Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-04-22 / 16. szám
április 22. SZATMÁRI GAZDA mölcsész társaim figyelmét felhívni, amelyet most az idő előhaladottsága mellett is, sőt ép most lehet legelőnyösebben foganatosítani, s ez a rossz fajú gyümölcsfáknak jobb fajokkal való átoltása. Ha egy gyümölcsöskertben végigmegyünk, a legnagyobb csodálkozással fogjuk látni, hoyy majdnem ahány fa, annyi fajta. Hogy lehessen ilyen gyümölcsössel, s az ily gyümölcsös terméssével helyesen boldogulni? Hogy lehet, egy oly gyümölcsös termékeit értékesíteni, a hol mindeféle fajú, s mindenféle időben érő fajok képviselve vannak. Ezért pang legnagyobbrészt a mi gyümőlcskereskedelmünk s ezért nincs nekünk, a kik Európa legizletesebb gyümölcsét termeljük, külföldi kivitelünk, mert az a vevő a ki külföldről ide jön, nem mehet, egy vidék összes gyümölcstermelőihez tányérozni, a mig végre egy kocsirakományt összegyüjthet j a kívánt fajból, vagy ha kényszerűségből egyszer meg- ; teszi is, a következő évadban nagyon is megfontolja, | hogy érdemes e neki a nagy időveszteség árán a za- j matos gyümölcsöt beszerezni, vagy pedig menjen más- j felé, a hol a kívánt fajt, bár talán nem oly jó, Ízletes minőségben, de tetszés szerinti nagy mennyiségben be tudja a legrövidebb idő alatt szerezni. Régi dolog, hogy sokkal könnyebb ezer mázsa búzára vevőt találni, mint ötvenre. így vagyunk a gyümölcscsel is. Minél egyöntetűbb az eladó áru, annál könnyebb az értékesítés is. Ha már elődeink, vagy magunk is megtettük azt j a hibát, hogy gyümölcsösünk beültetésekor sokféle gyümölcsfajt telepítettünk, megvan kezeinkben az eszköz, hogy segítsünk magunkon. Oltsuk át a rossz fajú gyümölcsfát s tegyük termelésünket egyöntetűvé. Az egész művelet igen egyszerű, s még a legöregebb fán is, a melynek még némileg fiatalabb kérgü ágai vannak nagyon könnyen és gyorsan keresztülvihető. Mindenekelőtt is vágjuk le a fa koronáját úgy, hogy a megmaradó ágcsonkok lehetőleg szabályos alakot adjanak, lehetőleg ott, a hol a fa ágainak kérge lehető legfinomabb s körülbelül 3—7 cm. átmérőjű. A túlságos sűrű, vagy befelé növő ágakat teljesen távolítsuk el, mert a jövő tekintetében tudnunk kell, hogy az uj korona rendesen sűrűbben szokott nőni az | elsőnél. Bármily nagy is a fa, az egész koronának egyszerre teendő átoltását ajánlom, mert részleges átoltás esetén a megmaradt ágak rendesen elvonják az oltásokból j növő hajtások táperejét, úgy hogy ezek növésben ren- j desen visszamaradnak. A mi az oltás idejét illeti, az a tél végétől május ; közepéig gyakorolható, még az esetben is, ha ilyenkor a fa már teljesen ki is zöldült. A mig a fában a nedvkeringés meg nem indult, addig a hasítékba oltást, a nedvkeringés megindulta után pe- j dig a kéreg alá oltást ajánlom. Tanácsos minden oltásba lehető sok oltóvesszőtt tenni, mert minél több hajt ki, annál gyorsabban fog a levágás okozta sebhely behegedni, s mindig megvan az első év őszén, vagy később is annak lehetősége, hogy a felesleges vesszőket vagy ágakat eltávolitsuk. Ha valamely rossz fajú gyümölcsfa már nagyon öreg, s kérgének érdes, repedezett volta miatt a fenneb- bi oltási módok egyike sem alkalmazható rajta, úgy vágjuk azt vissza úgy, mintha át akarnók oltani, s hagyjuk teljesen magára. Ha a fa elég életerős csakhamar a vágások alatt erős hajtások fognak serkedni, a melyeket augusztusban alvó szemre lehet nemesíteni, vagy pedig jövő tavasszal a fennebb jelzett oltási módok valamelyikével átoltani. Mindazon oltásokból is, a melyek meg nemerednek szintén fognak ily viszhajtások sarjadzani, úgy hogy ezeket is be lehet még augusztusban szemezni s alig veszítünk időben valamit, mert az ily szemzés rendesen gyorsabban szokott nőni az oltásnál. Régebben szokásos volt, s egyes szakmüvek ma is ajánlják azt, hogy minden oltás alatt 1—2 kisebb ágat, úgynevezett szivóágat hagyjunk meg, a melynek rendeltetése az volna, hogy a nedvet a fában az oltáshoz felszívja, s igy a fogamzást előmozdítsa. Ezen ágak meghagyása nemcsak hogy felesleges, de határozottan káros is, mert a nedv rendesen előbb ezen ágakba szokott tolulni, a mire ezek bolondul kezdenek nőni, s csak a mi felesleg marad, megyen az oltóvesszőkbe úgy, hogy ezen szivógalyak meghagyása direkte károsnak mondható. 3 K. (Folytatjuk.) A sertések tenyésztésbe vételéről, a fiadztatásról és a kiselejtezésről. A sertésnél a párzási vágy korán jelentkezik, akkor, amidőn a test még fejletlen. Ha fejletlen testű kannal búgatunk, akkor ez nem jól örökiti át tulajdonságait, idő előtt hasznavehetetlenné válik. Ha pedig a kocát használjuk szaporításra még fejletlen testtel, ez esetben kicsire marad, kicsinyek lesznek ivadékai is, teste elerőtlenedik mi által értékes tulajdonságaiból sokat vészit. Minden gazdának tudnia kellene, hogy a mangalica kant ötnegyed éves, a mangalica kocát ötnegyed, vagy még jobban másfél éves koránál előbb tenyésztésbe állítani nem szabad. A hússertések már korábban használhatók tenyésztésre. Jói felnevelt hussertéskanok 9—10 hónapos, kocák 10—12 hóna- korukban már használhatók. A csürhés sertéstartásnak éppen az a baja, hogy miután mindenféle korú sertés jár együtt, a csürhére
