitrogén dús volta elősegíti a gabona félék megdőlését, addig azok magas foszfor tartalma akadályozza a megdőlést. Ha búza alá foszfor tartalmú műtrágyával trágyázunk, akkor a megdőlés elé gátat vetünk és egyszersmind nagyobb termést biztosítunk még abban az esetben is, ha a talaj ; akár természettől, akár az alkalmazott istálló trágyából ! nitrogéndus. A nitrogén ugyanis csak addig okoz megdőlést, mig a talajban nem foglaltatik (vele arányos mennyiségű foszfor. Pedig a talaj foszfor mennyisége rendesen csekély azért, mert a növények aránytalanul nagyobb mennyiségű foszfort vonnak el a talajtól, | mint a mennyi az istálló trágyával oda vissza kerül, így tehát ha nem alkalmazunk foszfor tartalmú műtrágyákat, gyakran állhat be megdőlés, ellenben ha alkalmazunk ilyeneket, úgy csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fog megdőlni gabonánk. Ha tavasszal mutatkozik a megdőlés veszélye, akkor a gazdák többnyire legeltetni szokták a vetést. Ez azonban nem helyes eljárás, mert a legeltetés több kárt okozhat mint hasznot. Leghelyesebb eljárás ilyenkor a hengerezés, a midőn tehát hengerrel járatván meg a vetéseket, megtörjük annak szárát és pedig a hol bujább ott jobban összetöri a henger mint ahol ritkább, s így 1—2 héttel fejlődésében visszavetjük és megakadályozzuk a megdőlést. A hengerezésnek legjobb ideje akkor van, a mikor a vetés szárba indulni kezd. A megdőlést legjobban akadályozza tehát egyrészt a foszfortartalmu műtrágya használata, másrészt a hengerezés. Vármegyénk állategészsége: Lépfene : csengeri Vetés t.; erdödi Oroszfalva: fehérgyarmati Kisar; nagykárolyi Érendréd, Szatmárnémetii Szatmárzsadány. Veszettség : avasi Bikszád ; Mózesfalu; csengeri Szatmárököritó; nagykárolyi Csanálos p., Reszege; nagysomkuti Jeder; szatmárnémetii Amac, Sándorho- mok szinérváraljai Apa, Buság, Nagysikárló, Szinérvá- ralja; Nagykároly. Takonykor és bőrféreg: nagysomkuti Kövárremete. Ragadós száj és körömfájás: avasi Avaslekence з. u., Bikszád 3. u., Bujánháza 2. u., Kányaháza 8 u., Tartolc 3 u., Terep 2 u.; csengeri Csegöld, Gacsály, Porcsalma, fehérgyarmatiGyügye, jánk, Kisar 6 u., Kö1 mörő t., Panyola 10 u., Szamosujiak 2 u., és 1 t., Tiszabecs, mátészalkai Gebe 5 u., nagysomkuti Kis- fentős. Szatmárnémetii Adorján t., Botpalád 2 u., Nagypalád, Amac. Ivarszervi hólyagos kiütés : nagykárolyi Mezőpetri ló, Reszege ló. Rühkór: avasi Avaslekencze 3 u. ló ; Bujánháza 2 u. ló, Kányaháza 6 u. ló, Kőszegremete ló, Tartolc 2 u. ló, Turvékonya ló, Vámfalu ló; csengeri Óvári ló, Szamosdob ló; erdődi Krasznasándorfalu ló, Résztelek 2 u. ló, fehérgyarmati Kisszekeres ló, Kölese ló; nagybányai Alsófernezely ló; nagykárolyi Genes ló; Szaníszló ló; szatmárnémetii Sárköz; szinérváraljai jó- zsefháza ló. Sertésorbánc: csengeri Tyúkod t., fehérgyarmati Nagyszekeres, Sertésvész: avasi Kányaliáza; csengeri Porcsalma, Rozsály m., Tyúkod p., Ura, Vetés t.; erdődi Szakasz; fehérgyarmati Kisszekeres í nagykárolyi Mezöterem 1 и. és 1 m.; szatmárnémeti Pettyén m.; szinérváraljai Aisóhuta Szelestyehura; Nagybánya 3 u. Szatmárnémeti: veszettség, rühkór, száj- es körömfájás. Löfkovits Arthur és Társa Debrecen. Magyarország legnagyobb, legmegbízhatóbb órás, ékszerész, ezüstnemü üzlete. Legmagasabb helyről kitüntetve 1890-ben, II. Vilmos német császár által 1901-ben, milleniumi kiállításon állami ezüst éremmel.
