Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-14 / 2. szám
január 14: SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal 300. Károly Ferenc Ombod 2 2 301. Magyar András Berend 14 2 16 302. Székely József Szárazberek 2 2 303. Nothelfer Ignác Erdőd 2 2 304. Porkoláb Dániel Tatárfalva 6 2 8 305. Kincs Dániel Szamosujlak 2 2 306. Fodor Károly Pálfalva 6 6 12 307. Veres László Zsarolyán 2 2 308. Biró Sándor Érkörtvélyes 2 2 309. Solymosy István Nkároly 6 6 310. Bónis Károly Kölese 6 6 311. Várady Menyhért Garbolc _____________2 2 Ös szesen: 250 56 1150 1210 2666 Különfélék. Gazdaságtan tanitás a kereskedelmi iskolában. Az 1910. évi szeptember havában megnyílt kecskeméti kereskedelmi iskolában kötelező tárgyul a gazdaságtant is felvették. Az eszmét a kecskeméti gazd. egyesület vetette fel s a kultuszminiszter elfogadta a II. és III. tanévre való előirányzással. Fontosnak tartjuk ezt abból a szempontból, mert ez utón a közvetítő kereskedelem túlkapásainak bizonyos mérvben eleje lesz véve; mivel a kereskedő egyszersmint termelő és viszont nem fog szorulni az értékesítésnél annyira a közvetítőre s ez nem fogja a fáradságos munka utján elért eredmény tejfeljét oly könnyen leszedhetni. De másrészt azért is üdvös ez ujitás, mivel ez utón talán legkönnyebben fog sikerülni a gazda és kereskedő közé oda áilított s ma már nagyon is magasra nyúló válaszfalat ledönteni, vagy legalább az ellentétek élét gyengíteni. Követésre méltó példa Szatmárvármegyében is, hol szintén nem kicsinylendő eredményeket lehetne ez újítás behozatala által elérni s a meglevő viszonyok mellett nem is kerülne számottevő költségbe. A jégeltartás legegyszerűbb módja. A jég nyári eltartása különösen tanyákon nagyon fontos; a szokásos jégvermek készítése azonban különösen kisgazdaságokban költséges és igy bizony a gazda erre nem költ, pedig falvakban, tanyákon az egészséges élelmezés elsőrangú feltétele volna a jégverem. Azonkívül igen sokszor kerül a gazda oly helyzetbe, “hogy gyógyszerül is szüksége volna jégre *s nem kap sehol a környéken a messze fekvő városig, honnan a nyári hőség miatt annak beszerzése úgy szólván lehetetlen. Igaz, hogy törvényeink értelmében minden községben kellene legalább egy jég veremnek lenni, sajnos azonban csak kellene, de leggyakrabban nincs s ha van is, még a legkeményebb téli időben sem töltik meg jéggel, hanem egész más célra használják. Nem lesz tehát érdektelen, ha éppen vármegyénk gazdáival megismertetjük a jég eltartás legolcsóbb és legegyszerűbb módját, mivel az ehez szükséges tőzeg itt könnyű szerrel beszerezhető s mellyel a jég betakarva három éven túl is eláll. Lombos fák vagy cserjék árnyékában, hová a napsugár nem férkőzhetik be, kiválasztunk egy helyet, azt oly formán elplanirozzuk, hogy az olvadó jégviz elfolyhasson, a helyet félméter vastagságban tőzeggel borítjuk be, erre szalmát teszünk s erre rakjuk a jeget. A jeget száraz, hideg időben hordjuk be s apró darabokra törjük; azután a rakás szélét nagyobb jégdarabokból kirakva, a közöket apróbb jéggel betömjük és az egészet lehetőleg légmentesen jéggel kitöltjük, akkor azután vízzel jól megöntözzük, hogy összefagyjon. Végül a jégrakást előbb 0 30 m. vastagon szalmával és az egészet 1 m. vastagon tőzegalommal fedjük be. A jégvermet használatkor az északi oldalon nyitjuk meg s abból lehetőleg napkelte előtt veszünk jeget és pedig oly módon, hogy függélyesen törni kezdjük; a vágás minél keskenyebb legyen s jégvétel után 3—4 összerakott szalmazsup-kévével befödjük s esetleg tőzegport lapátolunk rá. — Ezen eljárás fölötte olcsó s a tapasztalat szerint a jég sokkal jobban eláll, mint sok más. drága jégházban. Adóleirás bekebelezett kölcsönök után. Az általános jövedelmi pótadónál a föld és házbirtokot terhelő bekebelezett jelzálog kölcsönök után kamatok csak azon esetben vonhatók le, ha az erre vonatkozó bevallás január 1-től január 31-ig terjedő idő alatt adatott be az adóhivatalnál vagy községi elöljáróságnál, figyelmeztetjük tehát gazdáinkat a bevallás sürgős meg- | tételére. A sercegő üszők gyógyítása. Bell a sercegő üszők gyógykezeléséről azt mondja, hogyha reggel és este a sercegő daganatba 1 %-os formalin oldatott fecskendezünk, az esetek nagy része meggyógyul; ilyen eljársssal 28 eset közül 22-ben sikert ért el. Takarmányrépát gazdaságában sem a kis- sem a nagy gazda nem nélkülözheti, mivel az télen át a legkitűnőbb takarmány. A répa ugyanis télen az egyedüli vizdús takarmány, mely nemcsak a tejelő marha tejmennyiségét nagyban fokozza, hanem szüksége van arra egyéb állatnak is, mert a télen etetni szokott száraztakarmányok emészthetőségét vizdus tartalmánál fogva nagyban előmozdítja. A répa termesztés jól megmunkált és jól megtrágyázott földet igényel, talán egy növény sem hálálja meg annyira a jó munkát és az erős trágyázást mint a répa. Különösen bőtermést kapunk, ha répa alá tőzeg-fekál komposzttal trágyázunk, ez utón holdanként 500—600 métermázsa répa termést is láttunk elérni. Ha összevetjük a termés eredményeket nemcsak azt tapasztaljuk, hogy a fekáliákkal trágyázott terület aránytalanul nagyobb termésével bőven kárpótolja a trágyáért kiadott összeget, de a mi lényeges s a földek mai magas értéke s magas földbér viszonyok mellett nagyon is figyelembe veendő: a gazda félannyi területen termelheti meg szükséges répa meny- nyiségét. Gondolják meg gazdáink ezt jól, mert bizony
