Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-14 / 2. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA jaguár 14. ma nem szabad a földet prédálnunk, de gazdaságosan és ésszerűen kell ezt kihasználnunk. A husliszt mint baromfitakarmány. A gazdák a huslisztet baromfjeleségül rendszerint azért nem vásárolják, mert drága. Nem szabad azonban felednünk, hogy a husljszt nem közönséges, hanem erőtakarmány, amelyet nem tömegesen, hanem csak mellékeledelül kap a baromfiféle, a huslisztet mindig más eleséggel keverve kell etetnünk és pedig leghelyesebben cselekszünk ha leforrázzuk és forrázott korpa, vagy egyéb puha, eleség közé keverjük. Amely gazda a huslisztet ily módon eteti állataival, az nemcsak hasznát fogja látni, hanem hamarosan rájön arra is, hogy az korántsem olyan drága eledel, mint amilyennek első pillanatra látszik. Hizómarha felfúvódása, A hízóba állított szarvas- marhán etetés után jelentkező mérsékelt felfúvódásnak többféle oka lehet. Eltekintve a bendőmozgás renyhe- ségétől, mely az ernyesztő takarmánynyujtás kezdetének a szakában mint mulékony jelenség mutatkozik, az összetett gyomor valamely részének megbetegedését (egyszerű hurut, idegen test okozta gyuladás, esetleg összenövés a szomszédsággal stb.) rendesen kisérni szokta. Ezenfelül azonban a nyelőcső mentén fejlődött daganat a nyelőcsövet össze is nyomhatja és ezzel gátolhatja a gázok könnyű eltávozását a bendőből. Egyedül a felfúvódás tényéből tehát, a betegen netalán észelhető egyéb kóros eltérések ismerete nélkül, nem mondhatni véleményt a felfúvódás okáról, sem pedig a lehetőségéről. Tekintettel az utolsó helyen említett okra, csak azt óhajtjuk hangsúlyozni, hogy a nyelőcsövet összeszoritó daganat gümőkóros mirigy is lehet s azért fennforog az a gyanú, hogy az illető állat esetleg gü- mőkorban szenved. Szőllősgazdáink figyelmét felhívjuk lapunk 9. oldalán foglalt bornyilvántartásunkra s ez alapon borkészleteik bejelentésére. Egyesületünk heremagtisztitó raktára (Szat- már, Árpád-utca 21. szám.) nyitva d. e. 8—12, délután 2—6 óráig. Bejelentések a raktárhoz, vagy az egyesület titkári hivatalához {Deák-tér 2. sz.) intézendök. Vármegyénk állategészsége. A száj- és körömfájás terjedésében csökkenést mutat az eddigiekhez képest a múlt heti hivatalos kimutatás, amennyiben csak 13 községben lépett fel a járvány; úgy látszik a betegség elérte terjedésének maximumát s most már ha gazdáink a tudomásukra hozott óvó intézkedéseket betartanák, bekövetkeznék a községek rohamos felszabadulása. De hát hogy is lehet lelkiismeretességet kívánnunk gazdáinktól, mikor még azok is, kik hivatva vannak irányítani gazdaközönségünket, maguk is azon tönk a fejüket, hogyan lehetne kijátszani a fennálló rendeletek^t és törvényeket. Vásárok még- mindig zárva A többi állatbetegségeket illetőleg a hivatalos jelentés következő: Lépfene: avasi Kányaháza; mátészalkai Kántorjá- nosi, Nyircsaholy; nagykárolyi Szaniszló; szatmárnémetii Sárköz; szinérváraljai Barlafalu, Remetemező. Veszettség: avasi Avasfalsőfalu; erdődi Hirip ; nagykárolyi Érdengeleg; nagysomkuti Hagymáslápos; szatmárnémetii Adorján; szinérváraljai Hóba, Nagy- sikárló. Sertésorbánc: csengeri Tyúkod t., nagykárolyi Érdengeleg. Sertésvész: avasi Kányaháza; csengeri Tyúkod t., Vetés t.; erdődi Résztelek ; fehérgyarmati Majtis 3 u.; mátészalkai Kántorjánosi, Nyirmegyes t.; nagybányai Láposhidegkut; nagykárolyi Mezöterem t., nagysomkuti Dánfalva 2 u., Hagymáslápos 2 u., Magosfalu 2 u., Pribékfalva t., szatmárnémetii Kak, Lázári m., Szamos- lippó m., Szatmárzsadány t., szinérváraljai Aranyos- megyes 11 u. Szatmárnémeti száj- és körömfájás; rühkór ló; sertésvész. Rühkór: avasi Vámfala ló ; fehérgyarmati Kölese ló ; mátészalkai Jármi ló, szatmárnémetii Szárazberek ló. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Riszdorfer Imre. Fömunkatárs: Böszörményi Emil dr. Löfkovits Arthur és Társa Debrecen. Magyarország legnagyobb, legmegbízhatóbb órás, ékszerész, ezüstnemü üzlete. Legmagasabb helyről kitüntetve 1890-ben, II. Vilmos német császár által 1901-ben, milleniumi kiállításon állami ezüst éremmel.
