Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-05-06 / 18. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZÖA május 6 A burgonyát, kukoricát amint kibújt meg kell fo- i gasolni, mert ezáltal a földet felporhanyitjuk, ami nemcsak könnyebbségünkre lesz az első kapálásnál hanem ! a növény fejlődésének elősegítésénél is felér egy kapálással. A répát, mihelyt annyira fejlődött, hogy a vetés sorai jól láthatók, meg kell kapálni és amint 3—4 levéllel bir, ki is ritkítani, illetve kiegyezni: ezt követi rövid idő múlva a 2-ik kapálás, amit az első kapálásnál mélyeben kell végezni, 15—20 nap múlva pedig jön a 3-ik kapálás, ezután esetleg következik a 4-ik kapálás is, ha száraz az időjárás. A hiányosan kelt takarmány répánál az üres helyeket palántákkal kell pótolni, a melyeket azonban, ha eső nem jön, meg kell öntözni, ha azt akarjuk, hogy megfogamzanak. A lóhere és lucerna kaszálás kezdetét veszi. Le- gelsőbben mindketőtt helyes mielőbb levágni, hogy a kaszálás után még a nagyobb melegek beállta előtt felvehesse magát annyira, hogy a földet beárnyékolja, miáltal a második kaszálás is biztosítva lesz. A dohány palánták kiültetése kezdetét veszi. A melegágyból azokat a palántákat válogatjuk ki, melyek már 3—4 levéllel bírnak, bokros gyökerükkel egyenes száruak. Sortávolság az ültetésnél a nagylevelü dohányoknál 70 cm., s a kerti dohányoknál 50 cm., legyen. A korán ültetett dohány, mely rendesen jobb minőségű is, már julius második felében vagy augusztus elején szedhető. A megfogamzásig a palánták nagy gonddal öntözendők. Az ugarolást siettetni kell, be is végezni ha az idő alkalmas. A kapás növények első kapálását e hónapban kell végeztetni. Dús növésű réteken e hó végén meg lehet a kaszálást kezdeni. A kaszálókat különösen védjük kártételektől, mert e hónapban a marha igen sok kárt tesz tisztán csak a gázolással is. Oly réteket, mely vizáradásoknak vannak kitéve, igyekezni kell mielőbb lekaszálni, mert júniusban gya- j koriak az esőzések és vizáradások melyek könyen semmivé tehetik az egész termést. A konyha kertben a gyomlálás, kapálás és öntözés a május havi főteendő, A hó közepe fele újból vethe- j tünk fejes salátát, kalarábét és késői burgonyát. Hónapos retek vetését időszakonként ismételjük, mert igy mindig friss retkünk lesz. Ugorka, dinnye, tök, paszuly, borsó még pótlólag vethető. A borsót, paszulyt meg kell karózni, kapálni, a burgonyát feltöltögetni. A karfiol és salátából a szép erős fejek magnak kijelölendők. A melegágyból a palántok e hónap folyamán kiültetendők. A pincében az első lehúzás után minden uj bort 6—8 hétre másodszor kell lefejteni. Az óborok feltöltendők. A pince szellőztetésre gondunk legyen, az üres hordókat ne hanyagoljuk el. A burgonyatermelés veszedelme. A magyar mezőgazdaságnak igen nagy károkat okoz, sőt a burgonyatermelésnek és ennek révén részben a szesziparnak a jövőjét is veszedelemmel fenyegeti a burgonyának egy újabb, csak pár év óta észlelt betegsége, az úgynevezett „burgonya levélsorvadás“, amely nemcsak hazánkban okozott fellépte óta jelentékeny károkat és terjed fenyegetőieg, hanem a legtöbb külföldi államban is a burgonyatermelő vidékek valóságos Isten-csapásaként jelentkezik. Noha sokat kísérleteztek a tudósok és a tehetősebb magánosok, hogy a burgonya levéfsorvadás előidézőjét megállapítsák, még ma sem ismerjük ezen betegség okozóját. Valószínű azonban, hogy az a mikroorganizmusok között keresendő. Ép igy meddők és eredménynélküliek maradtak mindazon kísérletek, amelyek azt igyekeztek kideríteni, hogy miként és milyen eljárással védekezhetünk ezen betegség ellen. Sem a legkülönbözőbb csávázási anyagok és preparátumok használata, sem sok más egyéb eljárás nem vezetett sikerre. Ma csak egyetlenegy védekezési mód áll rendelkezésünkre. Ez is csak prohibitiv jellegű és pedig az egészséges vetőgumók használata. Miután eyyébként nem tudunk védekezni, annál nagyobb jelentőséggel bir ez a biztos eredményt hozó eljárás. A gumón magán a betegség jelenlétét biztosan megállapítani nem lehet, mégis lehetnek a gumón egyes tünetek, amelyek a fertőzöttség vélelmét kelthe.ik s ép azért lelkiismerettel nem lehet kimondani a betegségtől való mentességet a gumóra, ha azt csak mint olyant láttuk és vizsgáltuk. Ezért azokat a burgonyatáblákat, amelyekről az egészséges vetőgumó beszerzendő lenne, már a tényé szidő alatt többszöri és szigorú vizsgálatnak kell alávetni, annál is inkább a vegetáció ideje alatt a betegség jelenléte kétségkívül megállapítható a levélnek összesodrosodásából és színváltozásának jelentkezéséből. A földmivelésügyi kormány figyelmét nem kerülte el a burgonyatermelés ezen újabb veszedelme s baj elleni védekezés fontos voltának tudatában már kórábban megengedte a magyaróvári növény élet- és kortani állomásnak, hogy a burgonyalevélsodrosodásá- val foglalkozó nemzetközi kísérletekben részt vegyen, s a kísérletek végzésére 10,000 korona külön anyagi támogatást utalt ki A gazdák érdekképviseleti szervezete, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szintén tudatában van e betegség káros és veszedelmes voltának és erkölcsi s
