Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-05-06 / 18. szám

8-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

május 6

Drágább lesz a szivar. Már a múlt évben megírtuk, hogy a pénzügyi kormány a dohány, szivar stb. árát felemeli. A készülődés sokáig, majdnem egy évig tartott, most azonban már bizonyos, hogy az áremelkedéseket folyó évi julius 1-én életbe léptetik. Ezt ugyan az illetők nálunk még most is titokban tartják, de Ausztriában már mindenki tud róla s az osztrák kormány sem cáfolja meg. Mivel pedig az áremelést a két kormány együttesen állapította meg s mindkét államban szükségkép ugyanazon napon léptetik életbe, nagyon természetes, hogy julius 1-től kezdve a magyar dohányáruk is megdrágulnak. Az áremelés, mint már jeleztük, 10—30 százalék közt variál, a drágább fajtáknál természetesen aránylag nagyobb lesz az áremelés, mig másfelől a dohány árát nem emelik oly mértékben, mint a szivarok és a cigarettákét. Egyidejűleg néhány uj fajta szivart és cigarettát is forgalomba hoznak, mig egy-két fajtát kivonnak a forgalomból. Az áremelés életbeléptetését hamarosan követni fogja a dohányárusok járulékának uj kulcsa, mely j a jövedelmezőséget felemeli, ami egyébként az ár- felszöktetés következményekéi» is emelkedni fog. Valószínű azonban, hogy az áremelés kezdetben csökkenteni fogja a forgalmat s hogy sokan a drágább árukról az olcsóbb fajták fogyasztására térnek át.

Munkásváros Zentán. A földmivelésügyi minisztérium támogatásával az ország különböző részein eddig tizenkétezer munkásházat építettek. A legújabb munkásváros Zentán létesült. Négyszáz kerttel övezett ház van ezen a munkástelepen, ahol legközelebb elkészül a népház és a munkáskaszinó is. Zenta város hálából a munkásváros alkotéi, gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter, Mezőssy Béla ny. államtitkár és dr. Bartóky József államtitkár iránt, a munkásváros két terét Serényi- ís Mezőssy-témek, a telep fő útvonalát pedig Bartóky József-uteának nevezte el.

Eladó állatok a debreceni ni. kir. gazdasági akadémiánál. 10 drb másféléves szőke mangalica kan á 200 K; 12 drb másféléves fésűs merinó kos á 80 K, mely összeghez még 2 százalék tenyészdij jön.

Száj- és körömfájás gyógykezelése. Egy gazdaságban a betegségbe esett szarvasmarhákat következőleg gyógykezelték: a nyálazás kezdetétől az állatok szája naponta háromszor irrigátor segélyével timsós- | vízzel kimosandó, a körmök közét gyenge kékköves j vazelinnel, a tőgyet pedig tiszta vazelinnel kell bekenni. | Fejések előtt langyos, szappanos vízzel a tőgy lemosandó. Az alom a száj kimosása után azonnal szárazzal cserélendő ki. A gazdaságban ily kezelés mellett az ; állatok egy hét alatt keresztül estek a bajon s a beteg- I ség a tőgyre nem terjedt át s igy a tej annak tartama alatt is élvezhető volt.

Nemzetközi ebkiállitást rendez folyó évi junius

3., 4., 5-ikén, pünkösdkor Budapesten, a „Magyar Ebtenyésztők és Ebkedvelők Egyesülete“. A kiállítás

sikere máris biztosítva van, mivel úgy hazai ebkedvelőink, mint a külföldi ebtenyésztők közt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Az előmunkálatok már javában folynak. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál az egyesület titkári hivatala (Budapest, IV., Kossuth Lajosutca 14—16.) naponta d. u. 5—7-ig, vagy levélileg.

11

Löfkovits Arthur és Társa Debrecen.

Magyarország legnagyobb, legmegbízhatóbb

ezüstnemü üzlete.

Legmagasabb helyről kitüntetve 1890-ben, II. Vilmos német császár által 1901-ben, milleniumi kiállításon állami ezüst éremmel.

ti

Előzetes védekezés a peronoszpora ellen.

Sok szőlősgazda dicsekszik azzal, hogy ő milyen jó gazda, ő szőlőjét már márciusban, április elején megpermetezi a peronoszpora ellen. Lássuk csak, van-e ennek a túlságos serénységnek valami értelme ? A pero- noszpora-betegséget tudvalevőleg egy gomba okozza, amelynek teste benn él a szölőnövény zöld részeinek a belsejében és elszívja azoknak nedveit. Ez a gomba a levelek belsejében u. n. téli spórákat, téli csirákat is nevel, amelyeknek segítségével a lehulló levelekben áttelel. A tavaszszal elkorhadó levelekből szabaddá váló csirák terjesztik és szaporítják azután a gombát tovább. Tehát tényleg van valami tavaszszal a földben, aminek az elpusztításával csakugyan meg lehetne akadályozni a peronoszporának továbbterjedését. A tőkéket hiába permetezzük, azokon nincs semmi elpusztítani való gombacsira, csak a földben, de a földet hatalmasan meg kellene permetezni, hogy a benne lévő és a melegebb időjárás beálltával fejlődésnek induló gombacsirák benne elpusztuljanak. Ez hát drága és mindamellett bizonytalan eredményű eljárás volna. Sőt teljesen eredménytelennek bizonyulna akkor, ha azt csak egyes gazdák teljesítenék. Eredményes eljárás csak úgy képzelhető, ha tavaszszal minden gazda jó vastagon bepermetezné szőlőjének földjét és ha esetleg esők ezt a kékkőréteget lemosnák, ezt az eljárást mindannyiszor megismételnék. Miután pedig erről az általános véde-